Ma, 12:58 

Az amerikai, a kínai és az orosz vezetés jelzése egyhangú volt: ahhoz, hogy egy európai recesszió nem rántsa magával a globális gazdaságot, Németországnak kell elindítania a növekedést. Szakemberek szerint egyébként ha nincs Európai Egyesült Államok, akkor borul az EU - az erős gazdaságok létrehoznak valamiféle szűkebb tömörülést, a gyengék elhullanak.

Korábban a görögök voltak az Európai gazdasági válság témájánk főszereplői, 

A változás most mégis Németországból érkezik. A fanfárok május közepén Aachen városában a Nemzetközi Károly-díj ez évi kitüntetettjét, Wolfgang Schäublét köszöntötték. A német pénzügyminiszter, aki egy 1990-ben ellene elkövetett merénylet óta tolószékhez van kötve, az európai valutaunió stabilizálása és a földrész egyesülése érdekében végzett tevékenységével érdemelte ki az elismerést. Schäuble köszönő beszédében megemlítette: Nagy Károly frank császár, akiről a díjat elnevezték, már a nyolcadik században megoldott egy valutaválságot azzal, hogy az ezüstdénárral stabil közös pénzt adott birodalmának. Európa jövőjéről viszont meglepő dolgokat mondott a díjazott.

"Itt az ideje, hogy szakítsunk az átmeneti megoldásokkal. Az Uniónak demokratikusan megválasztott vezetőre lenne szüksége, aki Európa egyetlen elnökeként irányítaná a központi kormánnyá átalakított Európai Bizottságot" - vázolta Wolfgang Schäuble. Bár ő civilként vette át a kitüntetést, mégis csak a német kormány tagja, ezért felmerült a kérdés: vajon az általa elmondottak Berlin hivatalos álláspontját tükrözik?

A félreérthetetlen jelek szerint részben már igen. Csütörtök reggel az ARD német közszolgálati televízióban a kancellár maga jelentette be: Németország egy centralizáltabb Európát akar. "Több Európára van szükség. Nem csupán valutaunióra, hanem közös költségvetési politikára, mindenekelőtt pedig egy politikai unióra. Ez azt jelenti, hogy lépésről lépésre egyre több kompetenciát és felügyeleti lehetőséget kell átadni Brüsszelnek" - mondta Angela Merkel.

Az uniós német politikusok tagadják, hogy egy Berlin és Brüsszel által közösen felügyelt európai szuperállam megteremtése lenne a cél, ám már sok információ kiszivárgott a júniusi uniós csúcsra készülő reformcsomagról. Az előző csúcstalálkozón a 27 állam- és kormányfő azzal bízta meg az Európai Tanács elnökét, Herman Van Rompuyt, dolgozzon ki javaslatokat a válság elleni fellépésre, és ezek egy része valóban a nemzeti hatáskörök további szűkítése felé mutat: közös pénzügy-, adó-, kül- és biztonságpolitika, Brüsszel szorosabb ellenőrzése a tagállamok költségvetése felett, egységes bankfelügyeleti és betétbiztosítási rendszer, illetve német mintára átalakított szociális ellátórendszer és munkaerőpiaci szabályozás.

A héten az Európai Bizottság elnöke is a német fővárosban egyeztetett a német kancellárral. José Manuel Barroso és Angela Merkel külön-külön is szembesült azzal: a világ többi nagyhatalma Németországtól várja az eurózóna megmentését. Az amerikai, a kínai és az orosz vezetés jelzése is egyhangú volt: ahhoz, hogy egy európai recesszió nem rántsa magával a globális gazdaságot, Németországnak kell elindítania a növekedést. A világ sorsa tehát most egy nő, a német kancellár kezében van, és Angela Merkel láthatóan felmérte ezt a felelősséget.

Korántsem biztos persze, hogy az Unión belüli hatalmi átrendeződést a 27 tagállam egységesen követi majd, és az eurózóna felbomlása is egyre valószínűbb forgatókönyvnek tűnik. A jövő tehát sok tekintetben bizonytalan, de egy dologról nagyon gyorsan dönteni kellene. Egy magas beosztású diplomata így magyarázta ezt a Kossuth Rádió tudósítójának: "Képzeld el,hogy huszonheten mennek át egy hídon, amikor az kigyullad. Ez a válság. Azóta azon vitatkoznak az égő hídon, hogy mi lenne jobb. Visszafelé szaladni az innenső partra a régi módszerekhez, vagy merészen átfutni a túlpartra, egy új, egységes Uniót építeni. A híd ég, a döntésre egyre kevesebb az idő."

És a jelek szerint a láng egyre nagyobb, hisz Spanyolország segítséget kért bankrendszere életben tartásához - a szakemberek 60-100 milliárd forintról beszélnek. Szalay-Berzeviczy Attila, a tőzsde volt elnöke pénteken Az Estében elmondta: a bankok azonnali talpon tartása a belépő az időnyeréshez, hisz ezután jönnek azok a nagy politikai döntések, amelyek vagy elvisznek az Európai Egyesült Államokhoz vagy az eurórendszer felbomlásához. "Itt nem maradhat az unió, ahol most van" - mondta. A volt tőzsdeelnök szerint a nagy politikai döntésekhez idő kell, s ehhez feltétlen fontos, hogy a bankok talpon maradjanak, mert ha bedőlnek, akkor nincs idő politikai rendcsinálásra, mert a piac átveszi a döntéshozatalt, írja a hirado.hu.

Róna Péter, közgazdász szerint is csak két opció van, azaz vagy létrejön az Egyesült Európai Államok, vagy felbomlik az eurózóna. A közgazdász szerint az Egyesült Európai Államok létrehozatala azt jelenti, hogy az erős országok kényszerülnek nagyon jelentős vagyonátcsoportosításra a gyengébbek javára.

Arra a kérdésre, miszerint ha nem lesz Európai Egyesült Államok, mi lesz azt követően, hogy bedől az euró, Szalay-Berzeviczy Attila közölte: visszamegyünk nemzetállamokba. Róna Péter szerint azonban a Gazdasági és Monetáris Unió nem szűnne meg, hanem radikálisan átalakulna. "Lesz valamiféle monetáris unió az erősebb országok között, a gyengébbek pedig kihullanak, de ez sem megoldás. Hosszabb távon ez is az unió szétrepesztéséhez vezet.

Róna Péter szerint az egész helyzetet félrekezelték. Mint mondta: az volt a feltételezés például a görögök esetében, hogy egyedi kisiklásról van szó, amit mentőcsomaggal korrigálni lehet. Ez azonban egy óriási tévedés - tette hozzá. "A valóság az, hogy maga az euró szerkezete olyan, ami bebetonozza a periféria országainak a versenyképtelenségét, és bebetonozza a fejlett, erős gazdaságok versenyelőnyét. Ennek következtében a hiány újratermelődik. Ezt a hián-újratermelődést a jelenlegi elképzelések nem állítják le" - mondta. A közgazdász kiemelte: az EU egy nagyon jó dolog volt, de az euró bevezetése szétveri az Európai Uniót.

Hirado.hu