Százmilliárdokat húzott ki a kormány az adófizetők zsebéből Orbán Viktor pávatáncával és ijedtükben százmilliárdokat menekítenek ki az országból a hazai és a külföldi befektetők. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint nem csak gazdasági, hanem politikai és társadalmi változásokra is szükség lesz ahhoz, hogy Magyarország visszanyerje a világ bizalmát.

- Orbán Viktor miniszterelnök néhány napja megismételte, hogy valójában nincs szükség az unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodásra és szerinte egyre több közgazdász is egyetért vele. Valóban?

- Orbán szabadságharcának az a célja, hogy senki se szólhasson bele a gazdaságpolitikájába. Hogy naponta változtathassa az adórendszert, ha valamelyik ágazatban, vagy piaci szereplőnél pénzt sejtenek, azonnal különadót vessenek ki rá, esetleg egyik napról a másikra betiltsanak üzleti vállalkozásokat, mint tették azt a szerencsejáték iparral. Annyit már elért, hogy a jogbizonytalanság miatt nem jön a tőke Magyarországra. A kormány elveszítette a hitelességét a nemzetközi pénzpiacokon, a külföldi és a hazai befektetőknél. Ezért már nemcsak az árukat, hanem a hitelességet is importálni kell Magyarországra. Szerintem a hitelmegállapodás nélkül nem oldhatók meg a gazdaság gondjai. Orbán dilemmája éppen az, hogyan tud hitelességet importálni, miközben szabadságharcot vív.

- Feloldható ez az ellentét?

- Az IMF visszahívása minden bizonnyal ebbe az irányba tett lépés volt. Azóta azonban tárgyal is, meg nem is, a "hoztam is, meg nem is" taktika alkalmazásának vagyunk szem- és fültanúi. Ennek a produkciónak novemberben az egy éves évfordulójához érkezünk. Már az is nyolc hónapig tartott, amíg a tárgyalóasztalhoz ültek, egy találkozó után pedig áttértek a levelező üzemmódra. Magyarán megfeneklettek a tárgyalások. Az IMF-re a mumus szerepét osztotta Orbán, de hosszú távon óriási társadalmi károkat okoz, ha a Valutaalappal kapcsolatban mindent torz tükörben mutatnak. Ha egy kormány tönkre akarja tenni a népét, ezt csinálja. Az állandó ellenség-keresés és annak sulykolása, hogy mi mindenkit legyőzünk, azt a képet sugallja, hogy légy erőszakos, állj szemben a másikkal és akkor igazad lesz. Ez nem erősíti a társadalmi békét. Ez súlyos politikai hiba. 

- Miért ennyire fontos egy szabadságharcos miniszterelnöknek a külföldiek bizalma, a hitelesség?

- A végtörlesztést 2011. szeptemberében jelentették be, akkor mutatták be a 2012-es költségvetési elképzeléseket is. Nyilvánosságra hozták azokat a makrogazdasági mutatókat, amelyeknek a megalapozatlanságát már régen be kellett volna ismernie a kormányzatnak, de csak a múlt héten tette meg. Kiderült, a gazdaság nem növekszik 0,5-1 százalékkal, hanem saját bevallásuk szerint is legalább ugyanennyivel csökken. Ezek a lépések tavaly feltornázták az ország kockázati felárait. Így például az államadósság visszafizetésének kockázati felára, a CDS 7 százalékpont körül járt, a magyar állampapírok hozama esetenként elérte a 10-11 százalékot, amit egyetlen gazdaság sem képes kitermelni. Az elmúlt egy évben, csak a kamatokon és a gyengébb forinton majd 500 milliárd forintot veszített a magyar állam, a lakosság, a vállalkozások, mert ennyivel több volt a törlesztési kötelezettség.

- Mibe került ez nekünk, adófizető állampolgároknak?

- Az állam a saját veszteségeit is átterhelte a lakosságra és a vállalkozásokra, mert tartania, kell a költségvetés GDP-hez viszonyított 3 százalék alatti hiányát. Ha ugyanis ez nem sikerül, akkor Brüsszel újra indítja a túlzott deficit eljárást és kiapadhatnak a kohéziós források. Van azonban más gond is. A most megjelent adatokból kitűnik, hogy 2011-ben a Magyarországon működő külföldi cégek az itt képződött nyereségük mindössze 14 százalékát fektették be hazánkban, szemben a korábban átlagosnak számító nagyjából egyharmaddal. Ez a különbség 600 milliárd forint. Ennyi pénzt korábban minden évben itt fektettek be, tavaly ijedtükben azonban hazavitték. Mindez lassítja a modernizációt, a fejlődést. Ezért nincsenek jószerivel beruházások, és ezért nem keletkeznek új munkahelyek. 

- Az általános hitelvesztés miatt "bedőlhet" az ország?

- Nem, ez nem fenyeget. Ha így folytatjuk, akkor hosszú, lassú lemaradás vár ránk. Minden uniós ország már most is gyorsabban halad előre, mint mi. Mindenki jobban teljesít Magyarországnál. A beruházás, a vállalkozáshitelezés csak itt csökkent ennyire. 

- Létezik valamiféle kiút a jelenlegi helyzetből?

- Létre sem kellett volna jönnie a jelenlegi helyzetnek, ha lett volna egy hiteles gazdaságpolitika. Nem szorulnánk IMF hitelre sem. Ha már ez a hitelesség a múlté, egy IMF megállapodással még most is lejjebb lehetne szorítani a kamatfelárat 1 százalékkal és a forint is 3-5 százalékkal erősödhetne a legfontosabb valutákkal szemben. A mégiscsak beindult IMF tárgyalásoknak és a kedvező nemzetközi befektetői hangulatnak köszönhetően ezek az adatok most jobbak az év eleji számoknál, de a CDS felárunk még így is a legmagasabb a régióban.

- Jelentheti a 397 milliárdos Matolcsy-csomag, hogy végre hátat fordít a kormány a sajátos közgazdasági megoldásokat erőltető, úgynevezett "unortodox" gazdaságpolitikának?

- Ez a csomag a vereség beismerése. S ennek nem örülni kell, hanem sírni miatta. Az a makropálya, amit gondoltak és az a gazdaságpolitika, amit akartak, csúfosan megbukott. Ez akkor is így van, ha nyíltan nem vallják be. Kevesen emlékeznek rá, hogy nem is olyan régen még 3, de akár 4-5 százalékos gazdasági növekedésről ábrándozott Matolcsy, s ez megjelent a konvergencia programban is. Ma már nagyítóval sem találni ilyen számokat a kormányzati kommunikációban sem. 

- Mennyire fog ez nekünk fájni?

- Nagyon. A kormány mondhatja, hogy a lakosság ebből nem érez majd semmit, és a terheket a vállalkozásokra nyomja, ám a cégek a növekvő infláción keresztül ezt részben visszaterhelik a lakosságra. A kisvállalkozásokat és az ott dolgozó nagyjából 2 millió embert pedig közvetlenül is bántják a kormány intézkedései. A piacszűkítő lépések akadályozzák a beruházásokat, amelyek rengeteg vállalkozásnak adnának munkát. Ugyanakkor a mostani csomag reményt ad arra, hogy abbahagyják a különadóztatást, a közvetlen inflációgerjesztő intézkedéseket. Ez a kiigazítási csomag már közelít egy európai ország gazdaságpolitikájához. 

- Ezzel a "pakkal" túl leszünk a nehezén?

- A csomag tele van bizonytalanságokkal. Ilyen például az a 160 milliárdos bevétel többlet, amit a hatékonyabb adóbeszedéstől remél a kormány. Ez egy luftballon. Ebből néhány tízmilliárd bejöhet, de nem 160 milliárd. Nem akarom untatni az olvasókat, de a csomagban szereplő számok bruttó értéket mutatnak, s ezt "nettósítani" kell, vagyis a majd' 400 milliárdos megszorításból legföljebb 250 milliárd valós megtakarítás lesz. Éppen ezért mi úgy számolunk, hogy jövőre emiatt még valamivel 3 százalék fölött lenne a költségvetési hiány. További megszorítások kellenek, például a tartalékok azonnali zárolása. Ezt a lakosság is megérzi majd. Néhány hete még azzal számoltunk, hogy 2013-ban a fogyasztás stagnál, most már úgy látjuk, inkább kicsit csökkenni fog. Ami nőhet, az az infláció. Mi 4,7 százalékot számoltunk jövőre, de ez 1-2 tizeddel magasabb lehet. Legalább ilyen súlyos gond, hogy a gazdasági visszaesés miatt a foglalkoztatási helyzet is romlani fog és ez már az év végén, a jövő év elején látszik majd. 

- Lendíthet a gazdaságon a kormányfő és a kormánytagok közép-ázsiai promóciós utazgatása? 

- Mindenkivel együtt kell működni, de ha valaki azt gondolja, hogy nekünk Európán kívül van jelentős fejlődési potenciálunk, miközben a kereskedelmünk 70 százaléka Európába irányul, a feldolgozóiparunk pedig jószerivel az európai beszállításokra épül, hát az viccel. Kínával ugyan évtizedek óta jók a gazdasági kapcsolataink, de a kínai exporttal alig összemérhető a magyar kivitel. A kínaiak nagyon megnézik, hova teszik a pénzüket. Brüsszel kérésére sem siettek kinyitni a kasszát. A gondjainkat nekünk kell megoldani és nem Azerbajdzsánból, vagy Türkmenisztánból kell importálni a gyógymódot. Persze néhány külföldi légitársaság jól jár...

- A Monetáris Tanács kormány által delegált kültagjai kétszer is alapkamatot vágtak. Ez újabb pengeváltást jelent a kormány és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) között. Ennek mi az üzenete?

- Rövidtávon a kültagoknak szerencséje volt. A kedvező nemzetközi környezet, az eurózóna feszültségeinek enyhülése miatt nincsenek azonnali piaci károk a kamatvágás miatt. A gond az, hogy tovább romlik az ország hitelessége. Amikor a jegybank szakértői bejelentik, hogy 2013-as 3,5 százalékos inflációs prognózisukat 5 százalékra emelik, aznap csökkenteni a kamatot érthetetlen. Ez akkor is igaz, ha ma Magyarországon nem kell tartani a hitelezés, vagy a fogyasztás megugrásától. Az MNB inflációs célt követő politikájának ellentmond ez a lépés. Ha vártak volna néhány hónapot, ez a hitelességi probléma nem jelentkezett volna. A kormány gyakorlatilag a Monetáris Tanácson keresztül máris (2013 tavasza előtt 6 hónappal) átvette a hatalmat az MNB-ben. Ha romlani fog a nemzetközi környezet, ez bajjal járhat.

- Mi várhat erre a kormányra?

- A magyar gazdaság egy lemaradó, leszakadó, Európától politikailag elszigetelődő, gazdaságilag hosszú távon nagyon veszélyes pályán halad. Ez egyre növekvő szociális feszültségekkel jár. A feszültségeket részben a válság, de részben a kormány hibás gazdaságpolitikája okozza. A szegényeket még szegényebbé, egy szűk, gazdag réteget még gazdagabbá tett. Nem igaz az sem, hogy a felső középosztály a nyertes. Romlik az országban az együttműködési hajlam, az emberek közérzete. A gazdaság mellett a társadalom is rossz pályára került. Meg kell változtatni az erőszakos, antidemokratikus elemekkel átszőtt politikát. Ha ez nem történik meg, a gazdaság sem kaphat erőre. Dél-Koreában voltak sikeres gazdaságot építő diktátorok, de Európa közepén ez nem megy. Ez a kormány összedönti saját magát, csak a társadalom fizet.

Közgazdászok egymás között

Az államok, kormányok közvetlen ráhatása a gazdaság beindítására minimális. Arra van lehetőségük, hogy ne akadályozzák a gazdaság bővülését. A mai magyar gazdaságpolitikának az az alapvető ténykedése, hogy akadályokat épít a piaci szereplők elé. Ezeket az akadályokat kell elsőnek lebontani. Vissza kell állítani Magyarországon az alkotmányos demokráciát, amely az európai értékeken nyugszik. Ha nem ez történik, nem lesz Magyarországon gazdasági növekedés. El kell kezdeni az értelmes párbeszédet a társadalommal, a demokratikus erőkkel. Van 5-6 olyan gazdaságpolitikai alapvetés, amiben balról, jobbról, középről minden valamire való közgazdász egyetért - értékelte Vértes András a közgazdász szakma hozzáállását a mai gazdasági helyzethez. Az alapvető dolgokról ugyanazt mondja Mellár Tamás, Heim Péter, Békesi László, Bod Péter Ákos, vagy én- mondta. Bod Péter Ákossal gyakran tartunk közösen előadást és volt egy szellemes megjegyzése: "A jelenben és jövőben nincs közöttünk véleménykülönbség. A múltról vitatkoznánk, de most arról nem beszélünk." Szomorú, hogy Matolcsy György az első Orbán kormány idején még leült a gazdasági szakértőkkel, elemzőkkel beszélgetni és ezek őszinte, nyílt viták voltak. Ma - úgy tűnik - senkinek a véleményére nem kíváncsi.

2012 október 13   Népszava