2012.01.11. 17:26

Uniós források szerint a magyar GDP 1,7 százalékának megfelelő összeget veszíthet el Magyarország 2013-tól, ha nem tudja meggyőzni az Európai Bizottságot a tartós hiánycsökkentésről és az unió felfüggeszti a kohéziós alapból származó uniós pénzek utalását. A szerdai döntés mellett kiderült az is, hogy Brüsszel újabb leveleket fogalmaz: követelni fogják Magyarországtól, hogy változtassa meg a jegybankkal, a bírói karral és az adatvédelmi hatósággal kapcsolatos vitatott szabályozásokat. Ellenkező esetben a kormány jogi eljárásra számíthat a jövő héten.

• Twitter
• Facebook
• Tumblr
• Startlap

• Betű kicsinyítése
• Betű nagyítása
• E-mail küldése
• Nyomtatás

A Reuters hírügynökségnek nyilatkozó uniós forrás szerint a szerdai brüsszeli döntés értelmében a GDP 1,7%-ának megfelelő (480 milliárd forintnyi) veszteséget szenvedhet el a magyar gazdaság a kohéziós alapokból származó pénzek esetleges felfüggesztése következtében – írja a portfolio.hu. A hírügynökség beszámolójában idézi Olli Rehn pénzügyi biztos szerdai szavait, miszerint amennyiben a miniszteri tanács egyetért a bizottság javaslatával, a testület újabb ajánlásokat fogalmaz meg Magyarország számára. Emlékeztetett ugyanakkor arra is, hogy mivel Magyarország nem eurózóna tagállam, ezért nem fenyegeti automatikus pénzügyi szankció. 




Olli Rehn azonban arra is figyelmeztetett, hogy Magyarország szembesülhet a kohéziós alap forrásainak felfüggesztésével is 2013-tól, ha nem tudja hathatósan csökkenteni a költségvetés hiányát. 

2000 milliárdnyi uniós pénz 

Az Index szerdai cikkében azt írja, hogy összességében úgy lehet számolni, hogy 6,5-7 milliárd euró közötti összeg, vagyis - bár az árfolyamingadozás miatt nehéz pontosan átváltani - megközelítőleg 2000 milliárd forintot bukhat el átmenetileg Magyarország. Magyarországnak az Európai Unió 2007-2013-as költségvetési időszakában összesen 8,3 milliárd eurónyi támogatást ítéltek meg a kohéziós alapból; a mostani 310-es árfolyamon ez 2573 milliárd forintnak felel meg. A jövő évtől ennek az alapnak a kifizetéseit függesztheti fel Brüsszel, ha folytatódik hazánk ellen a túlzott deficit eljárás. 

A pénzt a fejlesztési terv két úgynevezett operatív programjában használná fel hazánk. Az egyik a Közlekedési operatív program (Közop), míg a másik a Környezet és energia operatív program (Keop). Mindkét operatív programban vannak a kohéziós alapból érkező támogatások mellett úgynevezett ERFA-támogatások is, de meglehetősen csekély arányban. 

Arra a kérdésre, hogy mennyi ideig húzódhat el a kifizetés a felfüggesztés miatt, Esőssy Zsombor, a MAPI Magyar Pályázatkészítő Iroda Zrt. vezérigazgatója azt mondta: az egyes projekteken belüli szimpla szabálytalansági eljárások miatt is voltak korábban egy-három hónapos felfüggesztések, így egy ilyen súlyú esetben minimum nyolc-tíz hónapra lehet számítani. Az ügy jellegénél fogva azonban simán előfordulhat - miután egy egész év költségvetési folyamatait kell látni - az egy évet meghaladó felfüggesztés is. 

Újabb brüsszeli levelek

Közben az Európai Bizottság azt is követelni fogja Magyarországtól, hogy a jegybankkal, a bírói karral és az adatvédelmi hatósággal kapcsolatos vitatott szabályozást változtassa meg. Ellenkező esetben Budapest jogi eljárásra számíthat a jövő héten - írja az MTI. "Három figyelmeztető levél van készülőben, elküldésük a jövő hét elején várható" - közölte az AFP hírügynökség európai uniós forrása. Ez lenne az első lépés az esetleges eljárásban. A forrás megjegyezte: "A nyomás kezd hatni, legalábbis a magyar kormány szintjén". Hozzátette: kormányzati illetékesek jelezték, hogy a magyar kormány kész alkalmazkodni az Európai Bizottság következtetéseihez a közösségi jog esetleges megsértéséről. 

A magyar kormány jelzései közé tartozhat Martonyi János külügyminiszter január 6-i levele, amelyet 10-én hozott nyilvánosságra a tárca. A levélben, amelyet a többi 26 uniós tagország külügyminiszterének és a Bizottságnak is megküldött Martonyi azt írja, a magyar kormány kész megfontolni a kifogásolt törvények megváltoztatását, amennyiben ez szükséges.

Gyengült a forint a brüsszeli hírekre

Délben határozott gyengülésnek indult a forint, az euróval szembeni jegyzések a 313-as szint közelébe emelkedtek a reggeli 310-es szintről. A reggeli órákban viszonylagos nyugalom jellemezte a forint piacát. Délben azonban több piacmozgató hír is napvilágra került. A Fitch figyelmeztetése, miszerint az Európai Központi Bank oldhatja meg az eurozóna problémáit, visszavetette a befektetők addigi optimizmusát. Délután öt óra magasságában korrigált ugyan a forint, de még mindig 312 közelében mozog az euró árfolyam.

Alaposan megvizsgálják a brüsszeli vizsgálat eredményét Orbánék

"Az Európai Bizottság a mai ülésen nem döntött a Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárás elindításáról – írja a kormányszóvivői iroda szerdai közleményében Hozzáteszik: „a döntést a jövő heti ülésére napolta. Ahogy a Bizottság szóvivői tájékoztatón is elhangzott, a Bizottság szoros figyelemmel kíséri a magyarországi fejleményeket és együttműködik a magyar hatóságokkal annak érdekében, hogy kiderüljön, az egyes törvények összhangban vannak-e az európai uniós normákkal. A magyar kormány ezzel kapcsolatban kijelenti, hogy Magyarország jogállam, a kormány elkötelezett az egyetemes európai értékek mellett. A kormány elismeri a Bizottságnak mint a Szerződések őrének jogát arra, hogy az uniós jognak való megfelelést vizsgálja.

Magyarország tiszteletben tartja az uniós szerződésekből fakadó együttműködési kötelezettségét, így a kormány megvárja és alaposan megfontolja a bizottsági vizsgálat eredményét, bízva annak alaposságában és elfogulatlanságában. Magyarország továbbra is nyitott arra, hogy folytassa a konzultációkat az Európai Bizottság által felvetett kérdésekről; készen áll a tárgyalásokra és a megoldások keresésére" – közölte a kormányszóvivői iroda.

Zárolhatják a második legnagyobb alapot?

„Nehogy már ne egyen a disznó, mert Szájerné a főbíró” – érzékeltette a vidék reakcióit Sákán Antal annak kapcsán, hogy a magyar agráriumban attól tartanak, a brüsszeli nyomásgyakorlás következő lépése a mezőgazdasági támogatások befagyasztása lehet. 




A magyar agráriumban a hír hallatán – és különösen a kohéziós alap esetleges befagyasztása kapcsán - attól tartanak, hogy amennyiben Brüsszel elsőre nem ér célt, zárolhatja a második legnagyobb alapot, az agrárium támogatására létrehozott Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapot (EMOGA) – mondta az atv.hu-nak Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének (MSSZ) elnöke. 

Sákán szerint éves szinten 400 milliárd forintról van szó: ha ezt az összeget részben vagy egészben befagyasztanák, azzal megbénulhatna a magyar agrárium is, különös tekintettel arra, hogy a támogatások előfinanszírozottak, ami azt jelenti, hogy egy-egy beruházást a vállalkozó önerőből vagy bankhitelből finanszíroz meg, az uniós támogatást pedig utólag kapja meg a magyar államon keresztül. 

"Ismét traktorok indulnának a Kossuth térre"

Sákán szerint az EMOGA befagyasztása gyakorlatilag az egész vidéki társadalmat sújtaná, így várható lenne, hogy az agrártársadalom azonnal lépne: „először az asztalt verné, hogy a kormány vonja vissza azokat a lépéseit, ami miatt Brüsszel leállította a kifizetést, de ha ez nem elég, ismét traktorok indulnának a Kossuth térre”. 

A paraszt úgy gondolkodik, „nehogy már ne egyen a disznó, mert Szájerné a főbíró” – érzékeltette a Brüsszel által kifogásolt kormányzati lépések és gazdákat sújtó esetleges következmények összefüggéseit Sákán Antal. 

Ha tényleg befagyasztanák az EMOGÁ-t, az a mindenkori kormány végének a kezdetét jelentené, tette hozzá az MSSZ elnöke.

További fotók, videók, kommentek - csatlakozzon az atv.hu közösségéhez a Facebookon és a Twitteren is.

atv.hu / Portfolio / Index / MTI