A daStandard.at, az osztrák napilap, a Der Standard online változata Csekő Balázs interjúját közölte Gyurcsány Ferenccel október 7-én Az előttünk álló választási harc brutális lesz címmel. Az interjú teljes változata.

daStandard.at: – Ön 2004-től közel öt éven át kormányfő volt. Milyen érzés a miniszterelnöki szék után egy olyan párt élén állni, amelyik az 5 százalékos parlamenti küszöb elérésével küzd?

Gyurcsány Ferenc: – Felszabadító. Ha az ember miniszterelnök, akkor mégiscsak egy nagyon sokszínű országot vezet, és nagyon sokszor kell olyan kompromisszumos döntéseket is hoznia, amelyekkel csak nagyon nehezen tud személyesen is azonosulni. Ha az ember egy új pártot vezet, akkor nagyon konzekvensen tud ragaszkodni a saját elképzeléseihez.

– Ön külföldön leginkább az őszödi beszéd és annak erőszakos következményei miatt ismert. A következmények ismeretében ma is elmondaná a beszédet?

– Számomra is, a pártomnak is az őszödi beszéd bizonyos értelemben alapító okiratnak számít. Az erkölcsi igazolás arra, hogy miért érdemes politikusnak lenni, és miért nem szabad a legfontosabb elvi-erkölcsi kérdésekben kompromisszumot kötni a hatalom érdekében. Szerintem az egy kiváló beszéd, és nagyon jó retorikai teljesítmény. Ha tudatában lettem volna annak, hogy nyilvánosságra kerül, és különböző részei önálló életet élhetnek, akkor bizonyos káromkodásokat biztosan nem mondok el benne, de én azóta is majdnem minden nyilvános beszédemben újra és újra visszahozom egyes fordulatait. Ezzel is jelzem, hogy én Őszöd pártján állok, és erkölcsi értelemben ott is maradtam. Nem azért mentünk el politikusnak, mert autófényezőként kevesebbet lehet keresni, hanem azért, mert meg akarjuk változtatni ezt az országot. Azon kevesek közé tartozom, akik nem a politikából élnek. A fizetésemet mindig valakinek, valaminek odaadtam. Én szeretnék megmaradni ezen a fundamentumon, és nem engedem, hogy Őszödöt hazugságbeszédként állítsák be. Ha tíz év múlva politikus leszek, akkor is használni fogom az őszödi fordulatokat.

– Mennyire összeegyeztethető a politikával az őszinteség?

– A hétköznapi életben is tízszer meggondoljuk, hogy alkalmas-e a pillanat aznap este megmondani a kedvesünknek, hogy valami bajunk van sokszor inkább elkezdünk taktikázni. Tehát a magánélet is ilyen. Az én igazságom nem biztos, hogy a másiknak is az igazsága, vagy nem úgy igazsága, ahogy nekem. Ezért aztán keressük a legjobb módot arra, hogy amit el akarunk mondani, azt a másik úgy értse, ahogy. De mivel a politikus soha nem csak önmagát képviseli – mindig sokszínű közösséget vezet –, hiszem, hogy ez megoldható. A politika számos nehézsége közül az egyik valóban ez, hogy sikerül-e vagy sem. Szerintem nekem az elmúlt években sikerült, szerintem az egyik legegyenesebben beszélő politikus én vagyok. Nem beszélek nyilvánosan nagyon másképp, mint magánbeszélgetésekben. De kétségtelen, ennek mindig van veszélye.

– Orbán Viktor kormányának unortodox politikája mind a hazai, mind nemzetközi terepen kritikák tömegével szembesül. A saját partjának 1241 delegáltja közül 1240-en mégis rá szavaztak a legutóbbi Tisztújító Közgyűlésen.

– Orbán stabil ura a saját pártjának. Leginkább az ő politikai hitvallása, személyisége alakítja ma a Fideszt. Kívülről is látható érdemi repedés nincsen ma a Fideszben. Orbánnak nincsen kihívója. Ennek ellenére én ma is azt gondolom, hogy veszíthet. Alig van olyan társadalmi csoport, amelyet ne sanyargatott volna meg. Én arra számítok, hogy kiélezett küzdelem lesz. Valóban arról fog szólni a következő választás, hogy Orbánnal, vagy Orbán nélkül? Nem a felsőoktatásról, nem az egészségügyről, nem adókról, nem szakpolitikákról, hanem Orbán személyéről fog szólni a következő választás.

– A Demokratikus Koalíció készen áll egy széleskörű választási szövetségre a demokratikus ellenzéki pártokkal, a többiek azonban nem igazán mutatnak együttműködési készséget Ön és a pártja iránt. Miért nem tudnak megállapodni?

– Nem a DK-val van nekik bajuk, leginkább tőlem tartanak. Részben arról is szól az ellenzéken belüli mozgások sokasága, hogy 2014 után ki fogja meghatározni az ellenzék arcát. Ebben az én kollégáim nem szívesen versenyeznek velem. Jobban szeretnének diszkvalifikálni engem, megúszni ezt a versenyt. Én egy keményebb, harcosabb politikus vagyok, mint ők. Ha mi ellenzékben vagyunk, akkor én frakcióvezetőként megmutatom, hogyan kell Orbánnal igazából küzdeni. Ha kormányon vagyunk, akkor nyilván az a dolgom, hogy ne zavarjam az új miniszterelnök köreit. Akkor nekem hátrébb kell lépni. Tőlem a mi oldalunkon is sokan tartanak, de nekem nem az a dolgom, hogy problémát okozzak az új miniszterelnöknek. 2003-ban Medgyessy Péter hívott a kormányába. Tíz hónap múlva már féltékeny volt. Én nem akarom, hogy az új miniszterelnöknek féltékenynek kelljen rám lennie. Ha nyerünk, én vezetem ugyan a pártomat, de nem leszek frakcióvezető sem, hanem a frakció egyik tagjaként hagyom, hogy mások kormányozzák az országot.

– Amennyiben a demokratikus ellenzék állítja a következő kormányt, milyen feladatokkal és kihívásokkal kell elsősorban szembesülnie?

– A legfontosabb kérdés, hogy lesz-e Magyarországon újra növekvés. Ez akkor lehetséges, ha ide érdemes beruházni és befektetni, ha viszonylag stabil és kiszámítható a jövő. Helyre kell állítani az ország iránt a nemzetközi üzleti, gazdasági, politikai bizalmat. A második kérdés, hogy Orbán erőltetett központosítása és államosítása után az egészségügyben, az iskolarendszerben hogyan adjuk vissza a településeknek az önrendelkezési jogot. Három: számunka elfogadhatatlan, ahogyan ez a hatalom elsősorban a keresztény nagy egyházakat a politikai hatalom megszilárdítására használja. Elfogadhatatlan, hogy az egyházak jelentős része hogyan foglalja el az iskolákat. Radikálisan el kell választani az államot az egyháztól. Annyi kedvezményt kaptak az egyházak, ami elképzelhetetlen más országokban. Nem utolsósorban kezdeni kell valamit az iszonyatos szegénységgel. Ha elmegy falura, akkora azt fogják mondani a polgármesterek, hogy ilyen szegénység még nem volt. Ez dráma. Emberek fűtetlen lakásokban élnek, sok százezreknek egy héten egyszer nem jut hús az asztalukra. Ezeknek a szerencsétlen embereknek utat kell nyitni a felkapaszkodáshoz.

– A szegénység jelensége azonban nem kizárólag az elmúlt három év terméke.

– Az én kormányzásom alatt a legszegényebb és a leggazdagabb 10 százalék közötti különbség folyamatosan csökkent. Ez a drámai változás 2010 után következett be, a legújabb kutatási adatok alátámasztják, hogy soha ennyi szegény ember nem volt még, mint ma. Magyarország Európa 4–5 legszegényebb országa közé csúszott le. És van egy folyamatos, az elmúlt három évre jellemző leszakadás. De ez érthető, ha csökkentik a segélyeket, a közmunka bérét, a munkanélküli ellátást. A szociális transzferek drámaian beszűkültek az elmúlt években. Ezért aztán szerintem nem igaz az az állítás, hogy ebben közös a felelősség.

– A bajai időközi önkormányzati választások után a Kecskeméti Törvényszék elrendelte a szavazás részleges megismétlését választók utaztatása miatt. Ugyanez a metódus 2014-ben már nem lesz illegális. Mire számíthatunk a parlamenti választásokon?

– Brutális kampány lesz. A Fidesz olyan választási törvényt csinál, amely a hatalmon lévőknek ezernyi lehetőséget teremt a manipulálásra, talán még a csalásra is. Mi az igazságos és mi a jogszerű? Ez itt a dilemma. Annak érdekében, hogy a legnehezebb helyzetben lévő társadalmi csoportok – köztük a romák, akik nagyon kiszolgáltatottak – szavazatát meg lehessen vásárolni, elkezdték elhárítani az utolsó akadályokat is. Nyugodtan lehet szervezetten utaztatni, az utolsó napokban ajándékozni, egy kis élelmiszercsomagot adni, és a választás napjának reggelén pedig tömegesen vinni őket az urnákhoz. Ez nincsen rendben. Ha az emberek nem szabad akaratukból, hanem ilyen típusú befolyás alapján döntenek, akkor a végén a kormány mögött nem valóságos társadalmi támogatottság lesz, hanem manipulatív támogatottság. Ez pedig nem hat majd kedvező módon az ország stabilitására.

– Tervezik nemzetközi választási megfigyelők meghívását a választásokra?

– Ők mindenképpen jönnek. Látva, hogyan értékeli az EBESZ az ukrán vagy a fehérorosz választásokat, arra nem lehet számítani, hogy a sok apró kis manipuláció észlelése elvezethetne odáig, hogy azt mondja ki a nemzetközi közösség, hogy a választásokat elcsalták. A választás nem lesz fair és nem lesz tisztességes, de ezt nem is a nemzetközi közösségnek kell kikényszerítenie. Nem külföldről fogják megverni Orbán Viktort, hanem nekünk itthon kell jobbaknak lennünk, mint ők.

– Hogyan ítéli meg a Jobbik erejét? Átmeneti jelenségről van szó, vagy hosszú távú alternatíva lépett be a Parlamentbe 2010-ben?

– A radikális szélsőjobb megerősödése nemcsak magyar jelenség. Látom, éppen Ausztriában is, hogy mennyire erősödik a radikális jobboldal. Az európai lakosság egy részében van egy erős kiábrándulás, félelem a jövőtől. Ilyenkor természetes a bűnbakkeresés, a bezárkózásra való hajlam, az egyszerű megoldások igénylése, és ebben a radikális pártok mindig sokkal jobbak tudnak lenni, mint a demokratikus, polgári, középen álló pártok. A Jobbik 2010 óta nem tudta növelni a táborát, ma is nagyjából 6–700 ezer szavazója van. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy a Fidesz lényegében összeér a Jobbikkal, és a Fidesz jelentős részben kielégíti a radikális jobboldali szavazók igényét. Nem az a helyzet, mint Nyugat-Európa legtöbb országában, ahol nagyon világos a választóvonal a politikában, hogy hol állnak a centrumpártok, és honnan kezdődnek a radikális pártok. A Fidesz képviselőinek egyharmada nyugodtan lehetne jobbikos is. Wittner Mária, 1956 egyik hőse, ellentmondásos személyiség, a Fidesz képviselője, de felavatja a magyar gárda zászlaját. A cigánybűnözés emlegetése nem csak a Jobbik sajátossága, a Fideszben nagyon sokan gondolják ugyanezt, és időként használják is ezeket a kifejezéseket. Ezért azt gondolom, hogy a Jobbik kis, marginalizálódó pártként tartósan jelen lesz a magyar politikában, ám nem lesz koalíciókötő képessége. Ha listán kap is a Jobbik pár százalékot, a következő parlament talán legkisebb frakciója lehet.

– A DK 2013-as programja úgy kezdődik, hogy „a magyar fiatalok csomagolnak”. Mit tennének a magyar fiatalok tömeges elvándorlásának a megállítására?

– Ezek az emberek azért mennek el, mert nincs állás itthon. Állást teremteni a kormány máról holnapra nem fog tudni. Itt akkor van állás, ha tömeges, új beruházások vannak. A magyarországi beruházási ráta ma 16 százalék. Még arra sem elegendő, hogy az amortizációt pótolja, nem hogy újat hozzon létre. Itt fordulatot elérni, legalább megállítani ezt az állapotot, biztos hogy évekbe telik. Aki azt mondja a magyar fiataloknak, hogy ha kormányváltás van 2014-ben, akkor 2015-től sokkal több lesz az állás, azt hiszem, nem mond igazat. Ha nem tudunk 3-4 százalékos növekedést produkálni Magyarországon, akkor nem lesz a mai 3 millió 900 ezernél érdemben több munkahely, és a huszonévesek továbbra is tömegesen fognak elvándorolni. Gazdaságpolitikai fordulat kell ahhoz, hogy a fiatalok itthon maradjanak, és elfogadható jövedelemre tegyenek szert. Különleges csoport például az orvosoké, ahol van elegendő állás, de itthon egy mostanában végzett fiatal orvos, ügyeletekkel együtt, 400-500 eurót keres egy hónapban. Ha utazik pár száz kilométert Ausztriába, akkor 3000 eurót keres. Nem hiszem, hogy ezt el lehet érni. Én pár évvel ezelőtt be akartam vezetni az egyeurós vizitdíjat orvoslátogatásonként. Akkor egy népszavazással ezt elutasították. Úgy látom, hogy nem fogunk tudni többet fizetni az orvosoknak, ha hivatalosan nem kezdünk mi is hozzájárulni a saját gyógyítási költségeinkhez méltányos, fair, elviselhető módon, és ezt nem fordítjuk az orvosok és a nővérek bérére. Ezeket a béreket belátható időn belül meg kell duplázni. Akkor talán lelassítható lesz az orvosok elvándorlása.

– Miért hagyják a pártok figyelmen kívül az elvándorolt százezreket?

– Itt elképesztő politikát csinál a kormány. A határon túl élő, most állampolgárságot szerzett magyarok levélben szavazhatnak. Azok a magyar állampolgárok, akik Ausztriában vagy Németországban élnek, mert pár éve elmentek külföldre dolgozni, ha választani akarnak, el kell utazniuk Bécsbe vagy Berlinbe, vagy konzulátust kell keresniük. Sokkal több erőfeszítést igényel egy külföldön dolgozó magyar állampolgárnak a szavazás, mint azoknak az új állampolgároknak, akik az elmúlt hónapokban, 1-2 évben kaptak állampolgárságot. Szerintem ez alkotmányellenes, és tisztességtelenül különbözteti meg a magyart a magyartól.

– Milyen eredményre számít a DK-t illetően a jövő évi választásokon?

– 2014-ben 7-10 százalék között leszünk.

– Ha a DK mégsem jutna be a Parlamentbe, mihez kezd a jövőben?

– Akkor valószínűleg végünk van. Nem hiszem, hogy négy évet ki lehetne bírni a parlamenten kívül. Ha a DK-nak vége van, akkor minden bizonnyal az én politikai pályafutásomnak is vége. Ez nem az én személyes sorsom miatt izgalmas, hanem mert a világos, tiszta, nyugatos, polgári alternatíva, amit a DK szerintem a legegyértelműbben képvisel, egy időre el fog veszni a magyar politikából. Marad a semmitmondás, a populizmus, és az erős nyugatellenesség. Ennek nem lesz alternatívája, ha mi nem vagyunk.