Nyugdíjas: Beszűkültek Orbán nyugati kapcsolatai

Szeretettel köszöntelek a Nyugdíjas Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb. Megismerhetsz több közösséget. Ajánlom figyelmedbe még http://www.eletetazeveknek.lapunk.hu/ honlapot.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 5638 fő
  • Képek - 7651 db
  • Videók - 4878 db
  • Blogbejegyzések - 9088 db
  • Fórumtémák - 58 db
  • Linkek - 385 db

Üdvözlettel,

Nyugdíjas Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Nyugdíjas Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb. Megismerhetsz több közösséget. Ajánlom figyelmedbe még http://www.eletetazeveknek.lapunk.hu/ honlapot.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 5638 fő
  • Képek - 7651 db
  • Videók - 4878 db
  • Blogbejegyzések - 9088 db
  • Fórumtémák - 58 db
  • Linkek - 385 db

Üdvözlettel,

Nyugdíjas Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Nyugdíjas Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb. Megismerhetsz több közösséget. Ajánlom figyelmedbe még http://www.eletetazeveknek.lapunk.hu/ honlapot.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 5638 fő
  • Képek - 7651 db
  • Videók - 4878 db
  • Blogbejegyzések - 9088 db
  • Fórumtémák - 58 db
  • Linkek - 385 db

Üdvözlettel,

Nyugdíjas Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Nyugdíjas Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb. Megismerhetsz több közösséget. Ajánlom figyelmedbe még http://www.eletetazeveknek.lapunk.hu/ honlapot.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 5638 fő
  • Képek - 7651 db
  • Videók - 4878 db
  • Blogbejegyzések - 9088 db
  • Fórumtémák - 58 db
  • Linkek - 385 db

Üdvözlettel,

Nyugdíjas Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Beszűkültek Orbán nyugati kapcsolatai

2012. május 22., kedd, 15:32 • Utolsó frissítés: 18 órája
Szerző: Kapcsándi Dóra


Címkék: Orbán Viktor; Angela Merkel; Nicolas Sarkozy; Orbán-kormány; európai polgár; kétoldalú miniszterelnöki találkozók;

Aggasztónak tartják, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt két évben egyre ritkábban találkozott nyugat-európai országok kormányfőivel. Miközben Magyarország fő szövetségesei az európai uniós és a NATO-tagországok, az utóbbi időben inkább a kínai és a volt szovjet tagköztársaságok vezetőivel találkozott Orbán. A miniszterelnök szóvivője ezt azzal indokolta, hogy „a kormány külpolitikai stratégiájának fő eleme a keleti nyitás, melynek sikere Magyarország gazdasági stabilitásának és biztonságának jelentős növekedését fogja jelenteni”.

Töredékére csökkent a magyar kormányfő nyugat-európai kétoldalú találkozóinak száma az utóbbi egy évben - derült ki Orbán Viktor diplomáciai találkozóinak összesítéséből, melyet a hvg.hu kért ki a Miniszterelnökségről. A lista szerint a második Orbán-kormány megalakulását követő fél évben a miniszterelnök tízszer találkozott nyugati állam- és kormányfőkkel. Az ezt követő magyar uniós elnökség hat hónapja alatt öt ilyenre került sor, az azóta eltelt egy évben is összesen négy nyugat-európai (ide soroltuk a skandináv államokat is) csúcstalálkozó volt. Listánkban csak a kétoldalú találkozókat vettük számításba, diplomáciai szempontból, egy ország külkapcsolatait tekintve ugyanis ezek tekinthetőek "teljes értékűnek".

Orbán Viktor második miniszterelnöksége alatt április végéig összesen 57-szer utazott külföldre, hogy állam- és kormányfőkkel találkozzon, és 12 esetben látogatott Magyarországra más ország miniszterelnöke. A kikért lista szerint a találkozók közül 16 az uniós elnökséghez kötődő találkozó volt. A többi esetben összesen 51-szer találkozott Orbán uniós ország vezetőjével, 3 tagjelölt ország kormányfőjével, 8 egyéb európai ország vezetőjével, hatszor pedig ázsiai vagy arab kormányfővel. A céloszágok tekintetében megfigyelhető, hogy az utóbbi egy évben megszaporodtak az ázsiai és arab kétoldalú találkozók (2010-ben 3 ilyen volt, 211 júniusa óta 5), és az európai országok között is egyre több a nem uniós, még csak nem is tagjelölt állam (Ukrajna, Grúzia vagy Moldávia), a tavalyi hárommal szemben az elmúlt egy évben 5 ilyen találkozó volt. Míg az EU-elnökség előtt 30 kétoldalú találkozót (is) célzó útja volt a kormányfőnek (egy-egy út alkalmával néhány esetben több vezetővel is egyeztetett Orbán), utána már csak 16. Idén április végéig 7 esetben utazott a miniszterelnök külföldre és csak az albán miniszterelnök látogatott hazánkba.

Lengyelország és Kína lett fontos

„Magyarország számára az Európai Unió tagországai és a NATO-szövetségesek a legfontosabb országok, amelyekkel érdemes partneri kapcsolatot ápolni, például kétoldalú miniszterelnöki találkozók segítségével” – mondta a hvg.hu-nak Balázs Péter, a Bajnai-kormány volt külügyminisztere, volt uniós biztos, egykori diplomata, a Közép-európai Egyetem (CEU) tanára.

Egy miniszterelnök első külföldi látogatásának célpontja mindig meghatározó. Orbán első útja Lengyelországba vezetett, Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel találkozott, akivel az elmúlt két évben háromszor került sor kétoldalú megbeszélésre. 2010-ben, Orbán miniszterelnöki kinevezését követően több jelentős találkozóra is sor került, így például júliusban Berlinben Angela Merkel német szövetségi kancellárral, novemberben Párizsban Nicolas Sarkozy francia elnökkel és Francois Fillon francia miniszterelnökkel, decemberben pedig David Cameron brit miniszterelnökkel is találkozott a kormányfő.

Orbán és Merkel a brüsszeli EU-csúcson 2011 decemberében

Fotó: AP / Geert Vanden Wijngaert

Merkellel való találkozója azért is emlékezetes, mert a német kancellár ekkor figyelmeztette először Orbán Viktort, hogy az EU Magyarországtól is elvárja az eurózóna tagjai számára előírt legfeljebb 3 százalékos GDP-arányos hiányszint betartását. Orbán erre - a kormány addigi kommunikációjával szembemenve - kijelentette, az IMF-fel már nincs értelme megegyezni, Magyarországnak az EU-val kell megállapodnia. Angela Merkellel ezen kívül egy kétoldalú csúcstalálkozója volt Orbán Viktornak, 2011. május 4-én, amikor idén márciusban a magyar kormányfő ismét Németországba látogatott, tartományi kormányfőkkel találkozott.

Rajtuk kívül 2010-ben a lengyel, az osztrák, a bolgár, a román, a szlovén, a moldáviai, az ukrán, a máltai, a szerb, az orosz, a svéd, a litván, az észt, a görög, a ciprusi és a szlovák miniszterelnökkel találkozott Orbán közvetlen találkozón, vagyis nem nemzetközi eseményen. A sanghaji világkiállításon tárgyalt még a kínai miniszterelnökkel, az októberi brüsszeli Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EiT) ülésén a macedón és a luxemburgi kormányfőkkel, a decemberi EiT-n Merkellel, Silvio Berlusconival, az olasz miniszterelnökkel, valamint a holland kormányfővel, illetve a lisszaboni NATO-csúcson a görög, a portugál és a spanyol miniszterelnökökkel. Diplomáciai források ugyanakkor kiemelték, hogy a nemzetközi eseményekre szervezett találkozóknak sokkal kisebb a jelentősége, mint amikor közvetlen meghívásnak tesz eleget egy kormányfő. „Ezek nem teljes értékű diplomáciai események, hanem kapcsolt programok” – mondta Balázs Péter is.

Ekkor még több kormányfő jött Magyarországra is, a horvát, a flamand, a moldovai, a finn, a belga és a bajor miniszterelnök fogadta el Magyarország meghívását.

Ugrott az EU-csúcs

Más a jelentősége azoknak az utaknak is, amelyekre Magyarország soros EU-elnöksége alatt került sor – mondta Balázs Péter. Tavaly január 1. és június 30. között Orbánt az EU-tagországok vezetői elsősorban soros EU-elnökként fogadták, és csak másodsorban Magyarország miniszterelnökeként. Az elnökség enyhén szólva nem volt diadalmenet a magyar kormányfő számára: bár azt minden utólagos értékelés elismerte, hogy – elsősorban a gazdasági integráció terén – a magyar kormány fontos lépéseket tett, Orbán Viktort már uniós elnöki szűzbeszéde alkalmával nagyon erős támadások érték az Európai Parlamentben, a médiatörvény és egyéb jogszabályok miatt, és ezek a kritikák végigkísérték a magyar elnökséget. Orbán Viktor ekkor kezdett egyre élesebb unióellenes retorikát használni, március 15-i, Brüsszelt Moszkvával párhuzamba állító beszéde például általános megrökönyödést keltett a közösségi diplomáciában.

Orbán ekkor találkozott az egyiptomi, a szlovák, a horvát, a macedón, az ír, az albán, a holland, a szerb, a bosznia-hercegovinai, a norvég, az alsó-szászországi miniszterelnökkel, valamint Angela Merkel német szövetségi kancellárral. A V4 miniszterelnöki találkozóján került sor a montenegrói miniszterelnökkel való találkozóra. Ebben az időszakban a norvég és a kínai miniszterelnökök látogattak még Budapestre.

A magyar kormány diplomáciai diadalként említette, hogy 24 év után először látogatott Magyarországra a kínai miniszterelnök, ráadásul nem is egy villámlátogatásra, hanem két napra. A találkozó során 12 gazdasági megállapodást kötöttek a tárgyalópartnerek. Az LMP korábban kérte, hogy ezeket adják ki, ám ez máig nem történt meg.

2011 májusában került volna sor eredetileg az Európai Unió keleti partnerségi csúcstalálkozójára is Gödöllőn. Az uniós elnökség ideje alatt ez lett volna az egyetlen állam- és kormányfői szintű találkozó Magyarországon. Nem hivatalos források szerint Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is Magyarországra jött volna a találkozó alatt. Az unió keleti partnerségi politikája a Fehéroroszországgal, Ukrajnával, Moldovával, Azerbajdzsánnal, Grúziával és Örményországgal való kapcsolatokra terjedt ki. Kiemelt célként fogalmazták meg a szomszédságpolitika keleti dimenziójának megerősítését, ezen belül lett volna nagy jelentősége a csúcstalálkozónak. A G8-as csoport (USA, Japán, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország, Kanada és Oroszország) ugyanakkor szintén májusban tartotta csúcstalálkozóját a franciaországi Deauville-ben. A magyar elnökség és a soron következő lengyel elnökség konzultált ez ügyben az Európai Tanács elnökével, és azt kezdeményezte, hogy a keleti partnerségi csúcstalálkozót tegyék át az év második felére, Lengyelországba.

G8 csúcstalálkozó - amiért a gödöllői EU-csúcs elmaradt

Fotó: MTI/EPA

A soros EU-elnökség utáni időben, még 2011-ben került sor a lengyel, a bajor, a brit, a finn és a moldáviai miniszterelnökkel való találkozókra. Budapestre látogatott a cseh kormányfő, az októberi brüsszeli EiT-n pedig a dán miniszterelnökkel egyeztetett Orbán.

Nyugatról keletre

2011 novemberében az Economistnak adott interjújában Orbán azt mondta: "most keletről fúj a szél", utalva a magyar-kínai kapcsolatokra. 2012-ben pedig már egyértelműen kelet felé orientálódott Magyarország. Orbán Bejrútban és Brüsszelben is találkozott a libanoni miniszterelnökkel, elfogadta ezen kívül a hesseni és a bajor mellett az ukrán és az albán miniszterelnök meghívását. Magyarországra egyedül a grúz miniszterelnök látogatott el. Nemzetközi találkozón, a brüsszeli European Policy Centre rendezvényén találkozott a finn miniszterelnökkel, Robert Fico újonnan megválasztott szlovák miniszterelnökkel pedig Varsóban tárgyalt egy félórás találkozón. (Ficóval nem találkozott külön Orbán.) A kínai miniszterelnökkel a Kínai Gazdasági Fórumon egyeztetett.

Diplomáciai források szerint a nagykövetek feladata, hogy a kétoldalú találkozókat kezdeményezzék, tájékozódjanak egy adott ország vezetőjének fogadókészsége felől. “Időhiányra mindig lehet hivatkozni” – mondta forrásunk, aki szerint mára már tendenciává vált, hogy a nyugat-európai országok vezetői nem hívják meg a magyar miniszterelnököt és nem is jönnek Magyarországra. Szerinte ennek elsősorban Orbán harcos magatartása – például "vidéki kócerájhoz" hasonlította egy beszédében az EU-t – az oka, amelyet az IMF-tárgyalások és a kötelezettségszegési eljárások során tanúsított. Forrásunk szerint az sem volt szerencsés, hogy Orbán Kínát és Oroszországot Magyarország szövetségesének nevezte, miközben az ország szövetségesei egyértelműen az EU- és a NATO-tagországok.

Forrásunk szerint feltűnő az is, hogy az amerikai elnökkel eddig sehol nem tudott Orbán találkozni. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője ezzel kapcsolatban azt mondta a hvg.hu-nak, hogy „nem volt kezdeményezés kétoldalú találkozóra az Amerikai Egyesült Államok viszonylatában”. „Ne gondolja senki, hogy Amerika elnökével ne akarna Orbán találkozni” – reagált erre a diplomáciai forrásunk.  Egy a magyar-amerikai kapcsolatokra erős rálátással bíró forrásunk szerint ugyanakkor "amíg Magyarország nem változtat ezen a szerintünk aggasztó irányba fordult politikáján, Orbán Viktornak nincs esélye, hogy meghívást kapjon a Fehér Házba, legalábbis az Obama-adminisztráció alatt biztosan nem".

Szijjártó arra is emlékeztetett, hogy Orbán többször is találkozott a francia elnökkel és miniszterelnökkel az Európai Néppárt és az Európai Tanács ülésein, illetve „valamennyi EU-tagország miniszterelnökével konzultált megválasztása óta”. Sajtóhírek szerint a miniszterelnök ugyanakkor márciusi németországi látogatása során Merkellel is találkozni szeretett volna, de ez nem jöhetett létre, csakúgy, mint a Sarkozyvel kezdeményezett párizsi találkozó.

A keleti országokkal való találkozók gyakoriságát Szijjártó azzal magyarázta, hogy „a kormány külpolitikai stratégiájának fő eleme a keleti nyitás, melynek sikere Magyarország gazdasági stabilitásának és biztonságának jelentős növekedését fogja jelenteni. A jelenlegi világgazdasági helyzetben miért állnánk egy lábon, ha állhatunk kettőn is?”.

Sali Berisha albán miniszterelnök és Orbán

Fotó: MTI/EPA

„Mindenki ezt csinálja, a hatalmas kínai piac, az olajjal rendelkező arab országok mindenki számára nagyon fontosak. Két dolgot azonban fontos szem előtt tartani: a gazdasági érdekeket nem keverhetjük össze egy rezsim politikai helyeslésével, illetve ahol a demokrácia veszélyben van, ott nem tűnhet úgy, hogy mindent elfogadunk” – közölte Balázs Péter. Hozzátette: „ne higgyük, hogy le tudunk menni a térképről. Magyarország Európára van utalva, Németországot nem lehet felcserélni Kínával”.

Kétségtelen, hogy az egykor Tibet melletti harcos kiállást sürgető Fidesz politikusait kormányon a teljes megfelelés szándéka vezeti Kínával szemben: 2011. június 25-én, a kínai miniszterelnök látogatása napján a rendőrség nagyon határozottan lépett fel a Magyarországon tartózkodó tibetiek tüntetésén. Ugyanerre a napra pedig (szombaton) a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BAH) "adategyeztetésre" berendelte a Magyarországon jogszerűen tartózkodó tibetieket.

Májusban Kazahsztánban járt Orbán, ahol szintén egekbe dicsérte Nurszultan Nazarbajev államfőt. Orbán azt mondta, nemcsak úgy jött a közép-ázsiai országba mint Magyarország miniszterelnöke Kazahsztán miniszterelnökéhez, hanem mint "egy nyugati testvér a keleti testvérhez". A kormányfő szerint "Magyarország nagyra értékeli azt a teljesítményt, amelyet az elmúlt húsz évben nyújtott Kazahsztán, a térség hosszabb távon is vezető és meghatározó állama", az ország "élő cáfolata annak a közkeletű felfogásnak, amely szerint világgazdasági válság lenne", mert  "vannak a világnak olyan részei, amelyek válságban vannak, és vannak, amelyek nincsenek". Ehhez képest viszont "Európa rossz vágányra tévedt".

A kazah út után írt Magyarország elszigetelődéséről a Spiegel is. A lap szerint Orbán a harcos retorikájával elszigetelte Magyarországot az unión belül, és önmagát is annyira az oldalvonalra lavírozta, hogy alig akad olyan partnere, aki szívesen találkozna vele.

A keleti kapcsolatok ápolása ugyanakkor folytatódik: a miniszterelnök a külügyminiszterrel együtt a közeljövőben Indiába látogat. A Hindu című indiai lap hét végi számában Martonyi János külügyminiszter ezzel kapcsolatban azt mondta, az út a magyar külpolitika "globális nyitásának" keretébe illeszkedik. Nyilván "globális nyitásunk" része az is, hogy tavaly élénk diplomáciai offenzívát kezdtünk a dél-csendes-óceáni térségben is, igaz, Szamoával, Kiribatival, Palauval, Nauruval, Vanuatuval, továbbá Tuvaluval, Tongával, a Marshall-szigetekkel, a Salamon-szigetekkel, Mikronéziával és Pápua Új-Guineával szembeni nyitásunk végül nem volt elég, hogy sikerrel pályázzunk az ENSZ BT-tagságra.

Címkék: orbán viktor; angela merkel; nicolas sarkozy; orbán-kormány; európai polgár; kétoldalú miniszterelnöki találkozók

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Gyenge András üzente 7 éve

Ha csak Orbán kapcsolatairól lenne szó.-hát egye fene. Ő kereste,- megkapta.
DE sajnos az egész ország örvendhet és issza levét a "nagyúr" kekk, és pofátlan viselkedésének.

Válasz

Ez történt a közösségben:

Káposzta János 3 napja új videót töltött fel:

Káposzta János 2 napja új videót töltött fel:

Vincze Péter Antal 3 napja új blogbejegyzést írt: A Hubertlaki tó

Káposzta János 5 napja új videót töltött fel:

Káposzta János 4 napja új videót töltött fel:

Káposzta János 6 napja új videót töltött fel:

Káposzta János 6 napja új videót töltött fel:

Szucs Maria írta 1 hete a(z) Parlagfű- őssejt-szaporító, a rákot is gyógyítja blogbejegyzéshez:

Örvendetes számomra olvasni ezt a hozzászólást, azért is,...

Káposzta János 1 hete új videót töltött fel:

Káposzta János 1 hete új videót töltött fel:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu