Botrány botrányt követett a magyar EU-elnökség első heteiben, az Orbán-kormány fogadtatásánál eddig nem nagyon volt zajosabb az unióban, kivéve talán Berlusconi elnökségének indulását. Elemzők szerint a leginkább kritizált médiatörvény akár továbbra is napirenden maradhat az európai politikai színtéren, ezzel végképp háttérbe szorítva a magyar elnökség szakmai munkáját.

Orbán Viktor egységes támogatást kapott ugyan az Európai Parlamentben (EP) a magyar uniós elnökség programjához, de – ahogy azt a korábbi, egyre élesebb hangú külföldi kritikák után várni lehetett – a szerdai plenáris ülésen nem a szakmai tervek kapták a figyelmet, hanem az a médiatörvény, amely miatt december végi elfogadása óta össztűz zúdul a magyar kormányra.

Az EP-ben a Fideszt is a tagjai között tudó európai néppárti képviselők kivételével szinte mindegyik politikai frakcióban támadták a jogszabályt, amelynek kérdését Orbán inkább elválasztotta volna az uniós ügyektől. A magyar miniszterelnök ráadásul a nemzet elleni támadásként állította be a jogszabályt ért bírálatokat, így, amint erre politológusok is rámutattak, Strasbourgban a törvény melletti érvelés helyett az országot vehette védelmébe.

Orbán Strasbourgban: sértésnek vette a kritikákat

Az EP-ülésen kulmináló nemzetközi kritikákat a médiatörvény – sokak szerint nagyon rosszul időzített – december végi elfogadásán kívül a Fidesz-kormány korábbi, többek között a magán-nyugdíjpénztárakkal, illetve a válságadókkal kapcsolatos intézkedései is fűtötték – mondta a hvg.hu-nak Hegedűs István szociológus, a Magyarországi Európa Társaság (MET) civil szervezet elnöke.

Szerinte botrányosan indult a magyar elnökség, és hamar kiderült, hogy a hat hónapig tartó elnökségi szerep nem védi meg a magyar kormányt attól, hogy az EU-intézmények odafigyeljenek a Fidesz vitákat kiváltó, szabadságjogokat sértő politikáira. „Az EU egyre inkább eljut oda, hogy ezeket a kérdéseket nem a tagországok belső problémáinak tekinti” – tette hozzá Hegedűs István.

Nemcsak a médiatörvény kavart vihart

Az EU soros elnökségének átvétele – Silvio Berlusconi olasz kormányfő 2003-as szereplésének kivételével – eddig kevésbé korbácsolta fel a kedélyeket Európában, főként miután a Lisszaboni Szerződés alapján a soros elnökséget betöltő kormány, illetve kormányfő szerepének jelentősége háttérbe szorult. Nem új viszont az a taktika, hogy az elnökséggel járó figyelmet nemzetközi szervezetek arra használják, hogy a nyilvánosság elé vigyék egy-egy tagország vitatható döntéseit. Ilyen volt például 2008-ban az Amnesty International kampánya, amelyben az elnökséget átvevő Szlovéniát vádolták meg az uniós alapértékek megszegésével amiatt, hogy a szervezet szerint az ország nem ismerte el és nem tett semmit 18 ezer állandó lakos nyilvántartásból való korábbi törlése miatt.

A magyar szőnyeg: más mintát látnak benne Fotó: EUobserver.com

A magyar EU-elnökséggel kapcsolatban vihart kavart az a hatalmas, 202 négyzetméteres szőnyeg is, amelyet az Európai Tanács épületében állítottak ki. A magyarság történetének különböző szimbólumait és képeit ábrázoló alkotáson szerepel Magyarország térképe 1848-ból, ami a hazánkkal szomszédos országok EP-képviselői szerint Szlovákia, Románia és Szerbia egyes részeit a Habsburg-birodalom részeként jeleníti meg, és a jelenlegi kormány nosztalgikus, sőt, akár irredenta indítékaira utal.

Szintén nagy visszhangot váltott ki az a hír, amely szerint az Európai Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) európai parlamenti frakciójának tagjai egy Budapestre tervezett májusi találkozó Brüsszelbe való áthelyezésével tiltakoznának a magyarországi médiatörvény ellen. A Charles Goerens luxemburgi képviselő által kezdeményezett akciót később lefújták, így mégis a magyar fővárosban rendezik majd meg az EU és az afrikai, karibi és csendes-óceáni térség (ACP) közös parlamenti közgyűlését.

Meddig maradhat még napirenden?

Az Európai Bizottság elnökével, José Manuel Barrosóval lezajlott budapesti találkozóját követően Orbán Viktor strasbourgi fellépése során is megígérte, hogy módosítanak a médiatörvényen, ha az Európai Bizottság szerint erre szükség van. A bizottság kéthetes határidővel, levélben kért választ a kormánytól pénteken azokkal az aggályokkal kapcsolatosan, amelyeket Neelie Kroes alelnök fogalmazott meg egy korábbi bizottsági ülésen.

Eszerint a bizottság a származási ország elvének esetleges megsértésével, a kiegyensúlyozott tájékoztatás túl általános értelmezésének lehetőségével, illetve a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének az on-demand médiaszolgáltatásokra való kiterjesztésével és a médiaregisztrációra vonatkozó szabályokkal kapcsolatban vár további magyarázatot az Orbán-kormánytól. A bizottsági álláspontot csak azután alakítják ki, hogy megkapják a szükséges információkat Budapestről.

Karikatúra a Süddeutsche Zeitungban: meddig marad napirenden? Fotó: presseurop.hu

Kérdés azonban, hogy a magyar kormány mikor és hogyan ad választ a kérdésekre: Hegedűs István - még a kéthetes határidőt tartalmazó levél nyivánosságra hozatala előtt - azt mondta, erre vonatkozóan több forgatókönyv is létezhet, az egyik szerint például akár az időt is húzhatják majd Budapesten a bizottság aggályainak áttekintésével. „Egyáltalán nem biztos, hogy a médiatörvény lekerül a napirendről, hacsak a kormány nem szánja el magát egy drasztikus lépésre” – mondta a szakértő a jogszabály lehetséges visszavonására utalva, igaz, ennek valószínűségét csekélynek ítélte.

Megvan viszont az esélye, hogy Magyarországgal kapcsolatban később sem nyugszanak meg a kedélyek, az unióban Hegedűs István szerint ezentúl ugyanis érzékenyebben reagálhatnak a magyar jogszabályváltozásokra, például az új alkotmány létrehozására is.

Navracsics Tibor múlt pénteken az MTV Az Este című műsorában elmondta, hogy a bizottság levelében sok újdonság nem volt, és azt hétfőn adják át a hazai szakértőknek. A miniszterelnök-helyettes az MTI szerint korábban azt is mondta, a múlt heti bizottsági ülésen Neelie Kroes biztossal szóban meghatározták azt a három pontot, amelyekben a bizottság esetleg problémát lát. Hozzátette: természetesen azt ígérte a biztosnak - és mint fogalmazott, "ezt meg is követeli a kölcsönös bizalom" -, hogy a magyar szakértők a lehető legrövidebb időn belül közlik majd az álláspontjukat.