2011. január 31. hétfő

Nem lesz jó üzlet az állami nyugdíjrendszer tagjának lenni - reagált Orbán Viktor bejelentésére Németh György közgazdász. A miniszterelnök arról beszélt, hogy csökkentik a nyugdíjkiadásokat, korhatár előtt senki nem mehet nyugdíjba, és az állami nyugdíjalap nem fizethet több nyugdíjat, mint amennyit beszed.

[A+ A-] [Nyomtatás] [Küldés e-mailben]  Ossza meg!

facebook

iwiw

Ezek a tételek egyértelműen a svéd nyugdíjmodellre utalnak. Nincs egy éve annak, hogy Orbán kijelentette: a jelenlegi nyugdíjrendszer legalább 30 évig fenntartható, a nyugdíjkasszát továbbra is ki kell egészíteni a központi költségvetésből, és nem gondolkodnak új modellben.

Bár senki nem tudja pontosan milyen hatása lesz Orbán Viktor csütörtöki bejelentésének, várhatóan csökken a kezdőnyugdíjak szintje, jelentősen szigorodik a rokkant- és a korengedményes nyugdíjazás rendszere. Különválaszthatják az öregségi nyugdíj finanszírozását a szociális jellegű járandóságoktól, és visszavonhatják a nőkre érvényes, korhatártól független negyvenéves munkaviszony utáni nyugdíjba menés lehetőségét, amit éppen január 1-től vezettek be. A miniszterelnök a Wall Street Journalnak és a Dow Jonesnak adott interjújában azt mondta, kormánya számos intézkedést jelent be februárban azzal a céllal, hogy csökkentsék a nyugdíjkiadásokat.

Ami tény: ma csaknem 3 millióan kapnak valamilyen nyugdíj-jellegű ellátást. Évente mintegy 2900 milliárd forintot tesz ki a kifizetett nyugdíjak összege, az állam ezt évről-évre 600 milliárd forint körüli összeggel egészíti ki. Ha ezt elveszik, 20 százalékkal kevesebb pénz jut az ellátásokra. Csaknem 800 ezer rokkantnyugdíjas van, az állam összesen 660 milliárdot költ rájuk, ebből a korhatár alatti rokkantnyugdíjazásra 279 milliárd forint megy el ebben az évben.

A magyar társadalom a nyugat-európai országokhoz hasonlóan elöregedő: 2009-ben száz 14 évesnél fiatalabb gyermekre száztíz 65 évesnél idősebb felnőtt jutott. Becslések szerint 2050-re a társadalom 30 százaléka lesz 65 éves vagy annál idősebb. A nyugdíjas korba lépők számának növekedésével párhuzamosan egyre kevesebb gyermek születik, így egyre kevesebben lesznek azok is, akik járulékot fizetnek. Ezt Nyugat-Európa legtöbb országában a korhatár emelésével próbálták ellensúlyozni. Így tett az előző kormány is. A 2009-ben meghozott törvény jövő évtől kezdődően évente hat hónappal 65 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár, ami először az 1952-ben születetteket érinti.

Az uniós országok nyugdíjkorhatárához közelítő korhatáremelésre egyebek mellett azért volt szükség, mert a munkavállalók 3-4 évvel a törvényes korhatár alatt vonulnak ténylegesen nyugdíjba, miközben az alacsony hazai foglalkoztatási ráta miatt fokozott teher hárul(t) a járulékfizetőkre. Ezt a tendenciát erősíti egyébként a nők 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjbavonulásának lehetősége. A második világháború után, az úgynevezett Ratkó-korszakban születettek 2013-2018-ban mennének nyugdíjba, de őket így a munkaerőpiacon tartják, ezzel is enyhítve az állami nyugdíjrendszer kiadásait.

Ugyanakkor a foglalkoztatók sem könnyítik meg az idősebbek helyzetét, trend lett a cégeknél, hogy létszámleépítéskor az idősebb munkavállalóktól válnak meg először. Nemcsak beosztotti, hanem vezetői szinten is a 35-40 év közötti korosztály vette át a hatalmat. Az 50 éven felüliek már nehezen találnak új állást, az álláskeresők és a segélyezettek létszámát növelik. Jó ellenpéldát mutat erre Norvégia, ahol a 70 évesnél idősebb munkavállalók nyugdíj mellett is teljes fizetésért dolgozhatnak. A finnek pedig arra kötelezték a munkaadókat, hogy tegyék lehetővé a 15 vagy 25 órás munkahetet, vagyis a részmunkaidős állást az idősebb álláskeresők számára.

Orbán bejelentésének végállomása valószínűleg a svéd modell bevezetés lesz. Erről Varga Mihály, a Fidesz volt pénzügyminisztere már beszélt a 2009-ben. Akkor azt mondta, ha kormányra kerülnek, a nyugdíjakat hozzáigazítanák a gazdaság állapotához, hogy "abból fizessük a nyugdíjat, amit erre a célra félretettünk". Ez a mondat kísértetiesen hasonlít Orbán mostani bejelentéséhez. Varga szerint erre az úgynevezett névleges egyéni számlás (angol elnevezéssel: notional defined contribution ) rendszer a legalkalmasabb, amely Svédországban kiválóan, Olaszországban és Lengyelországban már kevésbé jól, de azért működik. Ezt a megoldást alkalmazzák torzítva a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államosításával, vagyis az utat már kitaposták a nagy átalakításhoz. Varga akkor beszélt arról is, hogy a szisztéma szigorúan önfenntartó, vagyis nem teszi lehetővé, hogy évről évre a maihoz hasonló nagyságú lyukak képződjenek az állami nyugdíjkasszában.

A konstrukció másik előnyének azt tartotta Varga, hogy a jelenleginél sokkal követhetőbb, és mindenkit arra ösztönöz, hogy minél magasabb legális keresetet mutasson ki, amiből aztán magasabb nyugdíja is származhat. "Most mi történik? Évente 500 milliárd forintot teszünk át a nyugdíjkasszába adófizetői pénzekből vagy külföldi hitelekből" - vázolta a helyzetet Varga. "Ezt a gyakorlatot meg kell szüntetni, és szorosabb kapcsolatot kell teremteni a gazdaság állapota és a nyugdíjak között" - tette hozzá.

A svéd modellt a Fidesz már az előző kormányzása idején is be akarta vezetni, de a 2002-es kormányváltás elsodorta tervüket. Egy 2001-es kormánydöntés szerint először a pályakezdőkön, 2006-2007-ben pedig már teljes körben alkalmazták volna. Később, a 2007-ben kiadott Erős Magyarország című programjukban is megjelent ez a szándék. "A munkavállalók a járulékbefizetésükkel arányos nyugdíjra számíthassanak a jövőben, ami egyúttal ösztönzőleg hat majd a járulékbefizetési hajlandóságra is, így növelve a nyugdíjrendszer stabilitását. A rugalmasságra azért van szükség, hogy járulék-folyószámlája ismeretében mindenkinek lehetősége legyen annak eldöntésére, hogy mikor és milyen feltételekkel kíván nyugdíjba vonulni" - írták a programban.

A KDNP is csatlakozott a tervhez, a párt hasonló változást tartalmazó módosító javaslatot nyújtott be 2007. október 3-án az Országgyűlésnek. A javaslatot a szociális bizottságban tárgyalták, ahol a fideszes képviselők támogatták, a szocialisták azonban leszavazták. Abban egyebek mellett az szerepelt, hogy "a biztosított csak akkor válik az öregségi nyugdíjra jogosulttá, ha legalább minimális összegű nyugellátásra jogosult". Ennek hiányában 70 éves korától alanyi jogon járó öregségi alapnyugdíjat kaphat, aminek "legkisebb összege nem lehet alacsonyabb, mint a minimálbér havi összegének 25 százaléka, és nem lehet magasabb, mint 50 százaléka". Arra nincs is válasz, hogy amíg nem töltik be a 70. évet, miből éljenek. Rokkantsági ellátást csak az úgynevezett I. és II. rokkantsági csoport kapna, megkülönböztetnék az aktív életpályaszakasz idején történt, illetve az időskori megözvegyülést, valamint rugalmasabb lenne a nyugdíjkorhatár.

Kárpótlás ígér az MSZP a jogosultságukat elveszítőknek

Nyilatkozatban vállalják az MSZP elnökségének és választmányának tagjai, valamint a párt országgyűlési képviselői, hogy amint lehetőségük lesz, kárpótolják mindazokat, akik a magán-nyugdíjpénztári rendszerben maradva elveszítik állami nyugdíjjogosultságukat. Tehát igazságot szolgáltatnának a jogszerűtlen államosítás elszenvedőinek. Mindezt tegnap Mesterházy Attila közölte, mielőtt a nyugdíjbiztosítási igazgatóság épülete előtt bejelentette, nem lép vissza az állami rendszerbe. A pártelnök azt mondta, a Fidesz úgy alakította a szabályozást, hogy az emberek valójában nem tudnak szabadon dönteni. Hozzátette, ha a jelenlegi szabályok maradnak érvényben, akkor sokan rosszul járnak azok közül, akik a magán-nyugdíjpénztári tagként kívánnak magukról gondoskodni. Kijelentette, elfogadhatatlan, hogy ha valaki fizeti, vagy valaki után fizetik a nyugdíjjárulékot, akkor ne kaphasson ezért állami nyugdíjat.

A szocialisták örültek volna, ha az Alkotmánybíróság még január vége, azaz a pénztárban maradásról szóló nyilatkozat megtételének határideje előtt elbírálja a nyugdíjrendszer átalakításáról szóló jogszabályt, és sajnálattal vették tudomásul, hogy ez nem történik meg - hangoztatta a politikus. Mesterházyval együtt tegnap magán-nyugdíjpénztári tagsága fenntartásáról nyilatkozott az igazgatóságon Horváth Csaba, az MSZP budapesti elnöke, Molnár Zsolt országgyűlési képviselő, Kunhalmi Ágnes elnökségi tag és a párt két szóvivője, Kormos Kata és Török Zsolt is. Ezzel a kormány döntése ellen tiltakoztak.

A kormány zsarolással, és fenyegetéssel kényszeríti a magán-nyugdíjpénztári tagokat arra, hogy lemondjanak az öngondoskodásról, az így nyert pénzt pedig kivonják a rendszerből, és másra költik - olvasható a szocialisták nyilatkozatában. Az MSZP vezetői, parlamenti képviselői úgy vélik, a kormány intézkedése alkotmányellenes, mert nem tartja tiszteletben a magántulajdon sértetlenségét. Tisztességtelen, mert törvényben biztosított szolgáltatást von el úgy, hogy nem ad kárpótlást. Felelőtlen, mert aláássa a nyugdíjrendszer kiszámíthatóságát és lelkiismeretlen, mert sokmillió állampolgár időskori biztonságát kockáztatja.

A legfrissebb adatok szerint a magán-nyugdíjpénztári maradásról szóló nyilatkozatot eddig 15 306-an töltötték ki. Mint ahogy arra számítani lehetett, az elmúlt napokban ugrott meg a nyilatkozók száma: tavaly 4558-an döntöttek így, az idén 10 748-an. Márcsak 11 munkanap van hátra, ameddig lehet nyilatkozni. Ha állandósulna az 1500 fős bővülés, akkor január végére akár 40 ezer ember maradhatna a pénztári szektorban.

Milyen nyugdíjra számíthatnak a jelenleg dolgozók?

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke: Most az úgynevezett svéd nyugdíjmodellről beszélt Orbán, pedig a Fidesz a választási kampányban azt állította, nem vezetik be Magyarországon ezt a modellt. Az Országgyűlés tavaly év végén teremtette meg annak lehetőségét, hogy a nők negyven év munkaviszony után nyugdíjba vonuljanak, s most azt sem tudni, hogy a kormányfő máris meg akarja-e semmisíttetni a jogszabályt.

Simonovits András közgazdász: Orbán nyilatkozata túl általános. Ha szó szerint venném, akkor már a 24 százalékos, két hete átnevezett munkáltatói hozzájárulást sem lehetne a nyugdíjkifizetésre fordítani. Nincs olyan ország, ahol a munkavállalalókat rá tudták kényszeríteni, hogy ne menjenek korhatár alatt nyugdíjba. Ráadásul a nőket érintő újabb kedvezmény ennek teljesen ellentmond. A miniszterelnök a sok rossz után most a befektetőknek akart üzenni, de, hogy mit tervez, nem derült ki.

Németh György közgazdász: Ha a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a mindenkori járulékbevételből lehet kifizetni a mindekori nyugdíjat, akkor egy öregedő társadalom esetén ez azt jelenti, hogy "nem lesz jó üzlet" a nyugdíjrendszer tagjának lenni. A magánpénztárak felszámolása úgy értelmezhető, mint egy majdani nyugdíjcsökkentés. A speciális nyugdíjas-adó bevezetése pedig a nyugdíjszabályokba van belerejtve: a járulékfizetők fizetnek egy "rejtett", "titkos" nyugdíjas adót, amiről nem dönt a kormány, és az Országgyűlés.