2012. november 13. kedd, 05:07 |
Új választási szabályokat hagyott jóvá a kétharmad hétfőn a parlamentben. Eszerint:
A regisztráció: csak személyesen vagy ügyfékapun
Magyarországon élő magyar állampolgárok csak személyesen a település
jegyzőjénél vagy az internetes ügyfélkapun keresztül kérhetik
felvételüket a névjegyzékbe. Az internetes ügyfélkapuhoz bejelentkezni
szintén csak az önkormányzati okmányirodában lehet. Vagyis aki nem a
személyes regisztrációt választja – ennek a feltételei és körülményei
egyelőre nem ismertek [mint említettem – lásd: Gyűrődés egy alapjogért –, jelenleg az I. kerületi jegyző havonta egy fogadónapot tart]
–, annak kétszer kell regisztrálnia: először azért, hogy használhassa
az ügyfélkaput, majd azért, hogy választhasson. A külföldön élő
állampolgárok viszont levélben is regisztrálhatnak.
A kétharmad – a fideszes Szakács Imre indítványára – arról is
döntött, hogy a kormányoldal korábbi terveivel szemben a települési
jegyzők mégsem keresik fel 2013. szeptember 30. és december 31. között
az összes választópolgárt azért, hogy regisztráljanak. Csak a
fogyatékkal élők iratkozhatnak fel az otthonukban.
A kampány: sem az interneten, sem kereskedelmi rádiókban-tévékben
Az új választási szabályok szerint kereskedelmi médiumokban és az internetes hírportálokon sem hirdethetnek a pártok 2014-ben [értsd:
az internet hasznos, mert megnehezíthetik vele a regisztrációt, nem
hasznos, mert könnyen elérhetővé teszi a pártok politikai hirdetéseit].
A fideszes Vas Imre javaslatára a kampányidőszakot ötven napban
határozták meg, ezalatt a plakátokon és szórólapokon kívül a pártok csak
a nyomtatott sajtóban – az országos napi- és hetilapokban, időszaki
kiadványokban és folyóiratokban –, a közszolgálati médiában, illetve a
közösségi médiaszolgáltatóknál hirdethetnek. Vagyis a kereskedelmi
médiumok és az internetes hírportálok mellett a körzeti, valamint a
helyi médiaszolgáltatóknál, továbbá a mozikban sem szabad majd politikai
hirdetéseket közzétenni.
A közmédia ingyen sugározza a pártok hirdetéseit. Az erre
felhasználható idő összesen az ötvennapos kampányidőszakban nem lehet
több tíz óránál. A szavazás előtti két napban politikai hirdetés nem
közölhető. Vagyis 48 nap alatt naponta összesen 12,5 perc jut kampányra a
négy tévé- és három rádiócsatornán, ezen kell megosztoznia az összes
pártnak.
A kampányidőszakot ötven napban határozták meg.
Ez azt jelenti, hogy a választási kampány a szavazást megelőző 50.
nappal kezdődik. Vagyis a regisztrációs időszakban valószínűleg nem
lehet majd kampányolni.
A szavazóhelyiségek bejáratától számított 150 méteres távolságon
belül közterületen tilos lesz kampányolni, közvélemény-kutatási
eredményeket pedig legkésőbb a szavazást megelőző nyolcadik napig lehet
publikálni.
Jelölni lehet regisztráció nélkül, szavazni nem
Az egyéni jelölteknek a tervezett kétszáz helyett ötszáz aláírást
kell összegyűjteniük az induláshoz, ám ajánlás olyan választópolgároktól
is kérhető, akik nem iratkoztak fel a választásra.
Aki nem kér a választási kampányból, annak ezt kifejezetten közölnie kell
Az eredeti törvényjavaslat szerint a jelölő szervezetek és a jelöltek
kampánytevékenységéhez a választópolgár hozzájárulása lett volna
szükséges, egy módosító indítvánnyal azonban azt írják elő, hogy a
választópolgár megtilthatja az adatkiadást. Az indoklás szerint a
kampányolók nem tudhatják, hogy a választópolgár tett-e hozzájáruló
nyilatkozatot, hiszen azokat a választási szervek kezelik.
Több szavazókör lesz
Több szavazókör lehet, ugyanis a képviselők támogatták azt a
módosítást, hogy a szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy az ahhoz
tartozó választópolgárok száma ne legyen több ezerötszáznál. Az eredeti
javaslat alapján akár kétezer szavazó is tartozhatott volna egy
szavazókörbe.
Megemelték a Nemzeti Választási Bizottság tiszteletdíját
Ugyancsak az alkotmányügyi bizottság kezdeményezésére megemelték a
Nemzeti Választási Bizottság választott tagjainak és elnökének
tiszteletdíját, a tagok így havonta a közszolgálati tisztviselői
illetményalap – jelenleg 38 ezer 650 forint – nyolcszorosa helyett annak
tízszeresét, a bizottság elnöke pedig az illetményalap
tizenháromszorosa helyett tizenötszörösét kaphatja. (A Nemzeti
Választási Bizottság nevet viselő testületnek hét olyan tagja lenne,
akit az Országgyűlés választ kétharmaddal, mandátumuk pedig kilenc évre
szólna. A választott tagok mellett a parlamenti frakcióval rendelkező
pártok és a jelölő szervezetek által megbízott tagokkal egészülne ki a
bizottság. A tiszteletdíj-emelés kizárólag a választott tagokra
vonatkozik.)
Kommentáld!