Hatalmas összeget kell visszafizetnie az államnak és jelentős bevételtől esik el a költségvetés, ha Brüsszel elmarasztalja a kormányt a távközlési cégekre kivetett különadó miatt. A kedvezőtlen végeredmény szinte borítékolható, a kieső összegeket pedig valószínűleg további megszorításokkal kell pótolnia a kabinetnek. Enyhíthetne a helyzeten ugyanakkor, ha a frontális támadás helyett a kormány a megállapodást keresné az érintett cégekkel és az Európai Bizottsággal.

Súlyos költségvetési kiadással és súlyos bevételkieséssel járhat, ha az Európai Bizottság elmarasztalja Magyarországot a távközlési cégekre tavaly októberben kivetett, 61 milliárd forintos különadó miatt. Az eljárás végeredménye ugyanis az lehet, hogy a kormánynak vissza kell vonnia a telekommunikációs különadót és vissza kell fizetnie a cégektől elvett összeget.

Amennyiben kompromisszum nélkül, még idén pont kerül a hétfőn indult jogsértési eljárás végére, a magyar államnak büntetőkamatokkal együtt vissza kell fizetnie a tavaly és idén beszedett adót, ami több mint 120 milliárd forintos kiadást jelentene a büdzsének, emellett a kormány a jövő évre várt 61 milliárdos bevételtől, valamint a 2013-14-re tervezett megfelezett extrasarctól is elesne (legrosszabb esetben tehát összesen jóval több mint 200 milliárd forintnak inthet búcsút a kormány). Emellett az sem ritka, hogy az elmarasztalt államnak bírságot is kell fizetnie.

Azt egyelőre nem tudni, milyen intézkedésekkel oldaná meg a kormány a távközlési különadók visszafizetését és a kieső bevételek pótlását. Pedig ez akkora összeg, ami miatt egy újabb, jókora kiadáscsökkentő vagy bevételnövelő tételt kellene beépíteni a március elején bejelentett, egyelőre csak határidőket és keretszámokat tartalmazó Orbán-csomagba.

Úgy tűnik azonban, a kormány még ott tart, hogy nem lesz szükség egy újabb megszorító lépést hozzácsapni a csomaghoz. A hivatalos álláspont szerint ugyanis a távközlési különadó teljesen megfelel az uniós jogszabályoknak. Ezt azonban már a médiatörvény kapcsán is hangoztatta a kabinet, végül mégis arra kényszerült, hogy összhangba hozza az uniós jogszabályokkal.

Borítékolható a kudarc?

A kormány és a magyar költségvetés számára kedvezőtlen végeredményt borítékolni lehet - vélik az uniós eljárások általunk megkérdezett ismerői. Az Európai Bizottság ugyanis ritkán téved: ha megállapítja, hogy egy törvény uniós szabályokba ütközik, akkor "általában fennáll a jogsértés" - mint Balázs Péter, a Bajnai-kormány külügyminisztere fogalmazott. Márpedig a távközlési különadó esetében ez a megállapítás - egyelőre feltételesen - már meg is történt: a bizottság hétfőn azért kért tájékoztatást a magyar kormánytól, mert attól tart, hogy az extraadó összeegyeztethetetlen az uniós távközlési szabályozással.

A telekommunikációs ágazatot ugyanis az EU igyekszik liberalizálni, ennélfogva a 2002-ben elfogadott távközlési irányelv alapján a kormány csak akkor vethetett volna ki extraterhet az érintett cégekre, ha a befolyó összeget az ágazat szabályozásával összefüggő költségekre fordította volna. Erre az adóra azonban nem a szektor fejlesztése, hanem a költségvetési lyukak betömködése miatt volt szüksége a kormánynak.

További negatív következmény lehet, hogy a visszamenőlegesen bevezetett különadó hatására az ágazat befektetői elfordulnak az országtól - mondta a Hírszerzőnek Csaba László. A Közép-európai Egyetem (CEU) professzora szerint ugyanis lehet költségelőnyünk például Csehországgal vagy Ausztriával szemben, az önkényes gazdaságpolitika miatt azonban hátrébb sorolhatnak minket a beruházási sorban. Jól jelzi ezt a hatást például az, hogy a Magyar Telekom pénzügyi részlegét januárban átköltöztették Pozsonyba.

Mikor lehet ebből baj?

A kérdés több szakértő szerint nem is az, milyen végeredménnyel zárul a bizottság jogsértési eljárása, inkább az, hogy mikor. Abból kiindulva, hogy a médiatörvény szükséges módosításaival néhány hét alatt előállt az Európai Bizottság, könnyen lehet, hogy a telekommunikációs cégekre kivetett különadó ügye is lejátszódik néhány hónap alatt - vélekedett Csaba László.

Balázs Péter szerint viszont lehet, hogy 2012-ig is elhúzódik az ügy. A kormánynak ugyanis két hónapja van arra, hogy elküldje Brüsszelnek azokat az érveket, amelyek alapján a távközlési különadó nem sérti az uniós jogszabályokat. A kormány ezen felül több hónapot is nyerhet azzal, ha a választ magyar nyelven írja meg, mert ebben az esetben a bizottságnak le kell fordíttatnia a dokumentumot, ami általában három hónapot is igénybe vesz. Tovább késleltetheti az eljárás befejezését az is, ha a bizottság szakértőket kér fel a helyzet kivizsgálására.

Amennyiben a bizottság nem találja kielégítőnek a kormány érveit, felszólítja majd a jogsértő állapot megszüntetésére. Ha ennek nem tesz eleget, a bizottság valószínűleg továbbadja az ügyet a luxemburgi Európai Bíróságnak, emiatt még tovább húzódhat az ügy. Éppen emiatt vannak olyan vélemények is, melyek szerint csak 2014 környékén fejeződik be az ügy.

Nem most kellene az öklünket rázni

Ha a kormány nem állapodik meg az Európai Bizottsággal, a tesület az Európai Bíróságnak adhatja az ügyet, amely megsemmisítheti a vitatott törvényt. Ez nagy presztízsveszteség lenne, sőt már maga a bizottsági eljárás is komoly pofon az Orbán-kormánynak, ugyanis a médiatörvénnyel együtt már másodszor fordul elő, hogy a bizottság az uniós jogszabályok megsértését kéri számon az unió soros elnökén.

Már az is rossz fényt vet a kormányra, sőt a hitelességét és szavahihetőségét rontja, hogy a megindult jogsértési eljárás ellenére azt állítja, minden rendben van a távközlési különadóról szóló jogszabállyal - mondta Csaba László, ugyanakkor hozzátette: még a tárgyalási szakaszban tart az ügy, van még lehetőség alkudozni, megállapodni. A CEU professzora szerint az lenne a praktikus, ha a kormány a telekommunikációs különadó fokozatos kivezetéséről állapodna meg az érintett cégekkel és a bizottsággal. El lehetne képzelni például egy olyan megállapodást, melynek alapján idén még maradna az extrasarc, jövőre viszont már megfeleződne, 2013-ban pedig megszűnne.

Csakhogy a miniszterelnök kedden azt mondta, nem hagyja, hogy Brüsszelből vagy bárhonnan, bárki is diktáljon nekünk. Balázs Péter szerint azonban ilyen helyzetben, amikor egy több százmilliárd forintos költségvetési bevételt érintő bizottsági eljárás folyik ellenünk, "ügyes kormányra lenne szükség, amely nem ellenfelének tekinti az uniót, hanem kész tárgyalni vele".