A tagállamok miniszterei kedden egyetértettek abban, hogy az EU-nak nagyobb figyelmet kell fordítania a demokrácia állapotára a saját határain belül is. A megbeszélésen szó esett arról, hogy a Tanácsnak félévente, vagy évente a napirendjére kellene tűznie az egyes tagállamokban a jogállamiság tiszteletben tartásával kapcsolatos aggályokat. Megállapodtak, hogy decemberig konkrét javaslatot tesznek rá, hogyan nézzen ki pontosan az ellenőrzés.

„Természetesen konstruktívan állunk a vitához, […] amelynek a célja az, hogy ennek a kezdeményezésnek egy megfelelő eljárásjogi keretet adjon” – nyilatkozta az ülés után Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Rámutatott azonban, hogy ha valóban sor kerül ilyen vizsgálatokra, akkor azoknak objektívnek, diszkriminációmentesnek és pártfüggetlennek kell lenniük, ítéletet csak bizonyítékok alapján mondhatnak ki, valamint egyenlő elbánást kell biztosítaniuk minden tagállamnak.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Johannes Hahn az európai szomszédságpolitika és bővítési tárgyalásokért felelős EU-biztos

Fotó: Külgazdasági És Külügyminisztérium

„Fontosnak gondoljuk azt, hogy az információkat elsősorban az arra illetékes szervezetektől és tagállamoktól szerezzük be, és ne percepciókkal, vagy bizonyos sajtótudósításokkal kelljen hadakoznia egy-egy tagországnak az eljárás során” – tette hozzá.

Az EU intézményei jelenleg két törvényben lefektetett módon regulázhatják meg a tévútra szédelgett tagállamokat:

• „Kötelezettségszegési eljárást” konkrét EU-s jogszabályok megsértése esetén indít a Bizottság, nagyon gyakran amiatt, mert egy tagállam nem ülteti át időben egy-egy uniós irányelv rendelkezéseit a nemzeti jogba. 
• Az Európai Unió Szerződésének hírhedt 7. cikke lehetőséget ad arra, hogy a Bizottság tüzetes vizsgálat alá vonja egy tagállam politikai rendszerét, ha fennáll annak „az egyértelmű veszélye”, hogy az „súlyosan megsértette” az Unió alapjogait: az emberi méltóság tiszteletben tartásának elvét, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiságot, valamint az emberi jogokat. Szélsőséges esetben, ha az érintett ország a tagállami kormányokat összefogó Tanács ajánlásainak dacára sem változtat a kifogásolt ügymenetén, a Tanács megvonhatja tőle az őt illető szavazati jogokat. A „hetes cikk” bevetésére még sohasem került sor.

A Bizottság, nem titkoltan a magyar kormány törvényhozási gyakorlata által megihletve egy köztes ellenőrző mechanizmust javasolt idén márciusban. Az eljárás lényege, hogy nem rontana neki azonnal a jogállamiság megsértésével vádolt tagállamnak, hanem több lépcsőben venné gondjaiba, még mielőtt előállhatna a jogállamiság súlyos megsértésének egyértelmű veszélye. Felszólítás, levelezés, párbeszéd a tagállammal, és csak legvégül a hetes cikk. Az ötlettel Viviane Reding volt igazságügyi biztos állt elő idén márciusban, akit korábban sokan, már mi is kikiáltottunk Orbán Viktor esküdt ellenségének.

Tavaly májusban az Európai Parlament elhíresült Tavares-jelentése arról számolt be, hogy Magyarországon 

a nagy átalakítás, az alkotmánymódosítások nem összeegyeztethetők az uniós szerződés kettes cikkében foglalt alapértékekkel (emberi méltóság, szabadság, demokrácia, egyenlőség stb....) és ez a trend a cikk súlyos megsértésének veszélyét eredményezi.

Legutóbb október közepén volt téma Magyarország, akkor az Európai Parlament plenáris ülésén vitatták meg, hogy a magyar törvényhozók az EU-s alapértékek szellemében tevékenykednek-e. A végletekig átpolitizált szóváltás nem hozott döntést a kérdésben, és a képviselők ahhoz sem kerültek közelebb, hogy van-e létjogosultsága egy EU-s szintű ellenőrzésnek.

Az olasz elnökség már akkor kilátásba helyezte, hogy a tagállami kormányokat összefogó Tanács is napirendjére tűz egy megbeszélést a jogállamiság európai védelméről.