A magyar hősök emléknapjának eredete az 1917. évi VIII.
törvényre vezethető vissza, amely arra kötelezett minden községet, hogy
méltó emléket állítson elesett hőseinek. A jogszabály kimondta, hogy
megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell
örökíteni a nemzet hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét.
1925. május 1-jén a honvédelmi miniszter hősök emlékünnepe
elnevezéssel nemzeti ünneppé nyilvánította május utolsó vasárnapját.
Nagyszabású rendezvénysorozat 1944-ben volt utoljára, 1945-ben még
megemlékeztek a hősök napjáról, 1946-tól azonban elmaradtak a hivatalos
megemlékezések.
Az első és a második világháború hőseiről Magyarországon 1989. május
29-én emlékeztek meg ismét nyilvánosan Szekszárdon. Az első állami
rendezvényt 1990-ben tartották meg. A magyar hősök emlékének
megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló 2001. évi törvény
ismét a magyar hősök emlékünnepévé nyilvánította minden esztendő május
hónapjának utolsó vasárnapját.
Az idén az ország több pontján tartanak megemlékezéseket. Budapesten a
Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság és a Honvédelmi Minisztérium a
rákoskeresztúri Új köztemetőben a magyar katonahősök emlékművénél
katonai tiszteletadással tart koszorúzási ünnepséget. A megemlékezésen
beszédet mond Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság
elnöke és Orosz Zoltán helyettes vezérkari főnök. A Hősök terén
szervezett ünnepségen Hende Csaba honvédelmi miniszter és Benkő Tibor
vezérezredes, vezérkari főnök vesz részt.
Székesfehérváron Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti
államtitkára helyez el koszorút a Hősök terén. Hódmezővásárhelyen hősi
parcellát avatnak fel a Kincses temetőben. Szekszárdon Horváth István
(Fidesz-KDNP), a település polgármestere mond beszédet, majd az ünneplők
koszorút helyeznek el az első és második világháborús emlékműnél.
Miskolcon a Kossuth utcai református templomban istentiszteletet
tartanak, majd a Szemere kertben felavatják a doni kopjafát, az
ünnepségen Kriza Ákos (Fidesz-KDNP) polgármester mond beszédet.
Koszorúzást tartanak Miskolc elesett hőseinek emlékművénél, majd a Hősök
temetőjében.
Egerben a Hatvanas ezred emlékművénél tartanak megemlékezést,
Kecskeméten a Honvéd Hagyományőrző Egyesület területi szervezete, a
Magyar Történelmi Vitézi Rend és a Magyar Nemzetőrség Bács-Kiskun megyei
szervezete koszorúz a második világháborús emlékműnél.
Forrás: MTI
Kommentáld!