A 2011-es népszámlálás végleges adatainak nyilvánosságra hozásával beigazolódott, amitől mindenki tartott: csökken Magyarország népessége. Nem kevéssel és szinte megállíthatatlanul.

Tizenhét hónapot kellett várni arra, hogy a feltevések feketén-fehéren formát öltsenek: 1980 óta folyamatosan csökken Magyarország népessége. A 2011-es népszámlálás idején 260 ezerrel éltek kevesebben hazánkban, mint 2001-ben. 2011. október 1-jén Magyarország lélekszáma 9.937.628 fő volt, ez elmarad az 1960-as népszámlálás adatától is.

A drámai csökkenésre részben magyarázatot ad a születések számának csökkenése, ugyanakkor a természetes népességfogyáshoz hozzáadódik a migráció is. És - hozzá kell tenni - ebben nincsenek benne azok, akik 2-3, netán még több, 4-5 évre külföldre mennek PhD-re vagy különböző kutatói állásokba; a népszámlálási kérdőívet ugyanis azoknak kellett kitölteniük, akik „mindössze" fél évre távoztak Magyarországról.

„Megállíthatatlannak tűnik a fogyás" - mondta a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese, Németh Zsolt. Az ország minden tizedik lakosa 70 éves vagy ennél is idősebb. Tíz év alatt csaknem 250 ezerrel kevesebb gyermek született Magyarországon, a 60 évesek és idősebbek száma ugyanakkor csaknem 250 ezer fővel nőtt.

Házasságban több a gyerek, csak házasságot nem köt senki

Egy évtized alatt jelentősen visszaesett a házasságkötések száma, és atomizálódott a családszerkezet. A 30 év alatti férfiak 95 százaléka nőtlen. A termékeny korú (15-49 éves) nőknek is csak 39 százaléka él házastársi kötelékben.

Házasságban több gyerek születik - mutatnak rá az adatok, csakhogy 2011-re a háztartások fele (50,8 százalék) pusztán párkapcsolaton alapul. A családok - tehát ide értendők az élettársi kapcsolatok is - 53 százalékában nem születik gyermek, negyedük mindössze 1 gyereket vállal. Csupán 6,2 százalékot tesz ki azoknak a családoknak az aránya, ahol 3 vagy több gyereket nevelnek.

Az egyedülállók országa

Négy évtizeddel ezelőtt minden hatodik, 2011-ben már minden harmadik háztartásban egy személy élt. Az egyedülállóak száma manapság 1 millió 317 ezer fő. Az egyedül élők nagy része 60 évesnél idősebb és nő - mondja Németh Zsolt, aki szerint ez jelzi, hogy a hagyományos családmodell lényegében teljesen felbomlott, ma már szinte egyáltalán nem jellemző a különböző generációk együttélése (a háztartások 1,2 százaléka számít két-vagy több családból állónak).

Egyre jellemzőbb ugyanakkor - teszi hozzá az elnökhelyettes - hogy a szülői házat elhagyó fiatalok sem párkapcsolatba lépnek ki a „nagyvilágba", hanem egyedül kezdik meg önálló életüket.

Veszélyben a végek

A népszámlálás rávilágított arra is, hogy jelentős belső migráció tapasztalható az országban. Győr-Moson-Sopron és Pest megye népessége nőtt, ezzel szemben Békés népességének 9 százalékát veszítette el egy évtized alatt. Ezzel a jelenséggel foglalkozni kell tudományos és politikai szinten is - jegyezte meg Németh Zsolt, aki ugyanígy problémásnak nevezte, hogy Budapest korszerkezete az országos átlagnál is idősebb.

Amiben jók vagyunk

A legpozitívabb adatok az iskolai végzettség kategóriájában lelhetőek fel - jelentette ki Németh Zsolt. Lényegében megszűnt az, hogy valaki kevesebb mint 8 osztályt végzett el - az általános iskolát be nem fejezők aránya 5 százalék alá csökkent, nem meglepő módon többségük az idősebb korosztályból derül ki. A felsőfokú végzettségűek aránya a 2001-es 11 százalékról 17 százalékra nőtt. 2011-ben a magyar anyanyelvű népesség 25 százaléka beszélt a magyaron kívül legalább egy másik nyelvet, ez 6 százalékpontos emelkedés 10 év alatt.

Történelmi változás is bekövetkezett az elnökhelyettes szerint: 2011-ben már több nő rendelkezett diplomával, mint férfi. A 40 év alatti hajadon nők 40 százalékának van diplomája, ami egyszerre jó (képzettség szempontjából) és rossz (népesedési szempontból). Íme valami, amiben utolértük a svédeket. A Heti Válasz Online tudósítójának tavaly ősszel Stockholmban mondták el, mennyire szenvednek a magasan képzett svéd nők attól, hogy nem találnak maguknak hasonló kvalitású férfiakat, emiatt egyre nő a szinglik száma a svéd fővárosban.

Javultak a lakásállomány mutatói is, több a lakás és azok jellemzően nagyobbak mint 10 éve. Magasabb a gazdaságilag aktívak (foglalkoztatottak és munkanélküliek) száma és aránya. Jelentősen csökkent az inaktív keresők, döntően a nyugdíjasok és a gyermekellátási támogatásokat igénybe vevők, valamint az eltartott népesség aránya a legutóbbi népszámlálás óta. Emögött persze nem feltétlenül munkaerőpiaci pezsgés áll, sokkal inkább a gyermekvállalási kedv csökkenése és a nyugdíjkorhatár kitolása - jegyezte meg Németh Zsolt.

Nemzetiség, vallás

A magukat valamely hazai nemzetiséghez tartozónak vallók száma 2001 óta a legtöbb hazai nemzetiséget tekintve jelentősen emelkedett. A legnépesebb hazai nemzetiség a cigányság, 2011. október 1-jén 315 ezren vallották romának magukat, másfélszer annyian, mint 2001-ben. A bevándorolt nemzetiségi csoportok közül az oroszoké emelkedett jelentősen. Érdekesség, hogy körükben a magyarnál lényegesen magasabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya.

A legutóbbi népszámlálás óta jelentősen nőtt azoknak az aránya, akik nem válaszoltak a vallást firtató kérdésre. A történelmi egyházak mindegyike veszített tagokat. A legtöbben persze most is római katolikusnak vallották magukat.