| 
   Az
 iróniák iróniája, hogy Orbán egyik beszédében ízekre szedte az Európai 
Uniót, de 
 ugyanabban a beszédében kifejezte azt a reményét, hogy 20 éven
 belül Magyarország  
eléri az uniós GDP átlagszínvonalát Népszabadság - Móricz Simon
- Örvendeztesse meg hazai barátait! Tényleg Ön lesz az USA új budapesti nagykövete? 
- A hír nem amerikai forrásból, hanem a budapesti Magyar Hírlapból 
ered. Nem is eredeti, 
 újabban minden amerikai választás után megírják. 
Azonban ahogy eddig se volt, úgy most 
 sem igaz. Semmilyen nagyköveti 
listán nem voltam és nem vagyok rajta. Továbbá, ha ez 
 bármit is számít, 
nem is érdekel az állás. Hosszabb ideje dolgozom egy általam 
szerkesztet 
t köteten – a címe: ZBIG: The Strategy and Statecraft of 
Zbigniew Brzezinski –, ez az első  
könyv Zbigniew Brzezinskiről. 
Nagyszabású bemutatóján október közepén négy felszólaló  
  
lesz: egy volt 
amerikai külügyminiszter, egy korábbi honvédelmi miniszter és két 
egykori  
nemzetbiztonsági főtanácsadó. A négyből egyébként három 
republikánus, egy demokrata 
 párti. A könyvbemutatón Brzezinski és én is 
kiselőadást tartunk. A hírlapi kacsa rejtett  
célja alighanem az, hogy 
miután a Fehér Ház majd valaki mást küld Budapestre, a magyar  
kormány 
újabb nagy sikeréről lehessen írni. Elvégre sikerült megakadályozni, 
hogy egy  
„közismerten” balliberális, magyarellenes, rosszindulatú embert
 nevezzenek ki.
  - Alighanem már az első jelzővel is tudna vitatkozni. 
- Valóban, életem során a különböző amerikai választásokon felváltva 
szavaztam hol  
republikánus, tehát konzervatív, hol demokrata párti, 
tehát liberális jelöltekre. Nyilván azért 
 kerültem a Kövér-Orbán csoport
 feketelistájára, mert igen jó, baráti kapcsolatot ápoltam  
velük még 
akkor, amikor tőlem igencsak balra álltak. A Fideszhez közel álló 
Századvég  
Alapítvány két könyvem magyar fordítását is kiadta. Az egyiket
 Orbán Viktor lektorálta, a 
 másikat Kövér Laci. Azért is vagyok a 
bögyükben, mert emlékszem rájuk, kedveltem őket,  
de én nem változtam meg
 a magyar politikai élet úgynevezett szükségletei szerint. Nyilván  
ez 
az, amit nem tudnak elviselni. 
- Miért ennyire érzékenyek minden külső kritikával szemben? 
  Az Orbán-kormány sorsa  
Magyarországon fog eldőlni Népszabadság - Móricz Simon
- Meggyőződésem, hogy a Fidesz képzeletbeli sárkányokkal küzd. 
Hecckampányt folytat a nyugati sajtó ellen, mert az, akár konzervatív, 
akár liberális vagy baloldali, részben vagy egészében elítéli az 
Orbán-kormány politikáját. Árulkodó a módszer, miszerint nem a kritika 
lényegére válaszolnak, hanem felkutatják az újságíró vagy a szerkesztő 
múltját és kiderítik, hogy egyfajta „érzelmi beállítottság” vezeti őket,
 vagy nem ismerik a tényeket, nem tudnak magyarul, a hazai ellenzék 
igényei szerint fogalmaznak, illetve „személyes okaik” vannak a bíráló 
cikkekre. Ugyanígy bánnak egyébként a nyugat-európai vagy amerikai 
politikusokkal is, ha azok aggódni merészelnek a magyarországi 
folyamatok miatt. 
- Önnel kapcsolatban viszont visszatérő vád, hogy egyenesen puccsot szervez Orbán Viktor ellen. 
- Igen, kitalálják, hogy összeesküvés készül ellenük, egyesek puccsra
 törekszenek. Ez a „mindenki ellenünk van, egyedül vagyunk” máskor is 
felmerült a magyar történelemben. Számomra a legrosszabb az egészben az,
 hogy először meghamisítják a nyilatkozataimat, utána pedig erre a 
meghamisított szövegre reagálnak. A tárgyilagosság kedvéért hozzáteszem,
 hogy a Magyar Nemzetben egy-két hete volt egy rólam szóló tárca, 
amelyik ugyan szintén félreidézett, de legalább nem átkozott ki, és bár a
 kritikára kritikával válaszolt, legalább nem azzal, hogy magyargyűlölő 
lennék. Ez sajnos ritkaság a hazai jobboldali sajtóban, de fontos ezt is
 észrevenni. 
- Orbán Viktort és társait a személyes sértődöttség motiválja ezekben a támadásokban, vagy valamilyen politikai számítás? 
- Rólam nem beszélve, inkább az utóbbi. Ez a rettenetes Európa- és 
Amerika-ellenesség termékeny talajra hull a Fidesz és a Jobbik 
táborában. Ugyanakkor egy-két beszélgetés azokkal a Fidesz-vezetőkkel, 
akik nem félnek 
 velem találkozni, azt a benyomást kelti, hogy el is 
hiszik a saját propagandájukat. Ezt 
 nagyon veszélyesnek tartom a magyar 
jövő szempontjából. Valóban rossz körülmények  
között vették át az 
irányítást, de Magyarország még akkor is az úttörők között volt a 
 
térségben, míg mára, alig három év alatt, sereghajtó lett. 
- Azzal is vádolták, hogy egyenesen polgárháborút látna kívánatosnak Magyarországon. 
- Nevetséges, üres retorika. Azok, akik puccsról, meg 
összeesküvésről, meg  
polgárháborúról vezércikkeznek, nem teszik fel azt 
az egyszerű kérdést, hogy ugyan milyen 
 eszközeim lennének ilyesmire. 
Cáfolatomat a Népszabadság és a 168 Óra is közölte. Az 
 engem ilyesmivel 
vádolók két nyilatkozatomra hivatkoznak. Az egyik a Heti Válasz  
kérdéseire válaszoló e-mail, amit valóban én küldtem, de szövegemet 
meghamisították,  
„átszerkesztették”. Én azt fejtegettem, hogy, ha 
elzárják az utat a békés kormányváltáshoz, 
 akkor Isten óvja 
Magyarországot a következményektől. Ezt redukálták egy szóra: 
 
„polgárháború”. Tehát pont az ellenkezőjét közölték, mint amit én írtam.
 A másik a 168  
Órában megjelent interjúm volt, amelyben Mark Palmer volt
 budapesti nagykövet  
aggodalmait idéztem. Válaszképpen a Magyar Nemzet 
vezércikkírója azt írta: „Nos, talán  
enyhén keresztényietlenül, kívánom 
Gatinak, hogy éljen egy olyan kis országban, ahol ez  
az utóbbi 
’megoldás’ valósul meg. Élje át ő a polgárháborút. Féltse ő a családját,
 a 
 szeretteit. Lapuljon ő a fához, ahol utánalőnek a testvérei. Micsoda 
egy aljas gazember  
az, aki annak az országnak, amely vérben úszott 
1956-ban, polgárháborút kíván?!” Kövér  
Laci pedig nemrég ezt 
nyilatkozta: „Hecckampány zajlik azzal a nyilvánvaló szándékkal, 
 amit 
Charles Gati is elkottyantott, miszerint az Orbán-kormányt, ha lehet, 
demokratikus, 
 ha nem lehet, akkor pedig bármilyen más eszközzel el kell 
távolítani az útból.” Ez  
szemenszedett hazugság, és feltételezem, hogy 
Laci, aki engem jól ismer, ezt pontosan  
tudta. 
- Az se lenne igaz, hogy Ön szerint le kell váltani az Orbán-kormányt? 
- Nem az én feladatom, hogy tanácsot adjak a magyar választóknak, 
hiszen immár 56 éve 
 Amerikában élek. Az Orbán-kormány sorsa 
Magyarországon fog eldőlni. Természetesen  
remélem, hogy jövőre szabad 
választáson a magyar választók egy demokratikus és  
nyugatbarát kormányra
 szavaznak. Ezt remélem. Ám a publikált vádak ellenére se Bajnai  
Gordonnak, se Mesterházy Attilának nem adtam és nem szereztem még egy 
dollárt sem. 
 Nem is kértek tőlem semmit. Egyébként szívesen támogatnám 
én a Fideszt is – egy  
feltétellel. Térjenek vissza eredeti, 1990 körüli 
önmagukhoz. 
  Charles
 Gati: Nevetséges, üres retorika. Azok, akik puccsról, meg 
összeesküvésről, meg 
 polgárháborúról vezércikkeznek, nem teszik fel azt 
az egyszerű kérdést, hogy ugyan 
 milyen eszközeim lennének ilyesmire Népszabadság - Móricz Simon
- Ezt el tudja képzelni? 
- Az iróniák iróniája, hogy Orbán egyik beszédében ízekre szedte az 
Európai Uniót, de  
ugyanabban a beszédében kifejezte azt a reményét, hogy
 20 éven belül Magyarország  
eléri az uniós GDP átlagszínvonalát. A 
Nyugat „hanyatlásáról” szóló sok szólam ellenére 
 Orbán azért 
remélhetőleg jobban érzi magát Európában, mint új azeri barátai között. 
- Az amerikai külpolitika szempontjából egyáltalán fontos, hogy mi történik Budapesten? 
- Szeretném azt válaszolni, hogy igen, de a tények szerint Magyarország nincs a 
 fontossági lista elején. 
- Akkor puccsot sem szerveznek Washingtonból? 
- Hát az biztos. 
- Hová tűntek a Fidesz Nyugat-barát, atlantista politikusai? 
- Ezek részben már 1993-ban lemaradtak, például Fodor Gábor vagy 
Hegedűs István.  
Most pedig az a helyzet, hogy a külügyminisztérium nem 
is rúg labdába. Pedig ott még 
 biztos maradt néhány atlantista. Meg 
vagyok győződve, hogy Martonyi János és Németh  
Zsolt is közéjük 
tartozik, de úgy tűnik, hogy a külügyi tárca legfontosabb funkcióit 
átvette 
 a miniszterelnökség. 
- Ez baj? 
- Ennek megítélése se az én dolgom, de talán a szakértők hiánya miatt
 a kormány nem 
 vette észre, hogy az utóbbi hetekben-hónapokban alaposan 
megváltozott Németország  
keleti politikája. A Vlagyimir Putyin orosz 
elnököt bíráló kijelentések és az orosz befolyás 
 növekedésével szembeni 
védekezést szolgáló lépések rendkívüli jelentőséggel bírnak. 
 Már azt 
lehet mondani, hogy Németország, amely eddig a legmegértőbben viszonyult
 
Oroszországhoz, ma éppen hogy az élen jár a putyini politika 
bírálatában. Észre kell venni, 
 hogy Ciprus ügyében az Európai Unió végre
 jól megadóztatta a főleg orosz tolvajokat,  
  
márpedig ez német 
kezdeményezés volt. Ez egy roppant fontos jelzés a magyar 
 külpolitikának
 is. Nemcsak azért, mert a németeknek igazuk van, de azért is, mert 
 
Budapest szempontjából Németország a legfontosabb ország a világon. 
Egyébként a  
Fidesz-kormány egész keleti orientációja és 
nyugatellenessége történelmi bűn. Azért 
 mondom ezt, mert a 90-es években
 Magyarország történelme során először 
 intézményesen is kapcsolódott 
oda, ahová Szent István kora óta mindig vágyott, a 
 nyugathoz. 1999-ben 
ott ültem a Fehér Ház kertjében felvert sátor alatt Orbán Viktorral, 
 
Kövér Lacival és másokkal, ahol együtt ünnepeltük Magyarország 
csatlakozását a 
 NATO-hoz. Egyszerűen nem akarom elhinni, hogy ugyanezek 
az emberek ma  
megkérdőjelezik Magyarország jövőjét a nyugati táborban. 
 | 
Kommentáld!