Bár a gazdaság nem szárnyalt, a nyugdíjak mégis évente, rendszeresen nőttek. Nagyobb mértékben is, mint ami a törvény szerint jár. Tavaly 3.5 százalékos reálnyugdíj-emelés volt, így vásárlóerejük is nőtt, írja a napi.hu.
A 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány egyik politikai ígérete volt a nyugdíjrendszer rendbetétele, ennek keretében számolták fel a magánpénztári rendszert - így a magánpénztárba kerülő járulékok nem a hiányt növelték, hanem az állami nyugdíjalap bevételeit. Ezen intézkedéscsomag része volt a nyugdíjindexálás átalakítása, amely szintén a kiadások féken tartást szolgálta.
A nyugdíjak a 2010-2011 években érdemben nem nőttek, ám a 2012-től fokozatosan emelkedett a reálértékük. Ennek a csúcsa kétség kívül a tavalyi 3,5 százalékos reálnyugdíj-emelés, ám a várakozások szerint idén is akár két százalékkal nőhet a nyugdíjak vásárlóértéke. A trükk az infláció alultervezése, amely kétélű fegyver. Az alacsony infláció elvileg jót tesz a gazdaságnak, ha az természetesen alakul, ám a rezsicsökkentés nem az. A három százalék körüli infláció egy felzárkózó gazdaságban teljesen elfogadható, sőt szükséges.
A idei nyugdíjemelést is sikerült rosszul belőnie a kormánynak, ugyanis a 2014-es költségvetés tervezésekor még 2,4 százalékos inflációval számoltak. A jegybank legfrissebb előrejelzése szerint idén a pénzromlás alig 0,7 százalék lehet. A nyugdíjakat januárban 2,4 százalékkal emelték meg, így az idei reálnyugdíjemelkedés is megközelítheti a két százalékot. A nyugdíjkiadások így körülbelül 150 milliárd forint plusz kiadást jelentenek.
napi.hu
Kommentáld!