Jó hír, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv) körében egyik legnépszerűbbnek számító pályázat, a telephelyfejlesztés és ipartelepítés a területi kohézióért elnevezésű konstrukció (DAOP-1.1.1/E és D-13, ÉMOP-1.1.1./F és B-13, KMOP-1.5.3/C és B-13, NYDOP-1.1.1./D és E-13) továbbra is elérhető - tudtuk meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől (NFÜ). A december másodikán záruló pályázaton a cégek számos célra nyerhetnek el támogatást, így többek között a termelő és szolgáltató tevékenységekhez kapcsolódó új épület építéséhez, vagy a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtásához. Ugyanezen épületek átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása is lehetséges a forrásból, de eszközbeszerzésre, az alapinfrastruktúra fejlesztésére, kialakítására is nyerhetnek pénzt a vállalkozások - viszont gépjármű vásárlását nem lehet elszámolni.

A pályázattal kapcsolatban fontos tudnivaló, hogy nem támogatható sem kereskedelmi, sem pénzügyi szolgáltató tevékenységet szolgáló fejlesztés, ahogy logisztikai beruházást, vagy turisztikai, illetve vendéglátóipari szolgáltatás fejlesztése sem. (Az iparági korlátozások kizárólag a fejlesztendő tevékenységre vonatkoznak!)

Akár 500 milliós hitel, 6,5 százalékos ügyleti kamattal

A magyar kkv-k az Új Széchenyi Hitel (ÚSZH) keretében a szerződött pénzügyi közvetítőkön keresztül - ezek listáját ide kattintva tekintheti meg - továbbra is igényelhetnek hitelt beruházási projektekre - közölte az NFÜ. Ennek keretében akár 500 millió forintot is lehet igényelni 10 éves futamidővel, 6,5 százalékos ügyleti kamattal, de a támogatáshoz legalább 10 százalék önerőre is szükség van.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és magyar állam finanszírozásával megvalósuló programra 2011 és 2015 között összesen 48,595 milliárd forintot fordítanak. A támogatandó célok között ugyanúgy megtaláljuk a különböző gépek, berendezések, egyéb tárgyi-eszközök beszerzését, mint a meglévő üzleti tulajdon vagy bérelt infrastruktúra bővítését, esetleg fejlesztését. A hitel ezen kívül többek közt gazdasági tevékenység elindításához, tevékenységbővítéshez, beruházáshoz, vagy akár technológiakorszerűsítéshez is felhasználható - igaz, ez utóbbi esetben például kikötés, hogy 3 évnél régebbi eszközt nem vásárolhatunk a pénzből.

Ugyancsak elérhető még az Új Széchenyi Hitelgarancia Program (ÚSZHG) - szerződött partnerek itt - is, amelynek keretében garanciavállalással segítik a vállalkozások hitelhez jutását maximum 500 millió forintos ügyletek mögé, 10 százalékos önerő mellett, akár 15 éves futamidőre.

Vannak még nyitott humán programok is

A kisvállalkozásoknak konzorciumi partnerként lehetőségük van részt venniük egy gyakornoki programban is (TÁMOP-2.3.4.A-13/1.), mely során kilenc hónapon keresztül teljes vagy részleges bér- és járuléktámogatásra, egy cégen belüli segítő mentor bérpótlékára, illetve az új munkahely tárgyi feltételei kialakítására is nyerhető támogatás. Az elnyerhető vissza nem térítendő támogatás minimum 460 350 forint, maximum 30 millió forint lehet.

Elérhető még a TÁMOP-2.3.6.B-12/1., amelyben azok a magánszemélyek által alapított vállalkozások pályázhatnak, melyek részt vettek a program korábbi részében (TÁMOP-2.3.6.A) is. A konstrukció alapvető célja a mikrovállalkozások indítását tervező fiatalok segítése, e során pedig többek között a cégalapítás, illetve az ahhoz kapcsolódó egyéb költségek (pl. ügyvéd, kötelező engedélyek) támogatására is nyerhetnek támogatást, ahogy eszközbeszerzésre, -bérlésre, technológiafejlesztésre, képzéseken való részvételre, tanácsadó igénybevételére vagy éppen képzésen való részvételre is lehet pénzt nyerni.

A kkv-k számára lehetőség van ezeken kívül a duális szak és a felnőttképzés fejlesztését szolgáló együttműködések támogatására a TÁMOP-2.2.7.B -1-13/1, illetve a TÁMOP-2.2.7.B-2-13/1 program keretében. A tenderek célja többek között, hogy a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően a munkaerő versenyképességét, a szakképzettséggel rendelkezők foglalkoztathatóságát, illetve munkahelyi kompetenciáit javítani tudja, illetve növelje a vállalkozások versenyképességét, a technológiai fejlődéshez való alkalmazkodását, és ösztönözze a foglalkoztatókat munkavállalóik tudásának folyamatos fejlesztésére. Ezen kívül ugyancsak cél a gazdasági és társadalmi hátrányok megyei szintű csökkentése, a tőkevonzó képességének javítása, illetve a befektetések ösztönzése a gazdaságfejlesztéshez szükséges humánerőforrás bázis megteremtésének megalapozásával.