A Klubrádió 2012. november 22-ei Reggeli gyors című műsorában Pikó András beszélgetett Inotai András közgazdásszal, a Világgazdasági Kutatóintézet „Globális problémák” kutatócsoportjának vezetőjével. Egy nappal az S&P leminősítése előtt a Merryll-Lynch megállapításáról volt szó: a bankcsoport londoni globális piacelemző részlegének szakértői szerint ugyanis Magyarországot a befektetőknek el kell kerülniük, mert „’a csillagok kedvező együttállása’ nélkül Magyarország a világ egyik legkockázatosabb országa lehet”. Részletek Inotai András mondandójából.

Egy ilyen tanácsra sokan odafigyelnek – gazdaságpolitikai változás kellene Magyarországon

„Ez meglehetősen egyértelmű fogalmazás, és Amerikából jön, nem az Európai Unióból, ahonnan esetenként már ’megszoktuk’. De hát azok az intézkedések, amelyek Magyarországon az elmúlt időszakban történtek, szembe mennek mindenféle nemzetközi trenddel, és kiváltják a nemzetközi tőke fokozott bizalmatlanságát. Nem mintha eddig nagy bizalom övezte volna Magyarországot.” „Erre nagyon sokan odafigyelnek, amikor egy ilyen mondat elhangzik, és főként a globális befektetők, nem csak az európaiak – persze az európai befektetők is globális keretekben gondolkoznak.”

Az úgynevezett „forró tőke”* „nagyon veszélyes tőke, nem ilyen tőkére lenne szüksége az országnak. De minden, magára valamit adó bank pontosan tudja, hogy hány százalékát tarthatja a pénzének úgynevezett veszélyes piacokon, mert amennyiben ez a százalék emelkedik – és Azerbajdzsán esetében ez nagyon világosan ki is derült, bár ez a magyar sajtóban nem jött ki** –, ha 15 százalék fölé emelkedik egy banknak az a pénze, amelyet veszélyes piacokon tárol, akkor azt a bankot is leértékeli a nemzetközi tőke.”

Magyarországon „alapvető gazdaságpolitikai váltásra lenne szükség, egy növekedésre orientált gazdaságpolitikára, mert ami az elmúlt időszakban történt, a rövid, de a középtávú növekedésnek a tényezőit is tönkretette Magyarországon”.

Különadók, kötelezettségszegési eljárások: ha kivezetik, akkor is megmarad a kártérítési igény***

„Itt százmilliárd forintos kártérítések lehetnek. És lehet, hogy egy része ki lesz vezetve, de be volt vezetve, ez tény, és az ellen is lehet kártérítési igénnyel élni, mert az EU versenyszabályaival alapvetően ellentétes volt. De egy másik része meg nem lesz kivezetve, sőt, a legutóbbi csomagban meg is lett erősítve, hogy milyen jellegű adókat vezetnek be, amelyek alapvetően sértik az EU versenysemlegességi elvét. Tehát itt hosszú évekre előre fel lehet készülni arra, hogy ilyen eljárások indulnak, és ennek a költségeit meg kell fizetni, természetesen a magyar társadalomnak.”

A „szabadságharcos” magatartásról: 0,16 százalék megy szembe a 99, 84 százalékkal

„Sajnos ez nem új fejlemény, hosszú évek óta megfigyelhető. Már akkor megfigyelhető volt, amikor a jelenlegi kormány ellenzékben volt: ez a kisgyermekes dackorszaknak a jellemzője. Magyarország – ezt muszáj elmondanom – a világ GDP-jének, tehát a világ össztermelésének a 0,16 százalékát állítja elő. A szabadságharc tehát 99,84 százalék ellen folyik. Aki ezt nem látja, az óriási károkat tud okozni az országnak.”

A tudat szándékos fertőzése sokkal nagyobb bűn, mint a korrupció

„A magyar gazdasággal nem az a legnagyobb probléma, hogy nincsenek növekedési impulzusok, mert megfojtották őket, hanem az, hogy nincs bizalom, és hogy van egy olyan társadalmunk, amelyet nem tudok másként leírni, mint hogy jelentős része tudatfertőzött. Tizenkét éven keresztül egy tudatos, rendkívül felelőtlen tudatfertőzés történt a magyar társadalomban. Ez sokkal nagyobb bűn, mint bármilyen korrupció, amit persze mindet ki kell deríteni és el kell ítélni, de hogy hogyan lehet egy tudatfertőzött társadalmat megváltoztatni, és egy jövőorientált, reális problémákra koncentráló társadalommá változtatni, ez a legnagyobb kihívása Magyarországnak, nem a gazdasági növekedés vagy az egyensúlyhiány, vagy az adósságállomány.”

* Forró tőke: Az a befektetési tőke, amely elsősorban gyors haszonszerzés céljából nagyobb kockázatot vállal, de a veszélyek megjelenésével azonnal kivonják egy-egy területről.

** Sajnos nem derült ki pontosan, mire gondolt Inotai András.

*** Mint ismeretes, 2012. november 21-én az Európai Bizottság úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak a telekommunikációs és a kiskereskedelmi szektorra kivetett különadók, valamint a kafetéria-utalványok piacának korlátozása miatt. Ezzel új fázisba lépett a különadók és a kafetéria miatti kötelezettségszegési eljárás. Az adók ügyében a bizottság két hónapot, a kafetéria-szolgáltatások területén pedig négy hetet ad Magyarországnak, hogy változtasson a szabályozáson. A határidők lejártával a kötelezettségszegési eljárások a következő, harmadik szakaszba léphetnek azzal, hogy a szerződések betartásán őrködni hivatott bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat. (A telekommunikációs szektor különadója miatt októberben már az Európai Bírósághoz fordult a bizottság, de abban az ügyben a törvényszéknek azt kell eldöntenie, sérti-e az adó az unió távközlési irányelvét.) A bizottság egy harmadik ügyben is új szakaszba léptette a Magyarország ellen folyó kötelezettségszegési eljárást. Indoklással ellátott véleményt adott ki a brüsszeli testület amiatt is, hogy Magyarország nem tájékoztatta a bizottságot a megújulóenergia-irányelv maradéktalan átültetéséről, amit 2010. december 5-ig kellett volna megtennie.

A kormányszóvivő, Giró-Szász András erre azt mondta: okafogyott az Európai Bizottság telekommunikációs és kiskereskedelmi különadókkal kapcsolatos, Magyarországhoz intézett felhívása, mert a magyar kormány már az értesítés előtt döntött a terhek 2013. január 1-jei kivezetéséről. Szerinte „minden ilyen típusú dolog sajnos azon embereknek a véleményét erősíti, akik azt mondják, hogy az Európai Unió mindig le van maradva egy kicsit és talán éppen ezért is van ekkora gondban”. A kafeteria rendszerről viszont azt mondta: „Magyarország tiszteletben tart minden olyan uniós felvetést, amely az európai uniós jogkörnyezetből fakad, de semmi olyat nem, amely a magyar szuverenitást korlátozná.” Ugyanis amikor a kormány bevezette az Erzsébet-utalványt és az arra épülő programokat, akkor világossá tette, hogy ez nem egy versenykorlátozó lépés, ugyanakkor szociális célokat is szolgál.

Az eljárásról lásd még Bolgár György interjúját Kovács Lászlóval.

(m.zs.)