http://nyugdijas.network.hu/video/hedrich_erno_videoi/uj_vilag_rendet_epitunk

Népszabadság - Móricz Simon A győzni tudás képességéről beszélt Orbán Viktor miniszterek, gazdasági vezetők és a diplomáciai testületek képviselői előtt a Fókuszban a nemzeti érdek – Az Orbán-kormány első két éve című konferencián, melyet a Századvég Alapítvány, a Széll Kálmán Alapítvány és a Heti Válasz közösen szervezett. A miniszterelnök különös vonalvezetésű előadásában a Larus Rendezvényközpontban azt mondta: a győzni tudás képessége abban áll, ha másképp cselekszünk, mint a legyőzöttek, ez egy jó mondat, erős mondat, illik a mögöttünk hagyott két évre. 

A válság és a középosztály definiálása - és a pornográfia

A miniszterelnök előadása első részében a konferencián elhangzottakra reflektált. A magyar középosztály megerősítése című kerekasztal-beszélgetésen elhangzottakról az jutott eszébe, hogy egyszer Csaba Lászlót hallgatta, a közgazdász a gazdasági válságról mint fogalmi problémáról tartott előadást, és azt mondta: a válság olyan kifejezés, melyet senki sem definiált pontosan, de erőteljesen hasonlít a pornográfiára, amit szintén nem tudunk definiálni. "De ha látjuk, rögtön el tudjuk képzelni, na ez az, amiről szó lehet" – tréfálkozott Orbán Viktor. 

Az irigység politikai kultúrájáról

A miniszterelnök az irigység kultúrájáról – amit szintén érintett egy felszólaló – azt mondta: ez húzódik meg "az összes nyavalyánk gyökerénél". A megoldásról, a "varázslásról" az a vicc jutott eszébe: egyszer az egerek megelégelik, hogy megeszik őket a macskák, a bagolyhoz fordulnak, és a bagoly azt tanácsolja nekik: mivel a macska köztudomásúan fél a kutyától, át kell változniuk kutyává. Arra, hogy hogyan, a bagoly úgy válaszolt, "taktikai kérdésekkel nem foglalkozom" – mesélte Orbán Viktor. "Szóval, hogy hogyan kell az irigység kultúráját felváltani a teljesítmény kultúrájával, azért is nehéz ügy, mert erre a többség megszerzésére alkalmas politikai stratégiák épülnek. Ha nem sikerül megoldást találni, minden "jóindulatú malaszt marad", holott ez az elmúlt 20 évben a legnagyobb politikai kihívás volt – jegyezte meg.

A baloldal tagadja a család és a nemzet létezését

Hegedűs Zsuzsára, miniszterelnöki főtanácsadóra reflektálva Orbán Viktor azt mondta a "definíciós kirekesztés problémája" kapcsán: a baloldal európai és magyarországi "vesenyképtelensége" okai között előkelő helyen szerepel ez a probléma. A közösség kérdése nem lesz megkerülhető a jövőben, és a baloldal abban a pillanatban, ahogy definiál bármilyen közösséget – mint a pavlovi reflex –, azonnal kirekeszt. A baloldal ahelyett, hogy föloldaná a dilemmát, makacsul tagadja például a család és a nemzet létezését, politikai értelemben a hasznosságuk szempontjából – ezért a baloldal nem is tudott az európai politikai kultúrához érdemben, intellektuálisan az elmúlt 15-20 évben semmit sem hozzátenni. 

Győztes nemzet a magyar – "ezt a létezésünk bizonyítja"

Orbán Viktor visszatérve a győzni tudáshoz, közölte: a magyar nemzet "definíciószerűen győztes nemzet". Szerinte az elmúlt ezer év is azt bizonyítja, hogy Magyarország győztes ország, és "az elmúlt két év kormányzása ennek a ténynek a nyílt bevallására épült". Magyarország földrajzi elhelyezkedéséből, a magyarokat körülvevő népek történelméből sokkal logikusabban következett volna "a felszívódás, a beolvadás, a német vagy szláv világban való feloldódás" az ezer év során. A magyarok létezése azonban bizonyítéka annak, hogy ez egy győztes nemzet – állította. Szerinte éppen ezért szakítani kell az önsajnálattal, a beletörődéssel, a "csak a mát éljük túl logikával", a mások lábán állással, a mások pénzén éléssel, és azzal a politikával, hogy "tanuljunk meg inkább kicsik lenni". A nemzeti nagyság nem területi kérdés, hanem teljesítmény kérdése – állította. 

"Állapotbeli kötelesség" és alázat

A kereszténydemokrata hagyomány nyelvén a győztes státuszból fakad az "állapotbeli kötelesség" elfogadása, és az ezzel párosuló alázat. "De ez nem alázatosság. Az alázatot nem keverhetjük össze a hübrisszel" – hangoztatta a miniszterelnök. Az "állapotbeli kötelességet" pedig úgy magyarázta: nem véletlen, hogy vannak, akik magyarként ide születtek. Aki a politikai közéletben vezető szerepet lát el, annak bizonyos feladatokat el kell végeznie, pusztán azért, mert ide született. Ez elrendelt állapot – mondta Orbán Viktor, hozzátéve: ez az a lelki alaphelyzet, mellyel a kormány végzi a dolgát. Ez magyaráz sok mindent, hogy miért ragaszkodik a kormány egy-egy kitűzött cél eléréséhez. 

A lovak visszarántása a szakadék széléről

A politika nyelvére Orbán Viktor az állapotbeli kötelességet úgy fordította le: sikeres két évet tudhatunk magunk mögött, mert Magyarország pénzügyi-gazdasági stabilizálása megtörtént, a nemzeti megmentés feladatát kellett végrehajtani – állította a miniszterelnök (aki e szófordulatnál tett egy megjegyzést Jaruzelski volt lengyel tábornokra, akitől kölcsönözte a kifejezést). Mint fogalmazott, mindenesetre az elmúlt két évben képesek voltunk arra, hogy a lovakat visszarántsuk a szakadék széléről.

"A kód neve: Görögország"

Ráadásul – folytatta Orbán Viktor elmondása szerint "pőrén és kendőzetlenül" – úgy stabilizálta a kormány a gazdaságot, hogy egy "európai csábításnak" mondtunk ellent, mert az "a demokráciafeladás felé sodort volna bennünket", ez a demokrácia feladása lett volna, pőrén, kendőzetlenül.  Az EU-csábítás szerinte abban állt volna: Európa sok, válságba sodródott államot arra ösztökélt: lássa be, a stabilizálás a demokratikusan megválasztott vezetőkkel nem lehetséges, ezért technokrata vezetőket próbáltak országok élére állítani. A kód neve Görögország –hangoztatta, hozzátéve: "a világértekezletek kívánsága ellenére is a magyar nép inkább egy kétharmadot dobott össze" 2010-ben, ellentmondva a technokrata csábításnak. 

Az eredmények

Ekkora sikereink voltak

Népszabadság - Móricz Simon Orbán Viktor az elmúlt két év eredményei között említette, hogy az államháztartás stabil lábakon áll – 2013-ban is 3 százalék alatt lesz a hiány. Nyilván az Európai Bizottságra utalva a hiánycél tartása kapcsán úgy fogalmazott: "a felsőbbség ez a biztató intenciót küldte, hogy ez lehetséges". A satbilitás másik talapzatának az alkotmány megalkotását nevezte. "Itt európai darázsfészekbe nyúltunk, és a magyar elit darászfészkébe is" – mondta a miniszterelnök, aki a homok és a szikla bibliai házépítéses történetét idézte fel. A miniszterelnök ostorozta a jogásztársadalom azon részét, mely azt gondolta: homokra is lehet stabil házat építeni "egy láthatatlan alkotmánnyal, fikcióval, AB-döntések egymásra vetítésével, egy nemlétező alkotmánnyal".

Az európai gazdasági rend recseg-ropog

A legnagyobb feladat: hazánkat fel kell készíteni a válság utáni új világrendre. Ráadásul akkor, amikor az európai gazdasági rend eresztéke recseg-ropog – mondta Orbán Viktor, aki szerint a méltányos közteherviselés és a fegyelmezett pénzügyi gazdálkodás fenntartása, megállapodás a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel – úgy, hogy közben Magyarország a pénzpiacokon marad –, és nyitás a keleti pénzpiacok felé is – ezek a válság utáni időszakra való felkészülés során a legfontosabb lépések. Magyarországnak továbbra is a transzatlanti katonai biztonsági rendszerhez kell tartoznia, a közép-európai együttműködéshez és az európai gazdasági övezethez tartozzon. – A világ-újrarajzolás során Oroszország közeledni fog az EU-hoz, a közép-európai országoknak katonai-kereskedelmi-energetikai biztonsági elképzeléseket kell kidolgozni, ennek érdekében összefogás kell.

Pávatánc

Ártanánk hazánknak, ha a a brüsszeli bürokraták nyomására hátrányos intézkedéseket vezetnénk be. Ezért az Európai Unió által javasolt válságkezelést Magyarországnak érdemes elutasítania. Ehhez egy "bonyolult taktikai akciósorra" van szükség, a saját utunkat kell járni, és ellen kell állni a nyomásnak – közölte Orbán Viktor, aki a konferencián azt is elárulta: "egy 7 pontos javaslatot kaptunk, vezessünk be ingatlanadót, az energiaárak esetén az árhatósági eljárást szüntessük meg. Fel sem merült, hogy elfogadjuk" – hangoztatta a miniszterelnök, aki azonnal le is írta a magyar kormány által jónak tartott "táncrendet". – A diplomácia "táncrendje" miatt az elutasítást úgy kell előadni, "mintha egyébként barátkozni szeretnénk". "Ezek azok a politika művészetéhez tartozó mozdulatok, hogy majd a hét javaslatból kettőre-háromra (úgyis megcsináltuk már, csak ők nem vették részre) rábólintunk, a maradék kettőt pedig, amit nem akarunk, úgy utasítjuk el, hogy a többségét tulajdonképpen elfogadjuk" – árulta el a kormány "pávatáncának" koreográfiáját a miniszterelnök, figyelmeztetve a hallgatóságát, "ez bonyolult játék".

Düh, bizonytalanság, félelem, máshol

A miniszterelnök szerint az európai demokráciák is veszélybe fognak kerülni, mégpedig azért, mert kitört egy válság, amely olyan lépéseket követel meg, amelyeket az emberek nem akarnak elfogadni. Az alapvető politikai düh, bizonytalanság, félelelem lesz a jellemző, s mindettől "a gyűlölet sincs messze", jellemezte a válság által kínzott országok lakosságát. Magyarországon nem fog felborulni a társadalmi béke a kétharmados politikai többségnek köszönhetően – vélekedett, és ismét méltatta az "ötszázezres" Békemenetet.

Növelni kell a minimálbért, csökkenteni a járulékot 

A válság utáni időszakra való felkészülés lépései: méltányos közteherviselés ("bankok és multik bevonása"), a középosztály megerősítése, fegyelmezett pénzügyi gazdálkodás, a hiány és az államadósság csökkentésének a fenntartása, megállapodás a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel úgy, hogy közben Magyarország a pénzpiacokon marad. A német iparhoz kapcsolódás, nyitás a keleti pénzpiacok felé, "akkor is, ha erre rendszeresen fintorog a magyar közvélemény gondolkodó része az emberi jogi kérdések, demokráciadeficit miatt. Ez provinciális ellenállás. Nem kell pápábbnak lenni a pápánál – mondta a miniszterelnök példának hozva fel a német–kazah, illetve az amerikai–kínai kapcsolatokat. Orbán Viktor a konferencián is megerősítette: a kritikák ellenére sem szabad visszarettenni a családi és az arányos adórendszer kombinálásától. A szükséges minimálbér-emeléssel párhuzamosan pedig csökkenteni kell a tb-járulékokat. Hogy milyen forrásból? "Azért van a gazdasági miniszter, hogy ezt megoldja" – hangoztatta. 

"Wellfare" helyett "workfare"

Az előttünk álló két évben befejezzük azt a munkát, hogy a jóléti állam helyett munkaalapú állam alakuljon ki – közölte a kormányfő, aki szavai végén felsorolta a versenyelőnyhöz szerinte szükséges lépéseket: a költségvetést "pozitívba kell fordítani", 50 százalék alá kell csökkenteni az államadósság szintjét – négyévente szerinte legalább 10-14 százalékkal lehet lefaragni belőle –, újra kell iparosítani az országot, meg kell teremteni az ország energiafüggetlenségét, fejleszteni kell az atomenergia-termelést (az áramellátás 40-60 százalékát szolgáltassa), célként kell meghatározni a teljes foglalkoztatottságot – ami már 3,5 százalékos munkanélküliségnél megvalósul Orbán Viktor szerint –, meg kell fordítani a demográfiai trendet, és "haza kell hívni a tehetségeinket". 

"Tabutéma": nemzeti érték a homogenitás

A miniszterelnök beszédét azzal zárta: tudja, hogy tabutéma, de el kell mondania, hogy a kulturális homogenitás érték lesz a jövőben. Magyarországon nem fenyeget keresztény–iszlám összeütközés. De nem a fasizmusunk vagy a nacionalizmusunk bizonyítéka, hanem a történelmünkből fakad, hogy a Magyarországra jellemző, civilizációs értelemben vett kulturális homogenitás nagy érték lesz a jövőben, vagyis az a tény, hogy Magyarországon nem fenyeget különböző világértelmezésű embercsoportok közötti összeütközés. Ezért minden bevándorlással, befogadással összefüggő kérdést nagy körültekintéssel kell kezelni – hangsúlyozta, hozzátéve: ebben nem korlátozhatnak bennünket a "mindenféle kékharisnyás" ideológiák.