Kovács Eszter   2011. április 6., szerda
Közel egy évvel ezelőtt, a Fico-kormány várható bukásakor Magyarországon sokan abban reménykedtek, hogy ha Szlovákiában egy jobbközép erő kerül hatalomra, a magyar-szlovák viszony tekintetében minőségi változást fogunk tapasztalni. A két új kormányfő, Iveta Radicova és Orbán Viktor késznek is mutatkozott a két ország közti viszony rendezésére, és ennek érdekében több magas szintű politikai, diplomáciai találkozóra is sor került az elmúlt időszak folyamán. Az elmúlt hetek szlovákiai eseményei azonban azt mutatják: nagyon messze vagyunk még a jószomszédi kapcsolatoktól.

A szlovák belpolitika egyik fő napirendi pontját jelenleg a kisebbségi nyelvhasználati törvény jelenti, ehhez társul még a magyar állampolgárságot felvevő határon túli magyaroknak adandó választójog, ami erőteljesen felborzolta a kedélyeket a szlovák politikusok körében. Mindkettő olyan téma, ami a magyar-szlovák kapcsolatokat tekintve kardinálisnak tekinthető. Ezeket „kiegészítendő” ugyancsak említésre méltó a pozsonyi magyar konzul hazahívása, valamint a magyarországi szlovák kisebbség jogaiért való szlovák aggodalmak kifejezése. Mind-mind olyan kérdések, amelyek elemzéséből világosan kiderül: a magyar veszéllyel való riogatás ma is életképes északi szomszédunknál.

Nézzük meg elsőként a kisebbségi nyelvhasználati törvény körüli parlamenti vitát! Mint az ismeretes, a szlovák kormány a jelenlegi 20%-ról 15%-ra kívánja csökkenteni a nyelvhasználati küszöböt, és büntethetővé tenné a törvény be nem tartását. A keddi parlamenti vitán ugyan második olvasatba került a törvény szövege, a Felvidék Ma hírportál tudósítása szerint azonban a döntést megelőző vitákon több felszólaló is magyarellenes, személyeskedő és olyakor közönséges hangnemet ütött meg. Dušan Jarjabek (Smer-SD) például annak a véleményének adott hangot, hogy Szlovákiában egyetlen államnyelv létezik, és nem szabad az államalkotó szlovák nemzet jogait egy ilyen törvénnyel korlátozni. Emellett Igor Matovič szájából hangzott el olyan kijelentés, miszerint az MKP-t, hála Istennek sikerült, kiirtani a szlovák parlamentből, ahol semmi keresnivalója nincs, egyes Smer-es képviselők pedig egyenesen irredentának nevezték a törvényt. A kisebbségi törvény módosítását előre láthatóan a KDH-hoz és az Egyszerű Emberek formációhoz tartozó négy politikus nem fogja megszavazni.

A kisebbségi törvény körüli parazsat csak tovább izzítja a magyar kormánynak az a – mostanra szilárdnak tekinthető – elképzelése, miszerint a magyar állampolgárságot kérvényező határon túli magyarok szavazati jogot is kapnak majd. Robert Fico volt szlovák kormányfő Orbán Viktor erre utaló kijelentése után bejelentette: kezdeményezni fognak egy rendkívüli parlamenti ülést, melyen Magyarország politikájával kívánnak foglalkozni. A kormánypárti erők nem támogatták a javaslatot, ezért a rendkívüli ülés elmarad, Fico azonban erre úgy reagált: „Orbán valószínűleg rádörrent telefonon Iveta Radičovára”, hogy ne legyen rendkívüli ülés, hiszen „ez a kormány Orbán és Bugár kezében van”.

A Smer mellett a nemzeti radikális párt, az SNS is hangosan tiltakozik a választójog kiterjesztése ellen. A Bumm.sk cikke szerint EP-képviselőjükön, Jaroslav Paškán keresztül nyílt levélben fordulnak valamennyi európai parlamenti képviselőhöz, melyben felhívják a figyelmet Szlovákia szuverenitásának és területi integritásának védelmére. Az SNS reméli, hogy a környező országok is csatlakoznak a kezdeményezéshez. A cikk szerzője helyesen vonja le a következtetést: a szlovákiai ellenzék versenyfutásba kezdett a nemzeti szavazatokért.

Magyarország nemzetpolitikáját nem csak a szlovák politikusok részéről éri kritika és támadás. A Híd elnöke, Bugár Béla is úgy nyilatkozott a közelmúltban: Orbán Viktor mintha tudatosan kívánna beavatkozni a szlovákiai törvényhozási folyamatokba, ez azonban számukra nem kívánatos. Bugár utalt arra, hogy a Fidesz a szlovákiai választások előtt hozott döntést a kettős állampolgárságról, hogy a magyar nemzet egyesítéséről a szlovák állampolgársági „ellentörvény” módosításakor kezdett beszélni a magyar kormány, most pedig a kisebbségi nyelvhasználati törvény tárgyalásakor a határon túli magyarok választójogáról nyilatkozott a magyar kormányfő. „Abban a pillanatban, amikor ezt Orbán kimondta, minden ellenzéki felszólaló ezt vágta az arcunkba, mintha erről mi tehetnénk" – sérelmezte a Híd elnöke.

A hét elején újabb konfliktusforrással „gazdagodott” az egyébként is feszült szlovák-magyar viszony: a Határon Túli Szlovákok Hivatala sajtónyilatkozatban adta hírül, hogy a magyarországi szlovák kisebbség helyzete „nehéz, már-már kritikus”. Kifogásolják a kisebbségi szervezetek támogatásának csökkenését, a nyelvi asszimiláció felgyorsulását, s hogy aktuálpolitikai éle is legyen a nyilatkozatnak, a Hivatal elnöke megjegyezte: a magyar politika többet foglalkozik a határon túli magyarokkal, mint a nemzetiségi adófizetőkkel – tudtuk meg az Új Szó írásából.

A fentiek fényében sajnos kijelenthető, hogy jelenleg a szlovák-magyar viszonyban egyáltalán nem érzékelhető a remélt pozitív változás. A két ország kapcsolata továbbra is konfliktusokkal terhelt, ami – és ezt nem szabad elfelejtenünk – első sorban a felvidéki magyarság életére nyomja rá a bélyegét…