A szellemi leépülés az Alzheimer-kór velejárója, mivel ebben a betegségben az egészséges agyszövet degenerálódik, elsorvad. Jelenleg az intenzív kutatás ellenére az Alzheimer-kór kezelésére nem áll rendelkezésünkre hatékony terápia, csak olyan kezelések, amelyek segítségével az életminőség javítható egyes Alzheimer-kóros betegeknél.

A betegség családi halmozódást mutat, sikerült olyan géneket azonosítani, amelyek az Alzheimer-kór kialakulásával kapcsolatba hozhatók, ezek működésének gátlásával a betegség előrehaladását esetleg meg lehet majd akadályozni.

Az Alzheimer-kóros beteggel való együttélés rengeteg türelmet igényel. Azok, akiknek Alzheimer-kórjuk van, illetve azok, akik gondozzák őket, támogatást és rengeteg szeretetet igényelnek a családjuktól és barátaiktól.

Az Alzheimer-kór tünetei

Időnként mindenkinek kihagy a memóriája. Teljesen természetes dolog elfelejteni ritkán látott emberek nevét. Azonban az idősödésnek nem természetes velejárója a gyakran látott, hozzánk közel álló emberek nevének elfelejtése, illetve a mindennapi használati tárgyak megnevezésének képtelensége.

Az Alzheimer-kór progresszív (folyamatosan előrehaladó), degeneratív (jól látható ok nélküli) agybetegség. Kezdete lehet fokozatos, de néha valamilyen lelki traumához köthető (ami természetesen nem oka a betegségnek, csak az átmeneti pszichés egyensúlyzavar feltűnővé teszi az addig rejtett tüneteket).

Megfigyelték eszméletvesztéssel kísért súlyos fizikai trauma, jelentős vérveszteséggel járó baleset utáni (esetleg évekkel későbbi) jelentkezését, de a trauma ezekben az esetekben is csak előbbre hozza az Alzheimer-kór megjelenését.

Noha a memóriazavar korai és minden esetben megfigyelhető jellegzetesség, a tünetek nem pusztán feledékenységből állnak. Az idő előrehaladtával (évek) irreverzibilis (visszafordíthatatlan) szellemi károsodás következik be, ami tönkreteszi a beteg tanulási képességét, szóbeli kifejezőkészségét, illetve képzelőerejét is.

A legtöbb Alzheimer-kóros betegnél hasonló tünetek jelentkeznek.

Fokozódó feledékenység

A betegség kezdetén csak időnként jelentkezik, különösen a közelmúltban bekövetkező események és az egyszerű kérések, utasítások esnek ki a beteg memóriájából. Ez a kezdetben enyhe feledékenység azonban folyamatosan fennáll és az idő előrehaladtával csak romlik. Jellemző, hogy a betegek feleslegesen megismételnek mondatokat, cselekvéseket, elfelejtenek neveket, párbeszédeket, előre megbeszélt időpontokat. Gyakran tárgyaikat teljesen logikátlan helyre pakolják el, aztán nem találják azokat.

Az absztrakt (elvont) gondolkodásra való képesség fokozatos elvesztése
Az Alzheimer-kóros beteg idővel (esetleg elég hamar) elveszti a képességét arra, hogy átlássa az anyagi helyzetét. Ez a probléma odáig fajulhat, hogy nem ismeri fel a számokat és nem tud velük dolgozni.

A megfelelő szó megtalálásának nehézsége

Az Alzheimer-kóros beteg számára kihívást jelenthet a megfelelő szavak megtalálása gondolatai kifejezéséhez, illetve a későbbiekben már a párbeszédeket is nehezen követik. Idővel az olvasás és az írás is leromlik.

Tájékozódóképesség elvesztése

Az Alzheimer-kóros betegek gyakran elveszítik időbeli és térbeli tájékozódó képességüket, ezért új környezetben feltűnően segítségre szorulnak. Idővel még ismert közegben is elveszettnek érezhetik magukat (eltévednek ismerőseik, végül saját lakásukban is, különösen szokatlan körülmények között, pl. éjjel sötétben). Általánosságban elmondható, hogy bármilyen változáshoz látványosan rosszabbul alkalmazkodnak, mint korábban (amennyiben az alkalmazkodás szellemi tevékenységet igényel).

Az ítélőképesség romlása

A mindennapi problémák megoldása (például annak eldöntése, hogy mit kell tenni, ha az étel a gáztűzhelyen odaég) egyre nehezebbé, később kivitelezhetetlenné válik. Az Alzheimer-kórra jellemző, hogy a döntéshozás egyre nehezebbé válik.

Ismerős tevékenységek végzése

A betegség előrehaladtával az egykoron rutinfeladatnak számító tevékenységek (pl. a főzés) is kivitelezhetetlenné válnak. Idővel az előrehaladott Alzheimer-kóros beteg a legalapvetőbb dolgok elvégzését is elronthatja vagy elfelejtheti.

Személyiségváltozás

Az Alzheimer-kóros betegek hangulata ingadozóvá válhat. Gyakran bizalmatlanok másokkal szemben. Makaccsá válhatnak és szociálisan visszahúzódhatnak, bár szociális igényeik általában sokáig megmaradnak. A betegség korai stádiumában ez a romló memóriájuk miatti frusztrációnak tudható be. 
A betegséggel párhuzamosan gyakran depresszív tünetek is kialakulnak. Ahogy a betegség előrehalad, az Alzheimer-kóros beteg nyugtalanná, szorongóvá, agresszívvá válhat, majd teljesen inadekvátan (célszerűtlenül, oda nem illően) kezdhet viselkedni.

Mivel a korai Alzheimer betegség tünetei általában lassan romlanak, a diagnózist gyakran elég sokára állítják fel. A még éppen csak kialakulóban levő betegség áldozatai valószínűleg észreveszik, hogy valami nincs rendben velük, de (a betegség előtti személyiségüktől és meggyőződéseiktől függő mértékben) megpróbálják ezt leplezni. Emiatt a környezet gyakran csak akkor veszi észre a bajt, amikor a tünetek már kifejezettek és akkor döbbennek rá arra, hogy hasonló jellegű, csak enyhébb tünetek már évekkel korábban is megvoltak.

A betegség lefolyása betegről betegre változhat. Általánosságban az Alzheimer-kór diagnózisának felállítását követően nyolc év telik el a halálig, de vannak, akik több évtizedet is élnek a betegséggel.

Forrás: webbeteg