Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#5)

Benne maradt az új, többször átjavított Munka Törvénykönyve tervezetében a kaució intézménye. Ezt azokkal a munkatársakkal fizettethetnék meg a munkaadók, akik pénzzel vagy más értékkel dolgoznak. Kártérítést eddig is követelhettek a gondatlan munkavállalótól: a kaució csak arra jó, hogy az alkalmazottakat egy újabb technikával fölöslegesen stresszeljék.

Rendszeresen dolgoznak több millió forint értékű étkezési és egyéb utalvánnyal az egyik budapesti iroda munkatársai. Az utalványokat korábban nem tudták rendesen elzárni, csak egy átlagos szekrényben tartották őket. Az ugyan zárható volt, de bárki feltörhette volna, ha el akarja lopni. „Az egyik kolléganőmnek akkoriban a fiókjából tűnt el utalvány, ki is kellett fizetnie” - mesélte az ott dolgozó, neve elhallgatását kérő hölgy.

Valószínűleg jó pár olyan munkahely van még, ahol nem tudják megfelelő körülmények között tárolni a pénzt vagy az étkezési utalványokat, üdülési csekkeket, így nehezen várható el a dolgozóktól, hogy ők vállalják a felelősséget. A kormány által bevezetni tervezett munkavállalói biztosíték viszont pontosan arra adna lehetőséget a munkaadónak, hogy a felelősséget jogszabályi felhatalmazással az alkalmazottra hárítsa.

Biztosra mennének

A kaucióról az új Munka törvénykönyvében a következő - némileg egyszerűsített - körmondat szól: Ha a munkavállaló munkája során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt vagy más értéket, például utalványt vesz át, vagy részükre azt kifizeti, átadja, illetve ha ezek teljesítését közvetlenül ellenőrzi, akkor a munkáltatójával egyetértésben megállapodhat abban, hogy munkavállalói biztosítékot tegyen le. 

A vonatkozó paragrafus szerint a „biztosíték összege nem haladhatja meg a munkavállaló egy havi alapbérének összegét”. A munkáltató az összeget elkülönített számlán helyezi el és a pénz csak kártérítésre használható fel.

A jelenleg hatályos Munka törvénykönyve (167. § 1. bekezdés) ennél egyfelől megengedőbb, hiszen gondatlan károkozás alapesetben legfeljebb félhavi átlagkeresetnek megfelelő kártérsítéssel sújtható. Ugyanakkor a károkozás, illetve a károkozó körülményeire ( vétkesség foka, károkozás jellege, gyakorisága, az elkövető beosztása) tekintettel a kártérítés mértéke ettől eltérhet: ebben az esetben az összeg felmehet a kereset másfélszeresére. 

Banki alkalmazottakra már korábban is rájárhatott a rúd: az ügyintéző és ellenőre akár a teljes kárért felelt akkor, ha a számfejtés vagy annak ellenőrzése során hibát követett el.

Fotó: Fazekas István

Felesleges nyomás

„Mi is csak annyit tudunk róla, amennyi a sajtóban megjelent” - válaszolta a hvg.hu megkeresésére Schnider Marianna, a LIGA szakszervezetek munkajogásza. Ugyan az első és második törvénytervezetben is szerepelt a munkavállalói biztosíték, az egyeztetéseken nem esett róla szó, pedig szerettek volna tárgyalni róla. Értetlenül állnak a kaució előtt, igazából arról sem tudnak, hogy egyáltalán vannak-e nemzetközi példák.

A LIGA álláspontja szerint ez az intézkedés a munkavállalókat kiszolgáltatottá teszi, még akkor is, ha ez nem a munkáltató egyoldalú kérésére lenne, hanem közös megegyezéssel történne a dolog. Ráadásul a pénzintézeti dolgozókra eddig is szigorúbb szabályok vonatkoztak: nekik teljes kártérítést kellett fizetniük.

A munkáltató dolga a kártérítés behajtását tekintve is könnyebb lett: eddig bírósági úton kellett behajtania, míg jövő évtől csak fizetési felszólítást kell küldenie. Tehát a munkavállalónak kell bíróság elé vinnie az ügyet, ha úgy érzi, jogosulatlanul fizettették meg vele a kárt. Félnek, hogy ez visszaélésekre adhat lehetőséget - mondta Schnider Marianna.

Az új jogintézmény újabb anyagi terhet ró a munkavállalóra és a munkaviszonytól teljesen idegen - véli a munkajogász, aki szerint sem a munkaviszonyt létesítő, sem a már munkaviszonyban álló munkavállaló nincs olyan anyagi helyzetben, hogy biztosíték fizetésére képes legyen, de abban sem, hogy visszautasítsa a munkáltató megállapodás-kötésre irányuló ajánlatát.

Bizalmi kérdés

A kauciófizettetési lehetőség elvi hátterével egyetértenek, a teljesítést viszont kétségesnek tartják a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségénél (KISOSZ). Antalffy Gábor elnök szerint a kisvállalkozóknál, kiskereskedőknél gyakori jelenség, hogy ha a dolgozó bajt csinál, akkor másnap be sem megy dolgozni, egyszerűen felszívódik, a kárt pedig senki sem téríti meg.

„Nézzünk egy karácsonyi vásárt” - hoz az elnök egy gyakorlati példát - "a kereskedő kitelepül, felvesz egy alkalmazottat, rábízza az árukészletet és ugyan naponta többször is ránéz, nem tud leltárt készíteni. Ha eltűnik az árukészlet egy része vagy a hiányzik a pénz a kasszából, a tulajdonos nehezen tudja rábizonyítani az alkalmazottra, hogy lopott."

Fotó: HVG Archív

A kereskedelemben Antalffy szerint bevett gyakorlat, hogy nem álláshirdetés útján vesznek fel új munkaerőt, hanem az ismeretségi körben keresgélnek, hiszen egy utcáról bejövő vagy a munkaügyi központ által kiközvetített munkaerőről nem lehet tudni, ha például lopásért bocsátották el az előző munkahelyéről. Ha mégis utóbbi úton érkezne az alkalmazott, szerinte a kaució letételével könnyebben vonnák felelősségre.

Amellett, hogy ez a vélemény diszkriminatívnak tűnik, éppen a kiskereskedelmi szféra az, amelyre leginkább jellemző a minimálbéres fizetés. Nem valószínű, hogy a munkavállalónak van annyi tartaléka, hogy abból jusson a munkavállalói biztosítékra.

Kíméletesebb megoldást keresnének

„Megdöbbenéssel olvastuk már az első tervezetben is, hogy be akarják vezetni a munkavállalói kauciót” - meséli Buday Pálné, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) alelnöke. A vidéki és kisebb boltokban a pénztárosok jelentős része még a szakmai bérminimumot, azaz 94 ezer forintot sem kapja meg, hanem minimálbért (78 ezer forint) keresnek. Ha őket arra kényszerítik, hogy letegyék a kauciót, akkor egy havi munkabérrel károsítják meg, amit ilyen alacsony fizetés mellett nem engedhetnek meg maguknak.

Ha pénztárhiány van, akkor azt vagy megfizettetik, vagy más módon szankcionálják, két-három alkalom után akár el is bocsáthatják, életkorra való tekintet nélkül. Ez általában kisebb összegű leltári különbözet. Sokkal jobban járna mindenki, jegyzi meg Budayné, ha az alkalmazottal ezt fizettetnék csak ki –  az állása viszont maradna.

A KASZ mindenképpen tiltakozni fog a tervezett újítás ellen. Mivel nincs emberük a parlamentben, képviselői módosítói indítvánnyal nem tudják befolyásolni a törvény tartalmát. Így inkább a munkáltatóknál fognak lobbizni.