• Index

2012. május 17., csütörtök 15:28 |

•  

"Magyarország cakkban van egy meglehetősen hosszú cikk után" - kezdte előadását Bajnai Gordon volt miniszterelnök a HBLF üzleti fórumán. "A politikai rendszert hat hónap, a gazdaság rendszert hat év, a társadalmi gondolkodást hatvan év alatt lehet megváltoztatni."

Nagyszerű sikerekről hallunk az egyik oldalról, miközben a fizetésképtelenségről suttognak a másikon. Ezen átlátni csak úgy lehet, ha a tényekből és a józan észből indulunk ki. Az alapvető tényeket pedig nem nehéz átlátni a gazdaság területén - fogalmazott a volt kormányfő.

Szerinte a cél a gazdaság hosszú távú növekedésének megteremtése kell legyen, a társadalomnak pedig a jólét elérése és fenntartása a célja. Ennek eszközei a munkaerő, a tőke, a hitel, az intézményi- és jogszabályi környezet minőségének és kiszámíthatóságának a megteremtése. "Ha ezek rendben vannak, a bővülő javak újraelosztása lehet politikai vita tárgya, de az nem, hogy hogyan lehet fedezet nélkül növekedni."

Szerinte a jó kormányzás a gazdaságban ezekre a tényezőkre koncentrál, ezeket a jelenlegi helyzetben vizsgálva azonban szomorú megállapításra jutunk. "Fokozatosan és egyre nagyobb mértékben maradtunk el a lehetséges növekedési és egyensúlyi pályától az elmúlt 10 évben. Aztán a mostani kormány számos ponton szembefordult a növekedés alapvető tényezőivel és súlyos károkat okozott, illetve okoz a gazdaságnak és a társadalomnak" - fogalmazott

A foglalkoztatás 56 százalékon rögzült, ami azt jelenti, hogy ma alig több, mint minden második munkaképes ember dolgozik legálisan. A kormány ezen nem tudott változtatni, a kilátásaink a foglalkoztatás terén rosszabbak, mint két éve voltak. "A munkahelyteremtést a kormány intézkedései megdrágították, az adóelvonás magasabb, mint a kormányváltás előtt volt. Az szja változtatása miatt ma 4,5 millióan élnek olyan háztartásban, ahol csökkent a jövedelem, a munkavállalók kétharmada veszített az adóváltoztatásokkal. A munkanélküli járadék három hónapra csökkent, ami emberek tízezreit kényszeríti rossz, képzettségének nem megfelelő állásokba. A minimálbér emelése miatt 50 ezer munkahely tűnik el az alacsony keresetűek körében" - emelte ki a legfontosabb tényezőket beszédében Bajnai.

"Ez a vékony és lecsúszással fenyegetett 4,5 milliós réteg a középosztály Magyarországon, nem az a 200-300 ezer ember, akit kedvezően érintenek a kormány adóváltozásai."

Szerinte a középosztályt még egy csapás érte: a felsőoktatást az új szabályozás bezárja és elsorvasztja, egyre kevesebben jutnak egyre kevesebbet érő diplomához. A tehetősebbek emiatt elhagyják az országot, a széles középosztály pedig értéktelen tudást szerez, ezért lecsúszásra van ítélve. "Száz éven belül Magyarország negyedszerre űzi el a jövendő értelmiségét."

A növekedés másik tényezője a munka mellett a tőke. A fejlődés motorja 20 évig ez volt, de ebben az időszakban a kis- és középvállalkozások nem tudtak összekapcsolódni a multikkal. "De erre nem az a válasz, hogy a multikat el kell űzni az országból." Miközben a régióba az elmúlt években is áramlott be a tőke, nálunk az 1997-es szintre esett vissza a tőke-beáramlás mértéke. Eközben "egy olyan ország harcol a külföldi befektetőkkel, ahol az export 93 százalékát teszi ki a magyar GDP-nek."

Bajnai elmondta: nem vitás, hogy a válság előtt Magyarországon jó néhány bank etikátlanul és felelőtlenül viselkedett az ügyfeleivel. De a bankok ellen hirdetett háború recesszióba tolta a gazdaságot. A vállalati hitelezés a válság előtti szint 83 százalékára esett vissza, miközben a régióban ez a szám a válság előtti szint fölött van. A hitelszűkülés ráadásul nem a multikat, hanem a hazai kkv-szektort érinti, ezért nagyon káros - fogalmazott.

A növekedés harmadik tényezője a kiszámítható jogszabályi környezet és intézményrendszer. "Abban egyetértés van, hogy a piaci versenynek külső szabályozásra van szüksége, különben kártékony piaci monopóliumok alakulhatnak ki." De nem csak itt, hanem egy demokráciában a politikai verseny területén is szükség van fékekre és ellensúlyokra, hogy ne alakuljanak ki politikai monopóliumok. Független, de a központi költségvetésből finanszírozott intézményekre van szükség - figyelmeztetett. "Független Alkotmánybíróság, nemzeti bank, Állami Számvevőszék, bíróságok és sajtó kell, különben Magyarországon lassan politikai-monopolkapitalizmus alakul ki."

Egyáltalán nem véletlen, hogy a nemzeti érdek és a korrupció párosa határozza meg a közbeszédet. A korrupció az elmúlt 20 évben átszőtte az életünk, ami nagyon sokat árt és ártott Magyarországnak. "Úgy tűnik, hogy a választások győztese eldöntötte, véget vet ennek, helyette inkább egy centrális erőteret épít. Ez egy olyan rendszer, ahol az állam törvényhozó, szabályozó, végrehajtó rendszerei egy kézből vannak irányítva. A döntéseket nem azok hozzák, akik a felelősséget vállalják, a közérdeket szolgáló döntések helyét magánérdekek veszik át."

Bajnai szerint a nemzeti és a szűk politikai érdekek szembenállásából ez utóbbi kerül ki győztesen. "Miért nemzeti érdek a bírák korai nyugdíjazása, vagy az MNB függetlenségének csökkentése?"

Egyre többen teszik fel a kérdést, hogy csak tárgyalni akar a kormány a Valutaalappal, vagy megállapodni is? "Az IMF nem megoldás, csak haladék, második esély, hogy a korábbi hibáinkat legyen idő kijavítani. A megoldás a mindenkori kormány kezében van. A megoldás hiánya abból fakad, hogy a kormány nem a gazdaságpolitika korrekcióját keresi, hanem csak támogatást akar ahhoz, hogy jelenlegi politikáját kisebb korrekcióval folytathassa."

Bajnai szerint "helyre kell állítani a független intézmények szabadságát, vissza kell szerezni a külföldi és hazai finanszírozók bizalmát, a jogszabályi környezet hitelességét." A gazdaságot 3-4 százalék közötti növekedési potenciálhoz kellene visszajuttatni, ehhez korrigálni kell a munkaerőpiac hibáit. "Helyre kell állítani a tőkevonzó, de legalább a tőkemegtartó képességünket. Új egyezséget kell kötni az országot finanszírozó bankokkal ahhoz, hogy a kkv-k finanszírozhatók legyenek. Magyarországnak tartósan 2 százalék körüli elsődleges költségvetési többletet kell produkálnia ahhoz, hogy az államadósság ténylegesen csökkenhessen. Lehet ugyan bűnbakot csinálni legfontosabb politikai szövetségeseinkből, de ezzel az országot a kormány letéríti a helyes útról" - fogalmazott.

"Az ámításnak, és az önámításnak véget kell vetni. Nem azért, mert tisztességtelen, hanem azért, mert tönkremegyünk bele mindannyian. Változtatni kell, ami nem a két évvel ezelőtti (a kormányváltás előtti) állapotok visszaállítását jelenti, mert akkor sem mentek jól a dolgok. A válság után Magyarország nem szabad olyan legyen, mint a válság kitörése előtt volt."

Bajnai szerint jóval régebb óta válságban vagyunk, mint mások. A megszorítások 2006-ban kezdődtek, ezért a kormánynak legalább három dolgot szem előtt kell tartania. "Hogy az áldozathozatal ne legyen a mindenképpen szükségesnél nagyobb. Hogy akik az áldozatokat hozzák, értsék meg, hogy miért vannak a nehézségek. De a legfontosabb, hogy jobb legyen a válság után az ország helyzete, mint a válság előtt volt."

Bajnai egy kérdésre válaszolva elmondta: az, hogy a választók jelentős része elfordul a politikától, azt mutatja, hogy a politika mindkét oldalán sok a dolga mindenkinek. "Az ország 2014-ben nagyon máshol lesz mint 4-6 éve volt. Aki ezt nem érti meg, annak nem lesznek politikai sikerei. Ezért mindenkinek azon kell gondolkodnia, hogy mi az a paradigma, ami az országot előre viheti. Az lesz alkalmas Magyarország vezetésére, aki a rendszerváltáskor lefektetett paradigmákat újra tudja fogalmazni."