Legalább két éve nem volt szükség pótlólagos nyugdíjemelésre ősszel, mert a korábbi évektől eltérően a nyugdíjas infláció alacsonyabb volt, mint a normál fogyasztói árindex - mondta a KSH osztályvezetője. Mináry Borbála hozzátette: ennek legfőbb oka a háztartási energia árának csökkenése.

A fogyasztási szerkezetben van eltérés: a nyugdíjasok más arányban költenek egyes termékcsoportokra - például az élelmiszerekre vagy a gyógyszerekre költött összeg jóval magasabb annál, mint amikor a teljes lakosságot tekintjük. Ennek a hátterében az áll, hogy a nyugdíjasok életkori, élethelyzeti sajátosságukból adódóan az egészségügyi szoláltatásokra és a gyógyszerekre is többet költenek - ismertette a KSH osztályvezetője.

Hozzátette: a háztartási, lakhatással kapcsolatos kiadások is nagyobb arányban jelennek meg a kosarukban. Ha ezeknek az ára jobban emelkedik, akkor az nyilván azt jelenti, hogy a nyugdíjasokra kiszámított fogyasztói árindex is magasabb lesz.

Mint elmondta, arányában egyértelműen jelentősen kevesebbet költenek a nyugdíjasok a ruházkodásra és a különböző műszaki cikkekre, de a szeszes italok, dohányáruknál is megfigyelhető ez. Ennek egyik oka, hogy nem feltétlenül tartanak lépést a műszaki fejlődéssel - egy fiatalabb generáció biztos, hogy rendszeresen új mobiltelefont vásárol - ez a nyugdíjasokra nem feltétlenül jellemző - részletezte.

Van még egy konkrét csoport: a közlekedési szolgáltatások. Mivel 65 év felett ingyen utazhatnak, nyilván nem költenek annyit sem helyi tömegközlekedésre, sem távolsági utazásra - tette hozzá.

A nyugdíjas infláció is egy kicsit más: jobban fókuszál az egészségügyre, a gyógyszerekre és az energiára. Az ő eltérő fogyasztási szerkezetük számukra magasabb inflációs mutatót jelent abban az esetben, ha ezek a kiemelt termékcsoportok - élelmiszerek, gyógyszerek, háztartási energia - jobban emelkednek, mint az átlag - emelte ki Mináry Borbála.

Kivételt képez az elmúlt néhány év a háztartási energia tekintetében, mivel ott a rezsicsökkentéssel éppen az ellenkezője történt meg. Ezért is lehetett az, hogy ebben az időszakban - az elmúlt két évben - alacsonyabb volt a nyugdíjas fogyasztói árindex - mondta.

A nyugdíjas fogyasztói árindex elég konkrétan megjelenik a nyugellátásokról szóló törvény rendeletében. Minden évben megállapítják, hogy a nyugdíjak mennyivel fognak változni. Van egy őszi kiegészítő emelésre lehetőség, ahol az szerepel, hogy amennyiben a nyugdíjas fogyasztói árindex magasabb lenne, mint a teljes lakosságra számított fogyasztói árindex, akkor azt veszik figyelembe, és ha szükség van kiegészítő őszi emelésre, akkor ez alapján emelnek - magyarázta a KSH osztályvezetője.