Nem ugyanarról tárgyalt egymással a Varga Mihály vezette magyar tárgyalódelegáció és az IMF/EU-küldöttség? Orbán Viktor miniszterelnök és Gerry Rice IMF-igazgató szavait egybevetve csakis erre gondolhat a gyanútlan nagyközönség, mert mind a hitel fajtájáról, mind a tárgyalások jelenlegi állapotáról mást mondott a két nyilatkozó fél. Mindenesetre a magyar kormányfő közlésére már a szerdán rendezett brüsszeli vitán is rákérdeztek, csütörtökön pedig már a nagy pénzügyi elemzőházak is rácsodálkoztak.

Orbán Viktor a brüsszeli vitán. MTI Fotó: Miniszterelnökség / Burger Barna

A Nemzetközi Valutaalap nemet mondott a rugalmas hitelkeretre előterjesztett magyar igényre, mondta szerdán Brüsszelben Orbán Viktor miniszterelnök, és hozzáfűzte azt is, hogy Magyarország nem kölcsönt akar az IMF-től, mert arra nincs szüksége, ám az IMF mindenképpen kölcsönt akart folyósítani, és nem hajlandó arra, hogy rugalmas hitelkeretet biztosítson Magyarországnak. Orbán arról is beszélt, hogy az álláspontok nem közeledtek, de amíg az EU és az IMF nem utasítja el, addig Magyarország kérése érvényben marad.

Csütörtökön Gerry Rice, az IMF külkapcsolatokért felelős igazgatója washingtoni sajtótájékoztatóján reagált a magyar miniszterelnök kijelentéseire. Az igazgató szavai arról árulkodtak, hogy sem a tárgyalások tárgya – a hitelkeret fajtája –, sem a tárgyalások státusa nem stimmel: Magyarország és az IMF között ugyanis olyan intézkedésekről folytak tárgyalások – mondta Rice –, amelyeket egy készenléti megállapodás támogatott volna meg, s ezt a kormány elővigyázatosságiként szándékozott volna kezelni, ezenkívül a tárgyalásokat – mint ahogyan az utóbbi hetekben az IMF közölte – felfüggesztették.

Ami Magyarországnak való, s ami nem

Arra a kérdésre, hogy valótlanságot állított-e a magyar miniszterelnök, amikor arról beszélt, hogy az IMF nemet mondott a rugalmas hitelkeretre vonatkozó kérésre, Rice azt felelte: hogy egy program támogatásáról tárgyaltak, és arról, hogy annak megvalósítását segítené-e egy készenlétihitel-megállapodás, amelyről az igazgató azt mondta: ez olyan eszköz, amelyet a Magyarországéhoz hasonló igényekkel rendelkező országokra formáztak.

Az Orbán által említett rugalmas hitelkeretet (Flexible Credit Line) – amelyhez az EU nem társít pénzt – az IMF erős gazdasági alapokkal, jó mérlegteljesítményekkel rendelkező országoknak kínálja, amelyek a keretet gyakorlatilag automatikusan megkapják, ha megfelelnek az ismert szabványfeltételeknek: stabil gazdasági fundamentumokkal és intézményi szabályozással rendelkeznek, és erős hagyományokkal a hatékony gazdaságpolitika végrehajtásában, emellett elkötelezettek az ilyen politikát támogató intézkedések meghozatala mellett. Ilyen keretet kapott Lengyelország 2009 májusában. A szerződést kétszer is meghosszabbították, legutóbb január közepén.

Az ennél szigorúbb elővigyázatossági és likviditási hitelkeret – amelyet szintén erős alapokkal, jó teljesítménymúlttal rendelkező, de átmeneti sebezhetőségük miatt nagyobb figyelmet igénylő országoknak adnak – szintén szolgálhat elővigyázatossági biztosítékként, de nem kaphat ilyet az az ország, amelynek többek között jelentős makrogazdasági vagy szerkezeti átalakításra van szüksége vagy kormányzati adóssága nagy valószínűséggel nem tartható fenn középtávon.

IMF vs. Magyarország: Hogy jutottunk idáig?

IMF vs. Magyarország: Ha harc, hát legyen harc!

IMF vs. Magyarország: Jön a finálé?

A készenlétihitel-megállapodást – amelyről Rice tájékoztatása szerint a Magyarországgal folytatott megbeszélések szóltak – szintén lehet elővigyázatossági keretként kezelni. Ekkor – ha a kedvezményezett nem hív le az összegből – csak a rendelkezésre állás után kell díjat fizetni, ami évente maximum a keret 0,6 százaléka lehet. Ennél a típusnál nincsenek előre megszabott feltételek, a feleknek meg kell egyezniük az elvárt makrogazdasági pályában és a célszámok elérésének menetrendjében. Ilyen megállapodást kötött Románia 2011. márciusában a valutaalappal.

Feltehetően a hitelfajtákkal járó ellenőrzések közötti markáns eltérés miatt futottak zátonyra a hiteltárgyalások: míg az első két típus esetében viszonylag laza az IMF-kontroll – a rugalmas hitelkeretet esetén az első év után vizsgálják a szabványfeltételek meglétét, az elővigyázatossági és likviditási hitelkeretnél pedig félévente a feltételek teljesítését –, addig a készenléti hitel esetében a valutaalap negyedévente ellenőrzi a szerződésben megállapított pálya tartását.

A Der Standard osztrák napilap csütörtökön ezt a helyzetet így értékelte: Magyarország számára a rugalmas hitelkeret „elérhető távolságon kívül van”, egy feltételekkel járó hitelt pedig elutasít a kormány, mert az az „önfejű gazdaságpolitika” végét jelentené.

Nincs napirenden a megállapodás

Meglepőnek nevezték a befektetők számára Magyarországról összeállított, csütörtökön ismertetett helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők azt a hírt, hogy Magyarország rugalmas hitelkeretet kért az IMF-től, hiszen a szervezet több mint egy éve egyértelműen közölte, hogy Magyarország esetében erről nem lehet szó. A Morgan Stanley közgazdászai – akik szerint már az meglepőnek tűnik, hogy magyar részről egyáltalán felmerült ilyen kérés – az IMF/EU-delegáció hét eleji gazdasági értékelésére hivatkozva úgy vélik, hogy a magyar kormány és az IMF közötti alapvető gazdaságpolitikai nézetkülönbségekben az utóbbi hónapok semmiféle változást nem hoztak, és így semmilyen megállapodás elérése nincs napirenden Magyarország és az IMF között. Az HSBC brit pénzügyi szolgáltató csoport befektetők számára összeállított idei első átfogó térségi prognózisa is „erősen valószínűtlennek” tartja, hogy a tárgyalások „valaha is eljutnak” az új finanszírozási programról szóló megállapodásig, mivel – áll az elemzésben – a magyar kormány nem akar semmilyen makrogazdasági változtatásról tárgyalni a valutaalappal, és erre jelenleg a piac sem szorítja rá.

A Fitch Ratings nemrég ismertetett átfogó előrejelzésében kiemelte: a magyar kormány tavaly jórészt azért a forintkötvény-piaci kibocsátások emelésével finanszírozta a lejáró devizakötelezettségeket, mert az új devizakötvény-kibocsátással akkor még meg akarta várni az IMF/EU-hitelmegállapodást. Ennek esélyei azonban mára elhalványultak, és a ház várakozása szerint Magyarország 2013 elején mindenképpen visszatér a nemzetközi kötvénypiacra kedvező kondíciók esetén. Orbán brüsszeli kijelentései ezt a várakozást támasztják alá.

kulcsszavak:brüsszel, IMF/EU-megállapodás, orbán viktor