A Financial Times "beyondbricks" című blogjában csütörtökön két írást is szentelt annak, hogy a magyarországi problémák egyre súlyosabb hatással vannak más országok gazdaságára is.
A BayernLB-t kivéreztették Budapesten, az EU bekeményít, illetve az Ausztria – Hideg szél Budapestről című cikkeket Stefang Wagstyl jegyezte.
Részletek.

Újabb bizonyíték Orbán Viktor magyarországi banktevékenységre gyakorolt káros hatására: csütörtökön a német Bayerische Landesbank közölte, hogy 2011-ben nettó veszteséget kénytelen jelenteni, mert le kell írnia magyar leánya, az MKB értékét. A leírás és a veszteség mértéke egyelőre ismeretlen, de az üzenet világos: a magyar miniszterelnök politikája által okozott kár nem tartható Magyarország határain belül. A veszteségek úgy érik a BayernLB főhadiszállását, ahogyan a többi nyugat-európai csoportot érték, amely eléggé peches volt ahhoz, hogy pénzt fektessen Magyarországba: ilyen az Erste Bank, a Raiffeisen International, és a UniCredit.

A BayernLB az MKB veszteségeiért közleményében a magyar kormány politikáját hibáztatta, ide értve a bankokra kirótt különadót, valamint azt a törvényt, amely kötelezte a bankokat, hogy vállalják át a deviza alapú jelzáloghitelesek veszteségeit – írta a szerző, majd ismertette az MKB adatait és a Brüsszelből Magyarország címére intézett figyelmeztetéseket.

Wagstyl a másik írásában beszámol arról, hogy Ewald Novotny, az Osztrák Nemzeti Bank elnöke az osztrák állami ORF rádióban elmondta: a Magyarországi helyzet kihívást jelent az osztrák bankoknak, de nem fenyegeti őket veszély a budapesti pénzügyi helyzet miatt. A szerző szerint Novotny nyilatkozatának a célja feltehetően az osztrák polgárok megnyugtatása volt, hogy bankjaik és megtakarításaik biztonságban vannak, de ugyanakkor világossá akarta tenni, hogy nem becsüli alá Magyarország nehézségeinek a súlyosságát.

Wagstyl a Bank for International Settlements adatait idézve azt írta, hogy az osztrák bankok követelései a magyar magánemberekkel, gazdasági társaságokkal és az állami, illetve önkormányzati szektorral szemben június végén 41,6 milliárd eurót tettek ki. Ez lényegesen több, mint bármely más ország bankjainak követelései: a második helyen Olaszország áll 23,4 milliárddal.

Az adat azt mutatja, hogy június végén az osztrák bankok kihelyezett hiteleinek 7,5 százaléka volt Magyarországon. Legrosszabb esetben virtuálisan elveszíthetik a tőkéjüket. De nyár óta az osztrák bankok csökkentették magyarországi kitettségüket, miután az Osztrák Nemzeti Bank szigorú helyi refinanszírozási határokat jelölt ki Közép-Kelet-Európa számára, és a Magyarországra érvényes határ jóval magasabb volt, mint a vele szomszédos országokra vonatkozó.

Mi több, az osztrák anyabankok megtámogatták magyarországi tevékenységüket: az Erste és a Raiffeisen International, a Magyarországon jelen lévő két legnagyobb osztrák bank tavaly év végén egymilliárd eurós injekciót adott magyarországi leányainak – írta Wagstyl. Megállapította, hogy a befektetők kétségeiket egyelőre Ausztria javára fordították: kedden meglehetősen jól zajlott le egy államkötvény-árverés, az ötéves kötvények költségei enyhén megemelkedtek – a hozam a korábbi 1,96 százalékról 2,21 százalékra nőtt –, és a befektetők körében megjelent bizonyos aggodalom ellenére Ausztria megőrizte AAA hitelminősítését. Sok függ attól, hogy az osztrák bankok hogyan tudják előteremteni a pénzt, amelyre az uniós tőkeszabályok teljesítéséhez van szükségük – állapította meg Wagstyl.

Úgy vélte, Fellegi Tamás washingtoni és brüsszeli útja hozzájárult a forint megerősödéséhez, amelynek euró-árfolyama Londonban délben 313 forint volt a múlt heti rekord-mélypontot jelentő 324 forinttal szemben, és ezekben a napokban ennek Bécsben éppen úgy örülnek, mint Budapesten.

_____________

Lásd még: A csehek és a Fitch a veszteségről, amelyet Orbán Közép-Európának okoz
Német lapok: Magyarország pénzügyi veszélyt jelent