Jávor Benedek, az LMP parlamenti frakcióvezetője és Szabó Rebeka országgyűlési

képviselő áll Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester cégének telephelye előtt
MTI - Máthé Zoltán Az Orbán által alapított Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia vezetője, Mészáros Lőrinc

felcsúti polgármester kapta meg (saját nevén vagy valamelyik családtagja pályázatával) a

megyében kiírt földterületek negyedrészét. A Mészáros által tulajdonolt Búzakalász 66 Kft.

– a céget 2011 februárjában alakították – 984 hektárnyi kajászói, óbaroki, váli földre

pályázott, és nyert. További 94 és 145 hektáron a családtagjai futottak be.

Mindez nem újdonság Felcsúton, ahol a helyiek minden négyzetcentiméterről pontosan

tudják, ki és mit termel rajta. Mellesleg: sokkal több Mészároshoz köthető földről tudnak,

mint amennyiről az újságok írnak. Meg másról is.

Nyílt titok a faluban, hogy a József főherceg által építtetett majorság Orbán Győző t

ulajdonába került. A miniszterelnök bányavállalkozó apja CZG Ingatlanforgalmazó Kft.-je

tavaly júliusban vette meg a 13 hektáron elterülő műemléki ingatlanegyüttest – adta hírül

az Atlatszo. hu. – Hogy kerek legyen a történet, az Alcsútdoboz-Hatvanpuszta majorságot

Mészáros Lőrinc bérli.

A felújítás alatt álló ingatlan körül csupa olyan földek vannak, amelyeket a polgármester

cége nyert el nemrég a Nemzeti Földalap pályázatain, húsz évre. Mészáros azt nyilatkozta,

csak a műemléki állagmegóvást végezteti el, miközben a helyiek úgy tudják: luxusszálloda

épül, s a három kilométerre lévő etyeki filmstúdió illusztris külföldi vendégeit fogják

elszállásolni. Abból, hogy az Orbán Győző-féle érdekeltség közelében Lévai Anikó szántói

találhatók, a hoppon maradt gazdák arra következtetnek: Mészáros strómanként pályázott

a földekre.

A hallatlan fejlődés előtt álló Felcsúton a helyi Fidesz-elnök férje, Flier János és

családtagjai annyira biztosak voltak a pályázati sikerben, hogy egy negyvenhektáros

táblát még a pályázat kiírása előtt bevetettek búzával.

– Nem vagyunk komplett hülyék – mondta egy gazda Felcsúton –, ilyet parasztember soha

nem tenne. Ki az, aki úgy vet, hogy tudja: nem biztos, hogy ő arat?

A gazdának megvan a magához való esze, mert a földpályázatok előtt egy héttel

összeállított egy listát, amelyben pontosan megtippelte, hogyan fogják szétosztani maguk

között a földeket a helyi hatalmasságok. Az Újkori földosztás című fura iratot végül letétbe

helyezte. Arra az esetre, ha történne vele valami. A titoktartási nyilatkozattal súlyosított

eredmények (amelyeket a helyiek a valóságban, a parcellák alapos ismeretében könnyen

ellenőrizhetnek) centire megegyeznek a jóslat adataival.

A Fejér megyei földek igen értékesek. Harminc-negyven aranykorona értékűek,

amelyekért már a kárpótlás során is ölre mentek a strómanok. Itt egy hektár szántó értéke

megközelíti ma a kétmillió forintot (ez az osztrák földáraknak csupán egyötöde, de jóval

több, mint a keleti országrészeken). Amikor az első Orbán-kormány utolsó intézkedéseinek

megfelelően „szétosztották” a Herceghalmi Állami Gazdaság földjeit, még nem volt nálunk

területalapú földtámogatás.

Most már van. Ezért lett olyan fontos a 65 ezer állami hektár fölötti rendelkezési jog

megszerzése. A húszéves bérlet kvázi tulajdonjognak számít. És igen csekély az államnak

fizetendő bérleti díj (aranykoronánként 2500 forint). A földalapú támogatással viszont

sokat lehet keresni. Ángyán József számítása szerint a hektáronként kapható háromszáz

euróból (közel 100 ezer forint) ki kell vonni a hektáronkénti huszonötezres bérlet költségét.

Marad 75 ezer forint tiszta haszon. „Ha szerzel száz hektárt – magyarázta Ángyán

korábban egy fn24. hu-nak adott interjúban –, az évi hét és fél millió úgy, hogy egyetlen

kapavágás sem történt. Ezer hektárnál ez hetvenötmillió. És a termelésből szerzett

haszonról még nem beszéltünk.

Meg azokról sem, akiknek eszükben sincs dolgozni, inkább kamu szerződésekkel, az

eredeti huszonötezres bérleti díj fejében továbbadják másnak a földet. Így kaszálható ezer

hektárról százmillió, íróasztal mellől. A minisztériumban meg csodálkoznak, hogy az illető

úgymond nagybirtokosnak nincs egyetlen gépe sem. Hát mire kéne neki? Ja és azt még

nem is mondtam, hogy a mostani hatvanötezer hektár felét meg sem pályáztatja az állam,

hanem úgynevezett földhasznosítási megbízási szerződés keretében simán odaadja az

oligarcháknak vagy azok embereinek. Nyerges Zsolt Mezort Rt.-jének egyik leánycége

Lepsényben ilyen földet használ és viszi el azt a helyben lakó, gazdálkodó családok elől.”