Eldőlt: végleg beszántja a kormány a korkedvezményes nyugdíjat

Véglegesen megszüntetné a kormány a korkedvezményes nyugdíjjogosultság-szerzési lehetőséget – derül ki a Magyarország 2015. évi költségvetését megalapozó törvényjavaslatból, amelyet csütörtökön este terjesztett a kormány az Országgyűlés elé.

Hiába tiltakoznak úton útfélen – a mai napon az Országház előtt – az érintett szakmák képviselői, valamint a velük szolidaritók, nem tartaná meg a kormány a korkedvezményes nyugdíjrendszert. A 2012. évi CCVIII. törvény 68. §-a átmenetileg 2014. december 31-éig terjesztette ki a korkedvezmény szerzését, és a már megszerzett jogosultság érvényesítését korhatár előtti ellátás formájában.

A kormány a korábban rögzítettekhez ragaszkodva 2015. január 1-jétől megszüntetnéa a korkedvezmény rendszerét, s azzal párhuzamosan az ellátásra való jogosultság alapját képező járulékfizetési kötelezettséget is – egyebek mellett az erre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazza a T/2141. számon benyújtott törvényjavaslat. A javaslat tartalmazza a Tbj. minden olyan rendelkezésének hatályon kívül helyezését, amely a korkedvezmény-biztosítási járulékkal összefügg.

Hatályát veszti a 18. § 18 (1) bekezdés e) pontja, amely arról szól, hogy foglalkoztató a külön jogszabályban meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő biztosított, illetőleg kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó után, valamint a korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet.

Eltörlik a 19. § (6) bekezdését is, így megszűnik a foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő 13 százalékos korkedvezmény-biztosítási járulék is, amelynek megfizetésével a munkáltatók kvázi megvásárolták az alkalmazottaik számára a kedvezményes nyugdíjlehetőséget. Emiatt nagyjából 20 milliárd forint esik ki a költségvetésből.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a jelenlegi rendszer eltörlése azt jelenti-e, hogy a jövőben semmiféle kedvezményben nem részesülhetnek a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre ártalmas munkát végzők. Évek óta halogatják az egymást követő kormányok a korkedvezményes nyugdíjra vonatkozó új szabályok megalkotását, ezidáig a részükről nem látott napvilágot semmiféle erre vonatkozó koncepció.

Pont két évvel ezelőtt látott napvilágot az a hír, hogy kockázatelemzésen alapuló foglalkoztatáspolitikai ellátás léphet a helyébe az akkor még 2012. december végén megszüntetni tervezett korkedvezményes nyugdíjjogosultság-szerzési lehetőség helyébe. Azóta mindössze annyi történt, hogy minden évben egy évvel meghosszabbította a kormány a jogosultság-szerzési lehetőség végső dátumát.

Az akkori értesülések szerint nem az elavult jegyzékben meghatározott munkakörökhöz, hanem foglalkozási ártalmakhoz kötődne az öregségi nyugdíjkorhatár előtti korkedvezményes ellátás. A szakszervezetek egyetértettek azzal, hogy meg kell változtatni azokat a szabályokat, amelyek jelenleg meghatározzák, mi minősül egészségre ártalmas munkavégzésnek. Véleményük szerint sem elsősorban a munkakörök, hanem a munkakörülmények alapján kellene veszélyesnek minősíteni a munkavégzést.

A kormány a szakszervezetek által kezdeményezett többszöri egyeztetés után sem állt elő új javaslattal, kitart amellett, hogy az év végéig lehet jogosultságot szerezni korkedvezményre, január elsejétől megszűnik ez a lehetőség.

Bár korkedvezményt 2014. december 31-ig lehet szerezni, ez nem jelenti azt, hogy ezen dátumot követően nem lehet megállapítani nyugdíjszerű ellátást az addig szerzett korkedvezmény alapján. A korkedvezmény ugyanis szerzett jog, ezért azt időbeli korlátozás nélkül érvényesítheti az adott személy. A megszerzett korkedvezmény alapján az érintett magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig annyi évvel korábban lehet korhatár előtti ellátást megállapítani, ahány év korkedvezményt szerzett.

A születési éve alapján irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest kétévnyi korkedvezményt szerez az a férfi, aki legalább 10, és az a nő, aki legalább 8 éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, illetve legalább 6 éven át egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben dolgozott. A korkedvezmény további egy-egy év a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb 5, nőknél 4, illetőleg az egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb 3 évi munka után.