Brit és amerikai kutatók 42 Parkinson-kóros beteg 6 ezer hangfelvételét elemezték, ennek alapján egy algoritmust fejlesztettek ki, melynek segítségével megítélhető a betegség súlyossága. Eredményeikről az Interface című újság hasábjain számoltak beA beszéd vizsgálatával nyomon követhető a Parkinson-kór

A beszéd vizsgálatának segítségével akár távolból is monitorozható a Parkinson-kór súlyossága, melynek segítségével az egészségügyi intézmények pénzt és időt spórolhatnak.

Jelenleg a betegség nyomon követése kórházi körülmények között történik, amikor a vizsgált tünetek alapján ítélik meg a betegség stádiumát - ez mind a betegek, mind a kórház erőforrásait igénybe veszi. Max Little (Oxford Egyetem) és munkatársainak reményei szerint a jövőben akár telefonon, vagy hangrögzítés segítségével is hasonló lelet produkálható, ami nagymértékben tehermentesítheti az egészségügyi intézményeket.

A Parkinson-kór súlyos, gyógyíthatatlan idegrendszeri betegség, mely a 65 év felettiek 1-2 százalékánál jelentkezik, gyakran nyilvánul meg a beszédartikuláció hanyatlásában, illetve a végtagok remegésében, mozgáslassulásban, izommerevségben és egyensúlyi zavarokban.

Little és munkatársai a speciális "telemonitor" rendszert olyan betegeknél ajánlják, akik nehezen jutnak el egészségügyi intézménybe a hagyományos diagnosztika céljából. Továbbá remélik, hogy az új módszer - főként költséghatékonysága okán - hozzájárulhat az új Parkinson-kezelések fejlesztéséhez.

Forrás: Medipress hírszolgálat

Megtalálták a parkinsonosok megmentőjét?

MNO - PK

A világon elsőként egy új, elektromos impulzusokkal stimuláló eszközt ültettek be egy betegbe a Parkinson-kór kezelése érdekében Kölnben.

A szerkezetet, amely alig nagyobb, mint egy gyufásdoboz, hétfőn ültették be az 58 éves páciens agyába.

Az egyetemi klinika keddi közleménye szerint a műszer sokkal egyénibben és személyre szabottabban alkalmazható, mint elődei.

A szerkezet még kísérleti fázisban van, világszerte további negyven ember agyába fogják beültetni, az első eredményeket pedig egy év múlva összegzik a kutatók.

A Parkinson-kór (reszkető bénulás, paralysis agitans) lassan előrehaladó, degeneratív idegrendszeri betegség, amely a 65 év felettiek 1-2 százalékát érinti. A folyamat következtében az agyban a finommozgásokat irányító úgynevezett bazális ganglionok mennek tönkre, és csökken a fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődése is. A kórnak három fő tünete van – a nyugalmi remegés (tremor), az izommerevség (rigiditás), valamint a mozgások lelassulása (bradikinézia). Csökken a betegek arcmimikája, a folyamat későbbi stádiumában egyensúlyzavar, vérnyomásesés is előfordulhat. A kór gyakran jár depresszióval és a gondolkodás lelassulásával.

„Az új szerkezet mérföldkő a Parkinson-terápiában, mivel már nemcsak négy, hanem mindkét agyféltekén nyolc-nyolc érintkezési pontot hoz létre. Így a betegséget és mindenekelőtt a remegést finom adagokban blokkolja” – mondta Lars Timmermann kutató.

A tudós hozzátette: ezáltal elkerülhetik a szomszédos területek ingerlése során fellépő mellékhatásokat, például a beszédzavarokat.

forrás: www.betegszoba.hu