Csurka István egykori író, később antiszemita politikus halálával - tartok tőle - a csurkizmus nem szűnik meg. Csurka az, aki a legújabbkori időkben elsők között hozta be a közbeszédbe a nyílt rasszizmust, a fajgyűlöletet. Lehet mentegetni, olyasmiket mondani róla, hogy "de jó író volt" - ha az volt - mégsem ez a lényeg. Hanem az, hogy egy viszonylag ismert és elismert társasági, közéleti ember, aki a kilencvenes évek előtt csak részegen zsidózik, úgy érzi, hogy az új világban a permanens antiszemitizmus lehet a szervezőerő a "magyarság" ügyében.
Kétségtelenül e téren szívós és kitartó. Hétről hétre éveken át ontotta a bűzös, alpári cikkeket. Az, hogy ma sokan normális jelenségnek, vagy legalábbis a mindennapokhoz tartozónak tartják a rasszizmust, az részben az ő bűne.
A kilencvenes évek elején egy nagygyűlés szónokaként éppen öklét rázva harsányan zsidózott, amikor az első sorok egyikében meglátta egy régi barátja kérdő ábrázatát. "Na jó, akadnak rendesebb zsidók is, Péter." - szólt oda neki elmosolyodva. Az utódai már mosoly nélkül zsidóznak.
Csurka amúgy a korszerű pártfinanszírozás rendszerének egyik megteremtője is volt. Amennyiben nagy ügyességgel volt képes köz- és pártpénzekből magánvagyont varázsolni.
Pályája korunk egyik nagy tragédiája.
Dési János /
Kapcsolódó hírek:
Indián neve: Kettős Beszéd