Január közepe óta és még ezen a héten is számos dicsérő vélemény
látott napvilágot Magyarországról a kormány által tervezett februári
költségvetési intézkedések hallatán, az utóbbi napokban azonban újra
felerősödtek a kritikus hangok. Főként a Nemzetközi Valutaalap (IMF)
felőli bírálatok voltak erősek, ezekre azonban keményen visszatámadott
a kormány. A héten lejárt a magánnyugdíjpénztári átlépésekre adott idő,
a több mint 100 ezer fő maradása 97%-os visszalépési arányt jelentett,
amelyet Orbán Viktor kormányfő példátlan nemzeti összefogásnak
nevezett, az IMF viszont a módszert kvázi államosításnak tartotta. A
napokban egyébként váratlanul bejelentettek egy áramár-emelést és egy
250 milliárdos költségvetési tartalékalap szükségességét
is.
Portfolio.hu
Árfolyam
Videó
Pénzcentrum.hu
REsource
Konferenciák
Portfolio Trader
TraderSzoba
InfoRádió
Hideget és meleget is kapott a nyakába a kormány
Január
közepe óta és még ezen a héten is számos dicsérő vélemény látott
napvilágot Magyarországról a kormány által tervezett februári
költségvetési intézkedések hallatán, az utóbbi napokban azonban újra
felerősödtek a kritikus hangok. Főként a Nemzetközi Valutaalap (IMF)
felőli bírálatok voltak erősek, ezekre azonban keményen visszatámadott
a kormány. A héten lejárt a magánnyugdíjpénztári átlépésekre adott idő,
a több mint 100 ezer fő maradása 97%-os visszalépési arányt jelentett,
amelyet Orbán Viktor kormányfő példátlan nemzeti összefogásnak
nevezett, az IMF viszont a módszert kvázi államosításnak tartotta. A
napokban egyébként váratlanul bejelentettek egy áramár-emelést és egy
250 milliárdos költségvetési tartalékalap szükségességét is.
hirdetés
100 ezer bátor ember
A
hét első napján, január 31-én lejárt a magánnyugdíjpénztári rendszerben
maradásról, illetve az állami rendszerbe visszalépésről szóló döntés és
a végleges adatok szerint kissé több mint 100 ezren maradtak a pénztárakban. Õket Orbán Viktor kormányfő bátornak nevezte, a visszalépők 2,9 milliós táborát pedig példátlan nemzeti összefogásnak titulálta.
Az
átlépési-maradási döntés lezárását követően most a figyelem az államhoz
visszakerülő vagyonra irányul. Amint a Portfolio.hu egyik e heti
elemzésében rámutatott: nincs könnyű dolga a kormánynak
a vagyonértékesítés során, hiszen gyorsan kell eladnia majd sok piaci
eszközt, ráadásul kevesebb pénzből gazdálkodhat, mint ahogy azt
korábban gondolni lehetett. Egy másik elemzésünk az államhoz
visszakerülő részvényvagyon további sorsát, a felmerülő számos jelentős kockázatot boncolgatta.
Dicsérő szavak
A
hét elején egyébként még egyértelműen a pozitív vélemények, illetve
piaci fejlemények dominálták a magyar gazdaságpolitikát: kilenc havi
csúcsra erősödött a forint, többhavi mélypontra estek az
állampapírhozamok és az állam csődkockázati mutatója.
Egyes vélemények szerint a magyar kormány, illetve maga Orván Viktor megnyerte magának a befektetőket a februárra beharangozott intézkedéscsomaggal (főként annak kiadáscsökkentő jellege miatt), mások új sikersztoriról beszéltek, és dicsérték Magyarországot, a javuló megítélés
pedig a jelentősen csökkenő csődkockáztban is visszaköszönt. A
Portfolio.hu havi alapkezelői felmérésében a profi befektetők is optimistábbak lettek a forint és a kötvényhozamok kilátásai tekintetében.
Kritikus vélemények
A hét elején Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke nyílt politikai nyomásgyakorlásra
hívta fel a figyelmet a jegybank működése kapcsán. Csaba László, az
egyik monetáris tanácsi tagságra esélyesnek tartott egyetemi tanár
kemény kritikát fogalmazott meg a kormány gazdaságpolitikája láttán és
egyértelműsítette: visszautasítaná a jegybankári jelölést, ha felkérnék.
A Nemzetközi Valutalap (IMF) állandó magyarországi képviselője már a hét elején jelezte: nem lesz hízelgő a pénzügyi szervezet éves jelentése a magyar gazdaságpolitikáról. Ez valóban így is történt: az anyagban számos kemény kritikát kapott az Orbán-kormány; többek között a nyugdíjrendszeri átalakítást bírálták határozottan, kvázi államosításnak nevezték. Talán nem véletlen, hogy a magyar gazdaságpolitikát a washingtoni egyeztetéseken csak Argentína támogatta, ahol a magyarországihoz hasonló "államosítás" zajlott le a nyugdíjrendszerben.
Az IMF ezeken felül a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által (egy Brüsszelbe küldött levélben is vázolt), a következő években igen lendületesen bővülő foglalkoztatást is kétségbe vonta.
Az IMF anyaga alapján úgy tűnt, hogy a kormány már "kikotyogta" a nemzeti adósmentő program kereteit, noha a nyilvánosság előtt még inkább a döntésképtelenség benyomását keltette a háttértárgyalásokra hivatkozva.
Az anyagból kiderült az is, hogy mivel az IMF igen negatívan látja a következő évek költségvetési pályáját, a jövőbeli adócsökkentések elhalasztását vetette fel a kormánynak, illetve illusztrációként egy kemény kiadáscsökkentő programot is felvázolt.
A
piaci bizakodás, illetve az IMF kritikus véleménye (amelynek szintén
nagy a befolyása a piaci gondolkodásban) jól mutatja, hogy mennyire szélsőséges Magyarország megítélése ezekben a hónapokban.
Visszatámadás
A nemzetgazdasági tárca minderre igen határozott válaszreakciót küldött: a kiadott közleményben lényegében önkritikára szólította fel az IMF-et,
illetve alaptalannak tartotta a megfogalmazott kritikákat. A tárca
szerint nem igaz az, hogy a kormány a Költségvetési Tanács működésének
gyengítésére törekedne és érvelése szerint a testület számára
példátlanul széles jogkört ad. A héten az eredeti KT elnöke, Kopits György benyújtotta lemondását,
és arra mutatott rá, hogy a törvényhozásban nincs semmiféle jele annak,
hogy valóban példátlanul széles jogkört kapna az új KT. Kopits
lemondása után a köztársasági elnöknek új tagot kell jelölnie, így
működőképes lesz a testület, amelynek - saját szakmai stáb nélkül -
értékelnie kellene a kormány februárban (vagy március elején)
bejelentendő költségvetési intézkedéseit.
A költségvetéssel összefüggő váratlan bejelentést tett
pénteken Matolcsy, amikor egy 250 milliárd forintos stabilitási
tartalékalap szükségességéről beszélt. Az alap valódi oka, illetve
felállításának körülményei egyelőre nem tisztázottak. A kormányfő az eurózónában mutatkozó veszélyekre hivatkozva tartja indokoltnak az alap létrejöttét.
Hasonlóan váratlanul érte a piaci szereplőket, illetve a lakosságot a február 1-től bekövetkezett áramár-emelés, de a szaktárca illetékese szerint azért ez nem volt teljesen meglepő döntés.
Kommentáld!