Az államadósság-növekedés okait vizsgáló parlamenti albizottság meghallgatásain Medgyessy Péter és Bajnai Gordon az általuk elmondottakkal tulajdonképpen csapdába zárták Gyurcsány Ferencet. Erre a következtetésre jutott Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő, aki múlt héten arról beszélt, ha nincsenek megfelelő jogi eszközök arra, hogy felelősségre vonják Gyurcsányt, akkor megvizsgálják, hogyan lehet megteremteni azokat.

Az államadósság-növekedés okait vizsgáló parlamenti albizottság meghallgatásain Medgyessy Péter és Bajnai Gordon az általuk elmondottakkal tulajdonképpen csapdába zárták Gyurcsány Ferencet. Erre a következtetésre jutott Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő, aki múlt héten arról beszélt, ha nincsenek megfelelő jogi eszközök arra, hogy felelősségre vonják Gyurcsányt, akkor megvizsgálják, hogyan lehet megteremteni azokat. Szijjártó a HVG-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, „az a legegyszerűbb, ha rendbe tesszük, mire is kértük az alkotmányügyi és a számvevőszéki bizottságot. Egyrészt arra, hogy vizsgálják meg: van-e a mai magyar (vagy a 2002-2010 közötti) jogrendszerben olyan jogszabály, ami alapján az államadósság emelkedését eredményező döntések kimerítették a törvénysértés fogalmát. Szerintem ez egy demokratikus felvetés, kevésbé demokratikus azonban ezen felvetés lehetőségének elvitatása. A másik, hogy a jövőben hogyan lehet majd szankcionálni, ha valaki bűnös módon eladósítja az országot.”

A kormányfő szóvivője múlt csütörtökön egy tévéműsorban arról beszélt, fel fogják kérni az alkotmányügyi bizottságot, hogy találja meg a Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon, illetve szakminisztereik felelősségre vonásának jogi eszközeit, ha pedig nincs ilyen, akkor vizsgálják meg, hogyan lehet megteremteni azokat.

Szijjártó az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának a 2002-2010 közötti államadósság-növekedés okait vizsgáló albizottsága meghallgatásaira utalva emlékeztetett rá: „a bizottságban Medgyessy Péter azt mondta: amíg ő volt a kormányfő, még stabil helyzetben volt a büdzsé, Bajnai Gordon pedig azt, hogy ő rendbe tette a dolgokat, de ami előtte volt, arról nem tehet; magyarul mindketten azt állították indirekt módon, hogy a Gyurcsány-kormány alatt történtek a komoly bajok, vagyis bezárták egy csapdába Gyurcsány Ferencet.”

„Az új alaptörvény kimondja, hogy az államadósság nem lehet magasabb a GDP 50%-ánál, és amíg az államadósság a GDP ötven százaléka fölött van, olyan költségvetéseket kell elfogadni, amelyek ezt csökkentik. Ezt törvényekkel kell megalapozni. Nem szabad, hogy olyan döntéseket hozzon a politikai elit, amelyek az államadósságot növelik. Ha pedig ilyet tesz valaki, kell, hogy legyen szankció. Én pusztán ebből indultam ki: van egy múltbeli, és egy jövőbeni dimenziója is a felelősségnek” – mondta a HVG-nek Szijjártó Péter.

Navracsics: a jogszabályok rendelkezésre állnak

Navracsics Tibor a Hír Televízió Rájátszás című műsorának szerda esti adásában azt mondta, a hatályos büntető törvénykönyv (Btk.) tartalmazza azokat a tényállásokat, amelyek alapján megfelelő bizonyítékok esetén felelősségre lehet vonni volt miniszterelnököket az államadósság növekedése miatt. A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor azt is leszögezte: nem ismeri pontosan azokat a körülményeket, amelyek alapján az az elképzelés született meg, hogy „büntetőjogilag felelősségre kell vonni”.

„Ha bizonyítékok rendelkezésre állnak, akkor valóban, én is úgy gondolom, hogy a büntető törvénykönyv tartalmazza azokat a tényállásokat, amelyek alapján felelősségre lehet vonni miniszterelnököket” – fogalmazott Navracsics. Azt is elmondta, hogy az ilyesmi nem példa nélküli Európában, vannak olyan országok, ahol szintén hasonló okokból eljárás folyik, akár a közpénzekkel való bánásmód, akár az államháztartási fegyelem megszegése miatt, s adott esetben ez a büntetőjogot is elérheti.

A miniszterelnök-helyettes arra a felvetésre, mi számíthat bűncselekménynek az ország eladósításának ügyében, azt mondta: ilyen lehet például a nem valós adatszolgáltatás, a közpénzekkel való hűtlen, illetve hanyag kezelés.