Brüsszel: Magyarország nem teljesít
2014. szeptember 11., csütörtök, 17:03 Utolsó frissítés: 1 órája
Szerző:
hvg.hu
Címkék:
Európai Bizottság;
versenyképesség;
Helyretett minket az Európai Bizottság: pocsék a magyar gazdaság versenyképessége.
Rossz, több területen az uniós átlagot alulmúlja a magyar
gazdaság versenyképessége – röviden így summázható az Európai Bizottság
2014-es versenyképességi jelentésének
ránk vonatkozó része. Az állam és az adminisztráció agyonnyomja,
korlátozza a vállalkozásokat, a vállalkozásaink gyengék és általában nem
kompetensek sem a hazai multikkal való együttműködéshez, sem a
nemzetközi piacokon való részvételhez, nincs hitel, nincs tőke, és
képzetlen a munakerőnk – csak néhány a bizottság által kiemelt pontok
közül.
Az állam az egyik legnagyobb terhünk
A közigazgatás hatékonysága és a vállalkozások magas adminisztrációs
terhe régi probléma Magyarországon a jelentés szerint, és ez továbbra is
komoly hátrányunk, és a szabályozói környezet továbbra is nagy akadálya
a versenyképességünknek.
Rosszak a vállalkozásaink
A kkv-k fontos szerepet játszanak a foglalkoztatásban, de az általuk
termelt érték jóval alacsonyabb, mint az EU-átlag. Ráadásul túlságosan
kis részük működik közre az iparban, ami a gazdaság fontos eleme.
További probléma, hogy a vállalkozások még mindig nem lábaltak ki abból a
visszaesésből, amit a válság során elszenvedtek, a kibocsátásuk még
2012-ben is elmaradt a 2008-as szintjüktől.
2008-ban csak Romániában volt több az adózással töltött adminisztráció, mint nálunk
Fotó: Európai Bizottság
Az autóipar húz
A jelentés szerint a magyar gazdaság 2013-ban indult ismét
növekedésnek a recesszió után, amiben részben az ipar és az export a
húzóerő, és nőni kezdett az építőipar is. Az EB megjegyzi, hogy az
elmúlt időszak gazdasági növekedésében fontos szerepet játszott az uniós
források megnövelt felhasználása.
Az ipar részesedése nagyobb a magyar gazdaságban és az exportban,
mint az EU-átlag (a húzóág a közlekedési eszköz gyártás, elektronika,
gyógyszer, élelmiszerfeldolgozás). Az autóiparunk 18 százalékát teszi ki
az exportnak, és nőtt a súlya a Mercedesz-gyár elindulása és az
Audi-gyár bővítése miatt.
Nincs hitel
A jelentés szerint a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája
továbbra is az, hogy a vállalkozások nehezen jutnak finanszírozáshoz. A
hitelezési feltételek az elmúlt időszakban romlottak a nem teljesítő
devizahitelek miatt, a magas eladósodottság és a bankrendszert sújtó
extraterhek miatt (pl. bankadó). Az EB megjegyzi, hogy a Magyar Nemzeti
Bank Növekedési Hitelprogramja ezt a problémát próbálja kezelni.
Kevés a tőke
A kockázati tőkéhez való hozzáférés javult az elmúlt évben, amivel
valamicskét sikerült javítanunk az EU-átlag alatti teljesítményünkön
ezen a területen. A legfontosabb forrást itt is egyelőre az EU-s
JEREMIE-pénzek jelentik, és az érintett szereplők arra panaszkodnak,
hogy az igényekhez képest kevés, és az induló vállalkozásoknak nagyon
nehéz tőkéhez jutniuk az úgynevezett magvető fázisban.
A külföldről érkező tőkebefektetések az elmúlt időszakban ismét
növekedésnek indultak, de régiós összehasonlításban továbbra is a
többiek mögött kullogunk.
Bizonytalan az üzleti környezet
A jelentés megjegyzi, hogy Magyarország fenntartja a válság után
bevezetett ágazati különadókat, ráadásul a reklámadót is bevezettük, ami
egy új különadó. Emellett bizonyos szektorokban (háztartási
hulladékkezelés, patikák, mobilfizetési rendszer, dohánykiskereskedelem,
tankönyvkiadás) újabb korlátozásokat vezetett be a kormányzat. Mindez
az EB szerint bizonytalanná teszi az üzleti környezetet.
Lanyha az innováció
Az innováció területén Magyarországot a mérsékelt országok közé
sorolja a jelentés (ezzel egy csoportban vagyunk Horvátországgal,
Csehországgal, Görögországgal, Litvániával, Máltával, Portugáliával,
Szlovákiával és Észtországgal). A kormányzati célkitűzés, hogy a
kutatás-fejlesztési kiadásokat a GDP 1,8 százalékára növeljük, a
jelentés szerint nem túl ambíciózus. További problémánk, hogy lényegében
az összes innováció a főváros körül zajlik, és az erre szánt pénzek
nagy része is ezen a környéken költődik el.
A jelentés azt is megállapítja, hogy bár nőtt a cégek részesedése a
kutatás-fejlesztési kiadásokban, a kkv-k innovációs költése csökkent
2006-2013 között. A gyenge innováció (és a nemzetközi piacokon való
részvétel hiánya) a kkv-k esetében a nagyobb versenyképesség akadálya a
jelentés szerint. Magyarországon csak a kkv-k 13 százaléka hajt végre
innovációt, ellentétben a 30 százalékos EU-átlaggal.
Nagyon képzetlen a magyar munkaerő
A Magyarországon elérhető munkaerő képzettsége messze elmarad a
legjobban teljesítő uniós országok színvonalától, ami komoly akadály a
külföldi működőtőke beáramlásnak. A szakképzési rendszer átalakításának
egyelőre nem láthatóak az eredményei.
A rezsicsökkentés rontotta a versenyképességet
A lakossági ügyfelek rezsicsökkentése az energetikai hálózat hosszú
távú fenntarthatóságát veszélyezteti a jelentés szerint, mert a
szolgáltatók nem tudják fedezni a költségeiket. A változásokat az ipari
fogyasztók költségeinek növelésével érte el a kormány, amivel rontotta a
versenyképességüket. Ezen kívül a rezsicsökkentés visszafogja az
energiahatékonysági beruházásokat is.
Gyenge a hulladék-újrahasznosításunk
A hulladék-újrahasznosítása Magyarországon alacsony, elmarad az EU-s
átlagtól. A jelentés egyelőre kétkedve fogadja azokat a törvényi
változtatásokat, amiket a kormány a hulladékgazdálkodás területén
hajtott végre.
Nem jó a közlekedés
Az útjaink javultak, de a vízi és vasúti közlekedésünk
infastruktúrája továbbra is csökkenti a versenyképességünket, és lenne
még fejlődési lehetőségünk a logisztika területén a jelentés szerint.
Kommentáld!