A lakosság nagyobb része (75-80%) képtelen megtakarítani, de van ok a bizakodásra, többek között a reálbérek tartós növekedése miatt. Ráadásul idővel a nyugdíjcélú megtakarításokban is egyre több pénz halmozódhat fel, mert a lakosság nyitottabb az öngondoskodásra. Egyelőre a slágerterméknek az állampapírok és a befektetési alapok számítanak, és a befektetési időtáv sem túlságosan magas, mindössze 1-2 év. A Portfolio Öngondoskodás 2014 konferencián elhangzottak alapján elmondható, hogy a romló demográfiai környezet évtizedek múlva a nyugdíjrendszerünket szétfeszíti, ezt kivédendő már most célzottan félre kellene tenni a nyugdíjra. Sajnos sokak számára ez nem reális opció, több százezerre is tehető azok száma, akiknek az időskor a nélkülözésről fog szólni.

Soha nem látott érdeklődés kísérte a Takarékossági Világnap alkalmából megtartott Portfolio Öngondoskodás 2014 Konferenciát, 230 fő vett részt a rendezvényen, ahol a pénzügyi szektor színe-java összegyűlt. Szokásunkhoz híven a konferenciáról a Portfolio oldalán élőben közvetítettünk, az alábbi cikkekből teljes képet kaphatnak az elhangzott előadásokról és panelbeszélgetésekről:

Befektetés » ÖngondoskodásFelkopik az állunk nyugdíjasként? - A válasz megérkezett

2014. november 2. 07:10

A lakosság nagyobb része (75-80%) képtelen megtakarítani, de van ok a bizakodásra, többek között a reálbérek tartós növekedése miatt. Ráadásul idővel a nyugdíjcélú megtakarításokban is egyre több pénz halmozódhat fel, mert a lakosság nyitottabb az öngondoskodásra. Egyelőre a slágerterméknek az állampapírok és a befektetési alapok számítanak, és a befektetési időtáv sem túlságosan magas, mindössze 1-2 év. A Portfolio Öngondoskodás 2014 konferencián elhangzottak alapján elmondható, hogy a romló demográfiai környezet évtizedek múlva a nyugdíjrendszerünket szétfeszíti, ezt kivédendő már most célzottan félre kellene tenni a nyugdíjra. Sajnos sokak számára ez nem reális opció, több százezerre is tehető azok száma, akiknek az időskor a nélkülözésről fog szólni.

hirdetés

Soha nem látott érdeklődés kísérte a Takarékossági Világnap alkalmából megtartott Portfolio Öngondoskodás 2014 Konferenciát, 230 fő vett részt a rendezvényen, ahol a pénzügyi szektor színe-java összegyűlt. Szokásunkhoz híven a konferenciáról a Portfolio oldalán élőben közvetítettünk, az alábbi cikkekből teljes képet kaphatnak az elhangzott előadásokról és panelbeszélgetésekről:

A konferencia résztvevői alapvetően optimistán nyilatkoztak a megtakarítási piac jövőbeli alakulásáról, többek között a stabil reálbér-növekedés megteremti a lehetőségét, hogy tovább bővüljön a megtakarítások állománya. A közönségszavazás alapján a legtöbben 0-5% közé várják az növekedést éves szinten, de a válaszadók közel harmada úgy vélte, hogy 5-10% közötti dinamika is benne van a piacban. Természetesen ez a torta nagyságára vonatkozik, a társadalom különböző csoportjai esetében nagyon eltérő tendenciák figyelhetők majd meg.

A tavalyi évhez képest nem változott nagyban a szakértők véleménye, rövid távon nem lehet arra számítani, hogy a lakosság szélesebb tömegei képesek legyenek megtakarítani. A válságot követő vagyonkoncentráció most is érezteti a hatását, az OTP Öngondoskodási Index alapján is ezt a következtetést vonhatjuk le, bár a folyamatok bizakodásra adnak okot. Különböző becslések vannak, de a realitás az lehet, hogy a lakosság 20-25% rendelkezik kisebb-nagyobb megtakarítással. Annak ellenére, hogy devizahiteles csomag nagyobb összeget hagyhat a lakosság kezében, ez inkább az elhalasztott fogyasztásra mehet, mintsem megtakarításokba.

A piaci szereplők válaszai alapján a historikusan alacsony kamatkörnyezet mellett is a garantált és kiszámítható hozam a legfontosabb, ezt követően a tőkevédelem. Mindez arra vezethető vissza, hogy a lakosság túlbecsüli az inflációt és a betéti kamatok mértékét, és csak meglehetősen nagy késéssel tudatosul bennük az új hozamkörnyezet. A kockázatvállalás csak fokozatosan emelkedik a megtakarítással rendelkezők körében, a válaszadók 54%-a szerint maximum két év a befektetési időtáv, bár 6 év feletti időtávot a résztvevők 16%-a jelölt meg.

A konferencia közönségének közel fele szerint a befektetési alapok térnyerésére lehet számítani a következő években, annak ellenére, hogy két éve folyamatos a tőkebeáramlás a szektorba és a kezelt vagyon meghaladja az 5500 milliárd forintot. Sorrendben a második helyen az állampapírok végeztek, míg a harmadik helyen megosztva a részvények és alternatív befektetések álltak. Amennyiben a megtakarítási konstrukciókat nézzük, akkor a legnagyobb felfutásra a nyugdíjbiztosításoknál, az értékpapírszámláknál, a lakástakarékpénztáraknál és a megtakarítási számláknál lehet számítani.

Az alapkezelők vezetőihez hasonlóan a közönség is bizakodó a befektetési alapokban kezelt vagyon alakulását illetően, a válaszadók 45%-a szerint az éves növekedési ütem a következő években 0-10% között alakulhat, 30% viszont 10-20% közé teszi a növekedsét. Érdekes módon a közönség az abszolút hozamú alapokat nevezte meg, mint potenciális slágerterméket, a jelenleg rekord eladásokat mutató vegyes alapok a második helyen végeztek és az ingatlanalapok is felfértek a harmadik helyre. Alapkezelői vélemények inkább arra engednek következtetni, hogy az ügyfelek körében a vegyes alapok örvendhetnek kiemelt népszerűségnek.

Az alacsony hozamkörnyezetben adódik a kérdés, hogy mi lesz az alapkezelési díjakkal, a konferencia közönsége igencsak megosztott volt, de a díjcsökkentés pártján állók kerültek többségbe. A szektor véleménye szerint még nincs kényszer a szolgáltatókon, de idővel a pénzpiaci-, a kötvény- és akár a vegyes alapoknál is elindulhat a díjak mérséklése. Korlátozza azonban az alapkezelők helyzetét, hogy a forgalmazóknak fizetett díjak nagy arányt képviselnek a teljes költségen belül, és a kormány adócsomagjában 25%-os különadót vethetnek ki a befektetési alapok forgalmazására.

Külön szekció foglalkozott a nyugdíj kérdésével, a szakértők egyetértettek abban, hogy a Ratkó-unokák nyugdíjba vonulása körül lesznek komoly problémák, vagyis úgy 30 év múlva, akkor viszont a járulékbevételekből csak jóval kisebb nyugdíjat lehet majd kifizetni arányaiban, mint most. A közönség válaszai alapján a legfőbb gátja a nyugdíjcélú-megtakarítások terjedésének, hogy a lakosságnak nincs elég pénze. Nyugdíjszakértők szerint a legnagyobb gond, hogy több százezer ember csak minimális nyugdíjra számíthat, vagy még arra sem, mert egyszerűen a minimális feltételeknek (szolgálati időnek) nem tudnak megfelelni. Ennek a társadalmi csoportnak nagyon nincs is opciója, csak az államban bízhatnak, hogy kapnak majd ellátást, hogy megéljenek.

A nap folyamán sokszor visszaköszönt, hogy miként lehetne az embereket arra rábírni, hogy ne csak váratlan helyzetre, lakásra vagy tanulásra takarékoskodjanak, hanem nyugdíjra is. A végkövetkeztetés az lett, hogy az államnak óriási szerepe van a rendszerben, az állami támogatások esetében lehetne még javítani a rendszeren, nagy hiányosság viszont, hogy nincs egy kötelező rendszer, amely a vállalatokat és a lakosságot rákényszerítené az öngondoskodásra. A kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer gyakorlatilag eltűnt, bár ott a kommunikáció is félrement, valójában nem az emberek saját pénzéről volt szó, hanem az állami nyugdíjjárulékok átcsatornázásáról.

POrtfolio.hu