Szabó András|2011. 06. 06., 8:08|Utolsó módosítás: 2011. 06. 06., 9:25|

Nincs a miniszterek homlokára írva, hogy meddig maradnak a kormányban - mondta az [origo]-nak adott interjúban Navracsics Tibor igazságügyi miniszter. Navracsics szerint az új alkotmány számos fontos vitát lezárt, például eloszlatta azt a képzetet, hogy a Fidesz egyeduralomra törekszik. Nem tartja problémának, ha vita van a kormány ötleteiről, mert ez a demokrácia része, viszont nem érzi úgy, hogy jogos lenne számon kérni a Fideszen évekkel ezelőtti ígéreteit.

Navracsics Tibor

- A kormányfő szerdán a rendvédelmis tüntetőket egy egyeztetésen a bohócügyi államtitkárhoz irányította. A kormányzati egyeztetéseken gyakoriak az ilyen fordulatok?

- Ezen az egyeztetésen konkrétan nem voltam ott, így nem tudom, pontosan mi hangzott el. De ha a napirendi pontok megengedik, akkor a kormányüléseken oldottabb a hangulat.

- A kormányüléseken hogyan oldják a hangulatot? Esznek közben?

- Nem eszünk, dolgozunk. Viszont a napirendi pontok olykor megengedik az oldottabb hangulatot, ilyenkor elhangzik egy-egy poén.

- Bevált a jelenlegi kormányzati struktúra az elmúlt egy évben, vagy néhány dolog másképp működik, mint ahogy azt előre elképzelték? Miniszterekben, struktúrában várható változás?

- A személycserék szükségességének megítélése a miniszterelnök kompetenciája, mint ahogy az is, hogy a kormányzati szerkezet működéséről a végső értékelést megadja. De az elmúlt egy év eseményei azt igazolják, hogy jól működött a struktúra. A május végi áradások kezelésétől a vörösiszap-katasztrófán keresztül elég sok természeti csapásban volt részünk, és a gazdasági válság kezelése, illetve az alapvető szerkezeti átalakítások elindítása is csak ezzel a koncentrált, összehangolt kormányzati tevékenységgel volt lehetséges.

- A kormányfő egy pénteki interjúban azt mondta, hogy voltak olyan miniszterek, akik közölték, nem vállalják a négy évet. Kikre gondolt a miniszterelnök?

- A kormányfő tárgyalt minden kormánytaggal, ő beszélt velük arról, hogy kit milyen pozícióra kér fel, így nyilvánvalóan arról is, hogy ennek milyen feltételei vannak.

- A kormányüléseken nem nyilvánvaló, hogy...

- Nincs a homlokunkra írva, hogy egyéves, kétéves, hároméves miniszter vagyok.

- Amikor a miniszterelnök tavaly áprilisban bejelentette, hogy kormányfő-helyettesként a kormányzati munka összehangolása lesz a feladata, abból az derült ki, hogy a napi kormányzati ügyekért fog felelni, a kormányfőnek pedig a fontosabb stratégiai kérdések maradnak. Ez valósult meg a gyakorlatban is?

- Úgy gondolom, hogy nagyjából igen. Részben definíció kérdése is, mit tekintünk stratégiai jellegű döntésnek, de az elmúlt egy évben nagyon sok ilyet kellett meghoznunk. Egy ciklusnak mindig az első éve az, ami rendkívül fontos, ami a karakterét is adja a hátralévő éveknek, meghatározza, meddig tud egy kormány eljutni, mibe tud belekezdeni. Az első 12 hónap alapján már lehet látni az irányait egy kormányzat lépéseinek.

- Mégis az elmúlt évben egy külső szemlélőnek nem volt látványos, hogy ön hangolja össze a kormányzati munkát.

- Ez sosem látványos, ez gépészmunka. De hát ezt is el kell végeznie valakinek.

- Sokszor úgy tűnt, ezt is inkább a kormányfő fogja össze. Az áramátvételi rendszerről a Bencsik János energetikai államtitkár és Lázár János frakcióvezető közti vitában például Orbán egyeztetett.

- Szerintem ez nem kormányzati koordinációs kérdés, hanem stratégiai jellegű: itt politikai döntést kellett hozni egy meglévő rendszer esetleges átalakításáról. Úgy gondolom, hogy a kormányzati koordináció inkább a minisztériumok közös cél érdekében történő együttműködését jelenti. Ilyen feladat például a Széll Kálmán-tervvel kapcsolatos előterjesztések összehangolása, elkészítése, a minisztériumok közötti viták kezelése. Annak elősegítése, hogy egy-egy szerteágazó szempontrendszerű vita egy előterjesztésben összeálljon, aztán így juthasson be a kormány, majd később a parlament elé. Ezt nevezném a kormányzati koordináció területének.

- A Széll Kámán-tervben vannak olyan javaslatok, amelyekhez jobban latba kellett vetnie a befolyását?

- Számos olyan téma volt, mint például a gyógyszerkassza kérdése, a Semmelweis-terv, különböző egyéb törvények előkészítése, amelyek közös munkával alakultak ki. De szükség volt az egyeztetési folyamatra, hiszen sok esetben meglévő és működő rendszereket akarunk teljes egészében átalakítani.

- Ezeken az egyeztetéseken arról van szó, hogy a gazdasági tárca spórolni akar, az egészségügyi államtitkárság pedig több forrást szeretne?

- Ilyen is előfordul. De van olyan helyzet is, hogy szemléletbeli különbségekről van szó, a tárcák közötti vita valójában nem is pénzről folyik, hanem koncepciókról. A legapróbb vitáktól az egészen nagy átfogó vitákig rengeteg volt az elmúlt fél évben is.

- Szerdán vissza kellett vonni az Operaház igazgatójának kinevezését, mivel Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter a kormányfő kérése ellenére nevezte ki Horváth Ádámot. Hogyan zajlott le ez a konfliktus?

- Ez nem konfliktus volt. A miniszterelnök - egy, a miniszterrel kötött megállapodása értelmében - azt kérte, hogy Horváth Ádám miniszteri biztosi tevékenységének zárásaként készítsen egy beszámolót, amit a kormány megtárgyal, és csak ezután nevezzék ki az Operaház főigazgatóját. Ez a sorrend egy kicsit felborult, mi pedig korrigáltunk.

- Felhívták a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot, hogy mi történt?

- Beszéltem a miniszter úrral.

- Mivel indokolta a lépést?

- Úgy gondolta, hogy hatáskörében áll kinevezni a főigazgatót.

- Nem rendült meg a miniszterelnök bizalma emiatt Réthelyiben?

- Személyzeti kérdésekben nem kérdezősködöm. Jelen esetben az én feladatom megteremteni annak a lehetőségét, hogy a miniszteri biztos behozza a kormányülésre a jelentését, a kormány ezt megtárgyalja, ezt követően pedig nevezzék ki az Operaház igazgatóját.

- G. Fodor Gábor, a Századvég kutatási igazgatója egy nemrég megjelent tanulmányában arról ír, hogy a minisztériumokon kívül létrejött egy "láthatatlan kabinet", amely a politikai kreativitás központja, élén Orbán Viktorral. Mit gondol erről?

- A politikának ez egy állandó velejárója, és állandó témája az újságíróknak is, hogy a formális struktúrák mellett léteznek-e informális struktúrák, mint korábban az úgynevezett hatos fogat az előző Orbán-kormány idején, de az MSZP esetében is vannak ilyen találgatások, hogy kik tartoznak a még szűkebb körbe. Mindig létezik informális része is a politikának, amely bizonyos tekintetben érintkezik, vagy átfedésben van a formális résszel. Nehéz általánosságban beszélni arról, hogy hol születnek a lényeges döntések.

- Kik ezek az emberek, akik jelenleg beletartoznak ebbe a körbe?

- Nyilván a miniszterelnök úr szívesen elmondja önnek.

- Fideszes források Lázár János frakcióvezetőt úgy írták le, mint a kormányfő akaratának a végrehajtóját. Ő volt az előterjesztője olyan érzékenyebb ügyeknek, mint az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítése, a nyugdíjtörvény, a 98 százalékos különadó.

- Nem szeretek más dolgairól beszélni, a saját dolgaimról szeretek beszélni.

- Azért kérdezem, mert jó kapcsolatban volt Lázár Jánossal, szerepe volt abban, hogy frakcióvezető lett. Közben több konfliktusuk volt...

- Most is jó kapcsolatunk van. Kultúremberek vagyunk, tudjuk rendezni a vitáinkat. Néha arra panaszkodnak, hogy a Fideszben nincsenek viták, amikor pedig viták vannak a Fideszben, akkor borzonganak, hogy te jó ég, mi az, hogy viták vannak a Fideszben. Melyiket akarják? Igyekszünk úgy viselkedni.

- Jelenleg tárgyalja a parlament a kedvezményes nyugdíj megszüntetéséről szóló alkotmánymódosítást. Nem gondolja, hogy a javaslat kisebb vitákat váltott volna ki, ha nem egyéni képviselői indítvány formájában terjesztik be, hanem kormányzati javaslatként, amelyet megelőz egy társadalmi egyeztetés?

- Egy országgyűlési képviselőnek alapvető joga, hogy törvényjavaslatokat nyújtson be és indítványokkal éljen. Nem látok abban semmiféle problémámát, ha egy képviselő él azokkal a jogokkal, amelyek a rendelkezésére állnak.

- Lázár János pénteken nyújtotta be a javaslatot, amelyről csak hétfőn derült ki, hogy kizárólag a rendvédelmi dolgozókat érinti. Megfelelő előkészítéssel elkerülhetők lettek volna a félreértések.

- Miért mondja ezt nekem?

- A témában azon a hétvégén voltak kormányzati egyeztetések is. Megfelelő előkészítéssel talán kevésbé lett volna konfliktusos a javaslat.

- Gondolja? Akkor a rendőrök azt mondták volna, milyen jó, hogy leültünk egy asztalhoz, akkor odaadjuk az egész nyugdíjunkat?

- Soltész Miklós és Demeter Ervin fideszes képviselők egy 2006. október 19-i sajtótájékoztatón azt kifogásolták, hogy az akkori kormány el akarja venni a rendőrök, tűzoltók szolgálati nyugdíját. Jelenleg pont az ellenkezője mellett érvelnek.

- 2006-hoz képest rosszabb helyzetbe került az ország, köszönhetően annak az újabb négy év szocialista kormányzásnak, amelynek következtében Európa utolsó országai közé süllyedtünk. Sosem titkoltuk, hogy nem jókedvünkben hoztuk ezt a döntést, hanem azért, mert rákényszerülünk. Több embernek kell dolgozni ahhoz ma Magyarországon, hogy kijussunk a válságból, és nem engedhetjük meg azt, hogy 42-43-44 éves, makkegészséges és munkaképes emberek nyugdíjban legyenek. Kénytelenek vagyunk megkérni őket, hogy fontolják meg, és jöjjenek vissza dolgozni.

- Bizonyos esetekben tehát a korábbi álláspontjukat felülvizsgálják, és más véleményt képviselnek, mint néhány évvel korábban?

- Tud olyan embert mondani, aki nem kényszerül erre időnként? A világ folyamatosan változik, és a körülményeket senki nem hagyhatja figyelmen kívül. Ha megnézi a gazdasági mutatókat, akkor látni fogja, hogy 2006 Magyarországa még egy másik Magyarország volt; nem sokkal, de jobb állapotban volt, mint a kormányzás 2010-es átvételekor.

- Mégis ellenzékben egy olyan javaslatot kifogásoltak, amelyet kormányra kerülve próbálnak megvalósítani. Nem lett volna ésszerűbb ellenzékben konstruktívabban hozzáállni a kormányzati javaslatokhoz?

- Látja, legközelebb majd megkérdezzük önt, hogy alakítsuk ki az álláspontunkat a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban.

- Nem erre gondoltam, de nem érzi, hogy így támadhatók egyes döntések?

- Ön szerint van támadhatatlan döntés?

- Nem tudom, nem vagyok ilyen pozícióban.

- Mert én a politikában még nem találkoztam támadhatatlan döntéssel.

- Mire gondol?

- Arra gondolok, hogy fontos, hogy az ellenzék megkérdőjelezi a kormány lépéseit, és hogy állandó nyilvános vita folyik, mert számos új szempont merül fel, ami önöknek, újságíróknak és a választópolgároknak is rendkívül hasznos. Ebből a szempontból egy állandó vitának vagyunk a tanúi és résztvevői is, csak a témák változnak.

- A ciklus elején egy olyan alkotmányt képzelt el, amilyet végül elfogadott az Országgyűlés?

- Mire gondol, a tördelésére, a betűtípusára?

- Azokra a kérdésekre, amelyek körül nagyobb viták voltak, mint például az Alkotmánybíróság jogainak visszaállítása. A végleges szöveget így képzelte el, vagy voltak olyan pontok, amelyeket a ciklus elején másképp képzelt el?

- Úgy képzeltem el magát a folyamatot, hogy a szocialista párt és az LMP is részt vesz a vitában, hasonlóképpen, ahogy a Jobbik, amely ugyan sok mindennel nem érett egyet, de ott volt, és elmondta a véleményét.

- A végeredményt, a szöveget így képzelte el?

- Egy alkotmány annyi mindenről rendelkezik, mire gondol, az emberi jogi részre, az intézményekre? Ráadásul rengeteg olyan megoldás van, ami különböző, korábbi javaslatokból állt össze. Ezek között voltak fideszes javaslatok, és voltak, amelyek eredetileg nem a Fidesztől származtak.

- Például az Ab jogai nem álltak vissza.

- Bővült az Ab hatásköre, bővült az előzetes normakontroll hatásköre is.

- A pénzügyi tárgyú törvények, adók, illetékek esetén...

- Ott is az van, hogy amennyiben az államadósság szintje eléri a megfelelő szintet, visszaáll az Ab teljes körű jogköre.

- Nem okozhat további vitákat, hogy az új alkotmány szerint számos kérdést kétharmados törvényben kell rendezni, ilyen többséget viszont egy kisebb, 200 fős parlamentben nehezebb lesz biztosítani?

- Ellenzéki politikusként mindig azt hallottam, hogy ha mi egyszer kormányra kerülnünk, akkor állítólag meg akarjuk szüntetni a kétharmados törvényeket, mert sima többséggel diktatúrát akarunk bevezetni, most meg az a baj, hogy túl sok a kétharmados törvény. Lehet, hogy darabszámra nem ugyanannyi a kétharmados törvény, mint az előző alkotmány alapján, de úgy nagyjából, nagyságrendjét tekintve ugyanannyi.

- Az alkotmányozás során több fontos kérdés a Fidesz elnökségében dőlt el. Mivel nem tagja az elnökségnek, nem érezte, hogy bizonyos döntésekből kimarad? Mennyire tudott így az alkotmányozásban részt venni?

- Kezdettől fogva meghatároztuk a minisztérium helyét és a saját helyemet is az alkotmányozásban: én mint országgyűlési képviselő vettem részt, hiszen az volt az alapelvünk, hogy a kormánytagok nem alkotmányoznak, hanem a vitákban is országgyűlési képviselőként vannak jelen. A minisztérium pedig a kodifikációs tevékenységben állt mindenki számára - minden pártnak felajánlottuk ezt a lehetőséget - rendelkezésre. A súlyos politikai döntéseknek a politikai döntéshozó testületekben kell megszületniük, a mi feladatunk - mint a végrehajtó hatalom része - a döntések korrekt formában történő megjelenítése volt.