• választókerületi elnök
• Fidesz

Másfél év alatt sem sokat enyhült a bizonytalanság a kormánypárti képviselők körében azt illetően, hogy milyen szerepet szán nekik a Fidesz-elnökség a 2014-es választás után. Továbbra is kevesen lehetnek biztosak benne, hogy bekerülhetnek a mindössze 199 fős országgyűlésbe, ahogy arról is csak alig-alig van információja valakinek, hogy milyen más pozícióval vigasztalódhat, ha ez nem sikerül.
 
Lázár János, a Fidesz korábbi frakcióvezetője 2011 nyarán kezdte el a képviselőkkel azokat a négyszemközti beszélgetéseket, amelyekből azt igyekezett felmérni, hogy ki milyen munkát végezne szívesen 2014-től. A beszélgetések lényege az volt, hogy a Fidesz elnöksége összeállítsa a választókerületi elnökök névsorát, a pártban ugyanis ők indulhatnak egyéniben az országgyűlési választásokon. Mivel azonban 2014-től 386 helyett már csak 199 fős lesz a parlament, 176 helyett pedig csak 106 egyéni körzet lesz, hetven, korábban egyéiben indult képviselő kiszorul a bejutást ígérő posztokról. A beszélgetések célja így nemcsak a bent maradók kiválasztása, hanem annak feltérképezése is volt, hogy milyen más feladatot láthatnak el a későbbieken azok, akik sem egyéni bejutásban, sem listás befutó helyben nem reménykedhetnek.

Lázár János azonban nem mindenkivel tárgyalt a jövőről: voltak ugyan, akikkel több körben is egyeztetett, de szép számmal találtunk olyan képviselőket, akikkel sem tavaly, sem azóta nem beszélgetett el az időközben a Miniszterelnökség élére került, de a képviselőket továbbra is szondáztató politikus. Ráadásul nemcsak kevésbé ismert, legutóbb a parlamentbe került képviselők vannak még bizonytalanságban, de több államtitkárt, illetve országosan ismert politikust is találtunk, akiknek fogalmuk sem volt, hogy számítanak-e 2014-től a szolgálataikra. Egyikük - aki nem választókerületi elnök, de napi rendszerességgel szerepel a médiában - hallhatóan elkomorodott, amikor megkerestük, és szűkszavúan annyit válaszolt, hogy nem tudja, mi lesz vele 2014-től.

"Nézze, itt, a megyében még mindenki reménykedik, hogy képviselő lehet, de itt különleges a helyzet, mert 2010-ben is csak az utolsó pillanatban dőlt el, hogy kik lesznek a jelöltek" - érzékeltette például a bizonytalanságot egy borsodi fideszes képviselő, akinek a szavait egy helyi kollégája is megismételte saját magára vonatkoztatva.

Egy helyi képviselő szerint Borsodban csak a megyei önkormányzat elnöke és alelnöke dőlhet hátra, a többiek már mind végigfuttatták a változatos menekülőutakat a fejükben: van, aki a miskolci gyermekgyógyászati központ főorvosa, van, aki Miskolc alpolgármestere, emellett települési polgármesterek és járási hivatalvezetők is akadnak a bizonytalanok között, és lehet, hogy közülük többen is ezeken a posztokon folytatják majd.

Egy sokat szereplő, 2010-ben listáról parlamentbe jutott fideszes tavaly így számolt be az Origónak a frakcióvezetővel folytatott beszélgetéséről: "János megkérdezte, mihez lenne kedvem. Elmondtam, hogy szívesen lennék képviselőjelölt, de akár polgármester is, mivel azonban a körzetemen most mindkét posztot más tölti be, nem maradtunk semmiben, csak hümmögtünk egyet." Amikor a múlt héten megkerestük, azt mondta, az azóta eltelt több mint egy évben senki nem beszélt vele a lehetőségeiről, viszont időközben az áhított, majdnem biztos képviselőséget jelentő választókerületi poszt is elkelt, és a polgármesterről is kiderült, hogy 2014 őszén is ő indulhat a város vezetéséért.

"Hogy mi lesz velem? Fogalmam sincs. Tizenegy éve csak politikával foglalkozom, az eredeti szakmámba ennyi év kihagyás után nem térhetek vissza, de őszintén szólva, nem is lenne kedvem" - illusztrálta bizonytalanságát a politikus, aki annyira azért nincsen kétségbeesve, mert 2010-ben és 2006-ban is csak kevéssel a választások előtt tudta meg, hogy számítanak még a munkájára.

A legjobb - pontosabban legkevésbé bizonytalan - helyzetben a kiválasztott választókerületi elnökök mellett a pozícióhalmozók vannak, akik ha a parlamentbe jutásra nem is kapnak esélyt, legalább másik - polgármesteri vagy közgyűlési elnöki posztjukat megtarthatják. (Illetve van, aki ezt maga választotta: a XII. kerületet irányító Pokorni Zoltán alelnök például, vagy a VIII. kerületet vezető Kocsis Máté.)

A legtöbb olyan polgármester, aki a választókerületek összevonása miatt búcsúzni kényszerült a körzetvezetéstől, mostani megkeresésünkkor már kapott róla "informális tájékoztatást", hogy a másik tisztségét megtarthatja. Nyeregben érzethetik magukat azok az ugyancsak választókerületüket vesztett képviselők is, akik időközben már meg is kapták "kárpótlásukat", és kinevezték őket valamelyik járási hivatal vezetőjének.

Hozzájuk képest valamivel speciálisabb a kormánymegbízottak helyzete: több kormányhivatal egyben választókerületi elnöki posztot is betöltő vezetője is arról számolt be, hogy noha van saját preferenciája, "úgyis Viktor fogja eldönteni", hogy két pozíciója közül melyiket kell majd választania.
A megkérdezettek többsége arra számít, hogy képviselőjelöltként kell indulnia, mert korábban többször nyerték a körzetüket és "Viktornak az egyéni körzetek elhozása fontos, hiszen abból lesz a kormánytöbbség", és ehhez képest majdnem mindegy, hogy egy-egy megye csúcsszervét ő vagy valaki más irányítja.

Egy-egy kormánymegbízottnak emiatt fáj is egy kicsit a szíve. "Sokkal szebb, tartalmasabb itt, helyben irányítani. Ebben a tisztségben erő van: az oktatástól a közigazgatáson át az árvízi védekezésig itt mindennek az ura én vagyok, a parlament meg ugye csak az érdektelen szájtépés meg a gombnyomogatás" - magyarázta egyikük. Egy másik kormánymegbízott vele ellentétben éppen hogy annak örülne, ha képviselőként újrázhatna jövőre. "A politikacsinálás csúcsa azért mégiscsak a parlamenti munka" - magyarázta az illető, de többen válaszoltak mindeggyel, illetve azzal, hogy oda mennek, "ahol jobban tudom szolgálni a kormányt, illetve a Fideszt".

Csaknem harminc megszólaltatott képviselő közül egyetlen valakit találtunk hétfőn, aki azt mondta, hogy Lázár János a közelmúltban ismét elbeszélgetett vele: egy olyan fideszest, aki most nem választókerületi elnök, de a pártvezetés ígérete szerint ő lesz majd a képviselőjelölt a körzetében. A többi képviselőnek csak hallomásból volt információja arról, hogy Lázár János újra elkezdte a beszélgetéseket. Optimistán többen azt mondták: "biztos csak azokkal beszélget, akiknél még valami nem volt biztos vagy nem stimmelt", több olyan képviselő pedig, aki még semmi biztosat nem tud a sorsáról, azt reméli: hamarosan ő is sorra kerülhet, és kiderülhet, hogy ha nem is a parlamentben, de valamilyen más pozícióban tovább foglalkoztatják majd őket.

Vannak olyanok is, akik már biztosan tudják, hogy nem ülnek majd a Parlamentben 2014-től, de egyéb szempontból homályos a jövőjük. Egy ilyen, jelenleg még képviselő-polgármester azt mondta, nem tudja, indul-e majd a városvezetői posztért. "Ez a jövő zenéje, egy év múlva többet tudunk majd, de az én kezemben a döntés" - mondta. Ha nem lesz polgármester, kiszáll a politikából: "csak a civil élet jöhet szóba, önálló egzisztenciát akarok, távol a költségvetési szférától. Nekem az a fajta veterángondozás nem kell, hogy mindenkit elhelyeznek valami pozícióban".
 
Nem indul egy másik, nyugat-magyarországi képviselő sem, aki nem látja a 2014 utáni pályáját sem egyelőre. "Van egy jó diplomám, nem aggódom, megoldom majd" - mondta. Néhányan pedig ugyan elveszítik választott politikai posztjukat, de máris rendeződött a sorsuk: az eddig a fejér megyei Dorkota Lajost például a napokban nevezték ki a Magyar Energiahivatal vezetőjének, a KDNP-s Nagy Andorról pedig hónapok óta tudni lehet, hogy ősztől izraeli nagyköveti posztra cseréli képviselői mandátumát. Nagy Andoron kívül információink szerint nagyköveti posztra pályázik Kalmár Ferenc, Balla György és Braun Márton is, de vannak olyan képviselők is- a KDNP-s Lanczendorfer Erzsébet, Varga László és Nagy Kálmán például - akik önként fejezik be a politizálást 2014-ben.

Egészen biztosan elhagyja a politikát Firtl Mátyás képviselő, Kópháza polgármestere is, aki azt mondja, elfáradt: "65 éves vagyok, unokáim vannak, én azt gondolom, itt kell, hogy vége legyen".