A Dunakanyart balról ölelő Börzsöny-hegységben túrázva évmilliókkal ezelőtt kialudt ősvulkán köveit koptathatjuk. A kis területű hegységgel való ismerkedést legtöbben a Budapesthez legközelebb eső Börzsönyalján kezdik. A Börzsönyben évezredekkel ezelőtt letelepült az ember, s kiránduló célpontként is a legelsők között volt, köszönhetően a fővároshoz való közelsége mellett különleges szépségének, ami részben a Dunakanyar egyedülálló panorámájában testesül meg.
Migazzi-kastély
Fotó: Dr. Simkó Gabriella Nyáron amúgy sem könnyű ellenállni az országút és a Duna közé ékelődött sülthalas és fagyis kioszkoknak. Még a település tábla előtt láthatjuk a Duna bal partjának egyetlen feltárt római őrtornyának romos falait. A IV. században, Valentinianus császár uralkodása alatt emelt kisebb erődöt egykor pontonhíd kötötte össze a szemközti, Szentendrei-szigeten álló őrtoronnyal. Verőce egy kastéllyal is dicsekedhet. A hegyoldal irányába kígyózó Migazzi utcában található, barokk stílusban épült, később klasszicista ízlés szerint átalakított Migazzi-kastély hosszú történelemmel a háta mögött ma a katolikus egyház tulajdonában álló nyugdíjas otthon. Ugyan nem látogatható, de kívülről megcsodálható.

Viszont szívesen látnak bennünket a Gorka-házban: a Szamos utcai kaptató tetején álló csodaszép kúria, a Gorka Múzeum Gorka Géza kerámiaművész egykori otthona, akinek nagy szerepe volt abban, hogy a magyar képzőművészet ezen ága, mint önálló terület világszínvonalra emelkedett. Elhagyva a községet a hegy felé, kedvelt túraútvonalat járhatunk be Magyarkút, Les-völgy, és a frissítő vizet adó Irma-forrás bejárásával.

Verőcével már szinte összeér Kismaros, amit a Duna mellett haladó országúton továbbhajtva érünk el. A két falu dombsági határánál terül el a Csattogó-völgy, amit így egyik oldalról a falvak, másik oldalról az erdő fog közre. A nagy kiterjedésű tisztás régóta kedvelt turistaközpont, a csattogó-völgyi üdülőházak erdei iskola, táborok, illetve rendezvények helyszínéül szolgálnak. A Via Margaritarum keresztény zarándokút egyik állomása ugyancsak a völgyben található. A festői hangulatot a völgy horgásztava is fokozza.

Kismaroson hamar nyilvánvalóvá válik a térség különlegessége, hisz kevés csodásabb párosítás létezik a természetben, mint egy hegység a lábánál folyó széles folyammal. Nem kell választani a Duna-parti hangulat és a hegyi erdők, rétek között, itt ugyanis minden együtt van. A folyóparti települések a dombságra nyújtózkodva hívogatnak a hegység belseje felé, ahonnan visszatekintve a bámulatos panoráma láttán, a folyó vonzását érezve szinte tobzódhatunk a táj nyújtotta szépségben.

Földön, vízen, vasúton...

Kismaroson nagy hagyománya van az evezős sportoknak, Duna-túrák kikötő helye, és sokan indulnak innen Királyrétre és a Börzsöny híres gyalogtúra célpontjaihoz. A községből múltat idéző hangulatban is eljuthatunk Királyrétre: a Morgó patak völgyében haladó királyréti erdei vasúttal. A kisvasút hazánk egyik legrégibb erdei vasútja, az egykor kőszállításra és fakitermelésre használt, több mint kétszáz kilométer hosszú börzsönyi kisvasúthálózatból fennmaradt tizenegy kilométer szakasz. Királyrét a Börzsöny legmagasabban fekvő medencéjében, szinte a hegység közepén fekszik. Ennek köszönhető, hogy a magas csúcsok felé törő túrák kiindulópontja lehet.

A túrautak mellett innen vezetnek fel autóutak a Magas-Börzsöny két csúcsára: a Magas-Taxra és a Nagy Hideghegyre. Itt találkoznak a magaslatok csörgedező patakjai, hogy Morgó-patak néven egyesülve jussanak a Dunába. Királyrét egyik különlegessége a fák közé ékelődött, patakok táplálta horgásztó, mely kizárólag őshonos halak élőhelye. A kisvasút Királyrétre tartva áthalad Szokolya községen, amit szó szerint kell érteni. Egyedülálló, ahogy a vonat, akár egy villamos az utcákon halad, sok helyen a házak ablaka előtt karnyújtásnyira. A hegy lankáin fekvő falu idilli látvány. A település szélén, egy magaslaton épült fel a Kacár-tanya, ahol időutazást tehetünk eleink paraszti életébe. Van itt kenyérsütő kemence, kovácsműhely, szélkerék, nádból épült parasztkunyhók. S mindez nemcsak a szemnek, hisz számtalan kézműves mesterséget lehet gyakorolni.
csodálatos fekvésű Kóspallagi-medencéből elérhető a Börzsöny legtöbb látnivalója, számos turistaút találkozik itt. Alig több mint egy kilométerre található a híres kisinóci turistaház. A vadászkastély ruhába bújt épület felújítva várja a turistákat, kőházas és kempinges szálláslehetőséggel, étteremmel. A Börzsöny vitathatatlan kincsei közé tartoznak a turistaházak, hisz a kisinóci mellett üzemel a szintén nagy múltú Nagy hideg-hegyi és magas-taxi turistaház Szokolya közelében, és a törökmezői turistaház Kismaros vonzásában. Tekintve, hogy az országhatár egykori módosulásával turistaházaink nagy része Szlovákiához került, igazi különlegesség, hogy itt viszonylag kis területen több is várja a túrában megfáradt vándort.

Nagy Lajostól az ÁVH-ig

A Börzsönyalja kapujának ismerkedését északnyugati irányba Márianosztrával zárjuk. A meseszép fekvésű települést Nagy Lajos király alapította, amikor kolostort építtetett ide, az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok számára. Márianosztra híres zarándokhellyé vált, köszönhetően a kolostor templomában 1759-ben elhelyezett Fekete-Mária kegyképnek. A kegytemplom a Magyarok Nagyasszonya nevet viseli, s részét képezi az Európát átszelő Mária zarándokútnak.

A dús erdőkkel övezett, völgykatlanban fekvő települést mégis legtöbben börtönéről ismerik, mely az egykori kolostor átalakított épületében létesült 1858-ban. Ekkor bízta meg a magyar állam az irgalmas nővérek gráci kongregációját női letartóztatási intézet megszervezésével és vezetésével. 1950-ben szűnt meg az egyházi irányítás, ekkor az ÁVH vette át az intézetet, és hamarosan kizárólag férfibörtönként működött, de már jóval korábban, az I. világháború óta tartottak itt fogva férfiakat, főként politikai foglyokat. Itt raboskodott a többi közt Göncz Árpád, Déry Tibor, Bibó István, s később maga Péter Gábor, az ÁVH egykori vezetője is.

Visszatérve a "kályhához", azaz kiinduló állomásunkhoz, Verőcéhez: levezetésképp egy másik irányba induló túrát javaslunk a tizenegy kilométernyire lévő Nógrád község várromjához, a nógrádi várhoz. Az út felénél szembe találjuk a Nagy-Kő-hegy kilátóját, ami jó alkalmat kínál egy kis madártávlati gyönyörködésre középkori királyaink egyik kedvelt vadászterülete fölött. A kellemes dombokon és Pest megye határán átkelve Nógrád megye legjelesebb emlékéhez érünk, mely egyenesen a megye névadó várbirtoka volt. A vár közelében halad az országos kéktúra útvonala, innen ágazik le a várhoz vezető ösvény. A vulkanikus dagadókúpon terjeszkedő, roppant méretű erődvárból töredékek maradtak meg, ám romos állapotában is tiszteletet parancsoló. A várat tökéletes kilátópontra építették eleink, így búcsúzóul még egyszer végig nézhetünk a Börzsönyalja hullámzó erdein.