2013. 3. 26. 06:00|Utolsó módosítás: 2013. 3. 26. 07:30|Gazdaság » Makrogazdaság

A magyar gazdaság 2010-12 során elkerülte a pénzügyi egyensúly megroppanását, de stagnálásba süllyedt, melyből a jelenlegi gazdaságpolitikával nem tud kijutni. Tartós leszakadás, általános perspektívátlanság fenyeget. A hazai tőke és a munkaerő is mindinkább külföldön keresi a boldogulást – írja a GKI átfogó elemzésében.

A hosszú távú nemzeti érdekek teljesen háttérbe szorulnak. A jogbiztonság hiánya, a kiszámíthatatlanság és a hibás adópolitika akadályozza a növekedést, az elvárt államháztartási hiányt pedig csak újabb és újabb megszorításokkal lehet elérni – írja a GKI.

Szerintük a magyar gazdaságon folytatott költségvetési kísérletezés szörnyű károkkal járt. „A modernizációra képes ágazatok extra adóztatása lebénította az üzleti világot. Az alacsony bérű foglalkoztatottak alkalmazási költségeinek extrém (2 év alatt több mint 25 százalékos) növelése (7-8 százalékos nominális GDP-növekedés mellett) vagy versenyképtelenné tette az érintett cégeket vagy erőteljes szürkítésre kényszerítette őket” – vélekednek.

A GKI szerint a felső rétegek javára történő perverz jövedelem-újraelosztás hozzájárult a társadalom további kettészakításához. Az állam túlterjeszkedése a szabályozásban, a tulajdonban, a polgárok napi életébe való beavatkozásban akadályozza a verseny és az önálló, felelős állampolgári magatartás kibontakozását.

Felidézik, hogy az elmúlt hetekben számos intézményi és piaci kritika érte a magyar politikát. Az alkotmány-módosítás éles bírálata mellett az Európai Bizottság 2013-ra és 2014-re is 3 százalék feletti államháztartási hiányt jelzett előre, és – az IMF-fel együtt – növekedésbarát kiigazítást javasolt. A jegybankban végrehajtott vezetési és intézményi változások kockázatára reagálva, továbbá a ciprusi válság nyomán az euróval szemben 305 fölé gyengült a forint.

A GKI-Erste konjunktúra-index márciusban elérte egy évvel korábbi – egyébként igen alacsony – csúcspontját. A fogyasztói várakozások emelkedése csaknem fél éve töretlen, az üzletiek viszont idén már csak stagnálnak. Ez az eltérő mozgás a választási gazdaságpolitika beindítására utal. A magyar gazdaság túl van a konjunktúra-ciklus mélypontján, de nem várható érdemi kilábalás vagy növekedés.

A 2013. évi költségvetés a fő számok nyári parlamenti megszavazása után három nagy intézkedéscsomag hatására lényegesen megváltozott. Megvalósításuk és egyenlegjavító hatásuk realizálása igen bizonytalan. Ahol élénkíteni próbálnak – például az un. munkahelyvédelmi programmal – ott az ettől remélhető foglalkoztatási és növekedési hatás nagyon szerény. Ugyanakkor mindezt ellentételezendő a kormány nyílt és burkolt adóemelésekkel, valódi (kedvező irányú és tartós) szerkezeti átalakítások nélkül egyensúlyozik. Ráadásul a GDP vártnál jóval alacsonyabb folyó áras emelkedése miatt a bevételek lényegesen elmaradhatnak a várttól. Így a 2012 decemberében megszavazott költségvetést még sokszor módosítani fogják – vetítik előre.

Szerintük s közteherviselésben idén újabb jelentős, a GDP 1,5 százalékát elérő átcsoportosítás megy végbe. Az úgynevezett munkahelyvédelmi akcióterv mintegy 300 milliárd forint, a szuperbruttó adóalap teljes kivezetése az szja-ban közel 100 milliárd forint bevétel-kiesést jelent. Viszont a különadók – a korábban megígért kivezetés helyett - jellemzően fennmaradnak (bankadó), illetve formát váltanak (telefonálási adó), sőt a tranzakciós illeték bevezetésével tovább nő a szerepük.

Az új tranzakciós illeték a kormány szerint 336 (várhatóan inkább csak 250) milliárd forint bevételt hoz, az új közműadótól és a Robin Hood adó megemelésétől pedig együttesen mintegy 100 milliárd forint többletbevétel várható. Mindehhez társul számos más adóemelés, pl. az egyéni nyugdíjjárulék plafonjának az eltörlése. A bankszféra külön terhelése önmagában is megközelíti a GDP 1,5 százalékát- Ennek következtében a banki aktivitás csökkenése folytatódik, a gazdaság stagnál – részletezik.

A GKI előrejelzése szerint 2013-ban az EU módszertana szerinti államháztartási hiány végül a GDP 3,5 százaléka körül alakul. „Nem zárható ki ennél érzékelhetően (0,5-1 százalékponttal) magasabb deficit sem, vagy a telekom adóra vonatkozó, viszonylag késői időpontban megszülető kedvezőtlen EU bírósági ítélet, vagy a választási költségvetés erőteljesebb érvényesülése esetén” – írják.

A külső egyensúly 2013-ban is kedvező lesz, a külső finanszírozási képesség - a kissé javuló folyó fizetési mérleg és a bővülő EU-támogatások révén – 3,5-ről 4,2 milliárd euróra, a GDP 3,6 százalékáról 4,3 százalékára emelkedik – prognosztizálják a GKI kutatói. A magyar működőtőke-import – az autóipari beruházások fékeződését is tükrözve – a romló hazai befektetési klíma miatt várhatóan elmarad a tőkeexporttól. Várhatóan kissé esik a devizatartalék is, de ha a tavaly év végi 34 milliárdról 32-31 milliárd euró alá csökkenne, az már kockázatos mértékben rontaná az ország pénzügyi megítélését

A GKI 2013-ban átlagosan 4 százalék körüli bruttó és nettó béremelkedést prognosztizál. A keresetek reálértéke (3 százalékos inflációt feltételezve) 1 százalékkal nő. A nyugdíjak reálértéke – mivel azok idén a kormány eredeti inflációs előrejelzésének megfelelően 5,2 százalékkal bővülnek – kb. 2 százalékkal emelkedik. A családi pótlék és az egyéb szociális jövedelmek reálértéke csökken, az álláskeresési támogatásé azonban megmarad. A vállalkozói jövedelmekre a belföldi kereslet csökkenése negatívan hat, de a „munkahelyvédelmi” program adta adókedvezmények egy része várhatóan itt csapódik le. A cafeteria adóterhelésének emelését a munkaadók ritkán vállalják át, így ez csökkenti a lakosság elkölthető jövedelmét. A kormány tervezi a családi adókedvezmény érvényesítésének egyéni járulékokra való kiterjesztését, de ennek bevezetése még bizonytalan. A külföldön dolgozók családjuknak hazautalt jövedelme emelkedhet. Mindezek alapján összességében a reáljövedelmek 1-1,5 százalék körüli bővülése várható.

A sokféle (banki, baráti-családi, rezsi) tartozás által sújtott, gyakran munkahelyét vagy nyugdíjának majdani értékét is veszélyben érző, bizonytalan jövőt látó lakosság azonban nem vagy alig növeli fogyasztását. Ennek „simítása” során 2012-ben a fogyasztás kevésbé csökkent, mint a reáljövedelem, idén viszont a reáljövedelem némi növekedését feltehetőleg a fogyasztás stagnálása kíséri.

Szerintük a beruházások 2013-ban 2 százalékkal tovább csökkennek, a kétezres évek első évtizedében még 20-25 százalékos beruházási ráta idén 17 százalék alá esik. Ez kirívóan alacsony arány, már a tőkeállomány megújítását se nagyon fedezi. A jegybanki kamatcsökkentés nyomán a legjobb cégek olcsóbban jutnak hitelekhez, a bankok versenyeznek a kegyeikért. A gyengébb vállalkozásokon viszont nem segít az alacsonyabb kamat, ők nem vagy csak nagyon drágán jutnak forrásokhoz. Egyre kevésbé valószínű, hogy az EU forrásokat teljes egészében értelmesen el tudjuk költeni. A kormányzat erőltetetten próbál olyan pályázati célokat találni, amelyekkel gyors pénzköltés valósítható meg.

A GKI szerint magyar gazdaság 2013-ban stagnál, a GDP 2013-ban a 2010. évi szinten lesz. A gazdaság ehhez is feléli tartalékait, az emberek magánnyugdíj-vagyona eltűnt, a devizatartalék csökken, a tőke és a képzett munkaerő távozóban. 2008-2009-ben, a pénzügyi válság első 2 évében a GDP és a lakosság fogyasztása lényegében párhuzamosan zuhant. Ezzel szemben 2010 óta az olló kinyílt: a „megszorítás” nélküli gazdaságpolitika „eredményeként” a GDP stagnálása ellenére a fogyasztás visszaesett. Érdemi javulás a munkaerőpiacon nem várható. A foglalkoztatás statisztikailag 1 százalékkal emelkedik a közfoglalkoztatás és a külföldi munkavállalás terjedése révén, a valódi (üzleti és adózó) hazai munkahelyek száma csökken. A munkanélküliségi ráta a 2011-2012. évi 10,9 százaléknál – a választások közeledtére is tekintettel – egy hajszállal alacsonyabb, 10,8 százalék lesz.