Változhat a vízórák elhelyezésére vonatkozó törvény, szabályt alkotna a közvilágítás kimaradása esetére, valamint Nemzeti Víziközmű Nyilvántartást hozna létre a Rogán Antal elnökölte gazdasági és informatikai bizottság, amely újabb, energetikai tárgyú módosító javaslatokat nyújtott be a tíz napja benyújtott tervezethez.
Az Országgyűlés kormánypárti többségű gazdasági és informatikai bizottsága a nemzeti fejlesztési miniszter által november 15-én beterjesztett, "egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról" szóló T/13055. számú törvényjavaslathoz kapcsolódóan fogalmazott meg változtatási igényeket.
A fogyasztó kötelessége lesz
A szolgáltató helyett a fogyasztó felelőssége lesz a vízóra fölszereltetése - a vízóra-felszerelési kötelezettség az átalánydíjas fogyasztói helyeket érinti. A víziközmű-szolgáltatási törvényt úgy módosítanák, hogy a fogyasztásmérő berendezések szolgáltatókra vonatkozó elhelyezési kötelezettségét a felhasználó elhelyeztetési kötelezettségévé alakítanák át. Magyarán, az eddig a szolgáltatóra osztott feladatot a lakosságra testálták. Szintén fontos részlet, hogy a vízórákat a korábban megszabott, 2013. december 31-i határidő helyett legkésőbb 2015. december 31-ig kell fölszerelni, így a fogyasztónak legalább több ideje lesz a kapcsolódó feladatok elvégeztetésére.
Az átalánydíjas felhasználási helyek döntő többségénél az elszámolás elsősorban a meglévő műszaki adottságok miatt történik átalánydíj alapján. A bizottsági módosító indoklása szerint a felhasználási helyen a fogyasztásmérő berendezés elhelyezését biztosító ivóvízmérési hely (szennyvízmérési hely) nem a víziközmű szolgáltató tulajdona. A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezés a felhasználók együttműködésének kötelezettségét megfogalmazza, azonban az együttműködés formájának meghatározására sem a jelenleg hatályos törvény, sem a végrehajtásáról szóló kormányrendelet nem ad egyértelmű választ. A bekötési vízmérő felszereléséhez műszaki és jogi értelmű feladatok is kapcsolódnak
A megvalósítás során előfordulhat, hogy egy átalánydíjas felhasználási hely egyszerre több ivóvíz bekötővezetéken keresztül van bekapcsolva a víziközmű-szolgáltatásba és ezzel párhuzamosan egy ivóvíz-bekötővezeték egyszerre több átalánydíjas felhasználási helyet is elláthat, így az esetek egy részénél a fogyasztásmérő berendezés elhelyezése nem csak egy egyszerű közüzemi-szerződés módosítást, hanem új közüzemi-szerződés létrehozását is megköveteli.
Egy ugyancsak hétfőn, de külön benyújtott javaslat más változtatásokat is szükségesnek tart. Az ugyancsak a Fidesz frakcióvezetője által elnökölt biztottaáhhoz kötődő módosító alapján a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség például felhatalmazást kap arra, hogy biztonsági tárolóban tulajdont szerezzen.
A közbiztonság érdekében
A legtöbb új részletet a villamos energia törvény kapcsán fogalmazzák meg. A már érvényben lévő szabályozás is rögzíti, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a folyamatos ellátás biztosítása érdekében más engedélyest is kijelölhet, ha a tevékenységet nem előírásszerűen folytatják, és ez közvetlenül veszélyezteti a biztonságos villamosenergia-ellátást. Az új verzió azonban a közvilágítási szolgáltatásra is explicite előírja: a MEKH a közvilágítási berendezések üzemeltetésére más közvilágítási engedélyest vagy elosztót jelölhet ki, ha az a közvilágítással kapcsolatos kötelezettségét megszegi, és ezzel veszélyezteti a közvilágítás folyamatos biztosítását. Az új engedélyes kijelölését követően köteles az üzemeltetéssel kapcsolatos kérdésekről a korábbi engedélyessel vagy a közvilágítási berendezés tulajdonosával, továbbá szükség esetén a közvilágítási berendezés tartószerkezeteken és létesítményekben történő elhelyezéséről azok tulajdonosával megállapodni. A javaslattevők a közbiztonság fönntartásának érdekére hivatkozva indokolják kezdeményezésüket, amely óhatatlanul felveti a gyanút, hogy esetleg az esztergomi eset megismétlődésére számítanak.
A hivatal kötelezheti az eszközök tulajdonosát arra, hogy a villamosenergia-ellátáshoz és -termeléshez, átvitelhez, elosztáshoz, szolgáltatáshoz, kereskedelemhez, rendszerirányításhoz szükséges eszközöket bizonyos, költségalapú díj ellenében üzemeltetésre adja át a kijelölt más engedélyesnek. Ennek nem teljesülése esetén bírságot szabhat ki rá. A pontosítás szükségességének oka, hogy az engedélyes és az engedélyköteles tevékenység végzéséhez szükséges eszköz tulajdonosa nem minden esetben esik egybe.
Jön a víziközmű-nyilvántartás
Ez a módosító is változtatna a víziközmű szabályozáson. E szerint szükséges egy Nemzeti Víziközmű Nyilvántartás létrehozása, amit az indokol, hogy a vízközmű-szolgáltatás területén központi és közhitelesnek tekinthető adatbázis jelenleg sehol sem működik az országban. Az ivóvízellátással - vele együtt a szennyvízelvezetéssel, illetve a víziközműrendszerekkel kapcsolatba hozható valamennyi adat kiemelt közérdeklődésre tart számot, így a hozzáférést a társadalom számára feltétlenül biztosítani kell - fogalmaznak. Ezt az elvárást erősíti az információ, önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény "A közérdekű adatok megismerése" című fejezetének számos előírása is.
A Nemzeti Víziközmű Nyilvántartás, mint közhiteles nyilvántartás lehet az egyetlen forrása a víziközmű-szolgáltatás tárgykörét érint ő adatoknak, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a nyomozó hatóságok előtt folyamatban lévő ügyek intézéséhez - áll az indoklásban. A társhatósági megkeresésekre a Nyilvántartás hiányában a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal - amelyet a nyilvántartás létrehozására kiszemeltek - pillanatnyilag nem szolgáltathat hitelesnek tekinthető információt.
Kommentáld!