Kövér László házelnök és Szili Katalin ex-házelnök vezérszónoki felszólalásával megkezdődött az új Alkotmány parlamenti vitája. Az MSZP és az LMP távol maradt.

Számos közjogi méltóság és közéleti szereplő részvételével megkezdődött az új Alkotmány parlamenti vitája az Országgyűlésben, az ellenzéki oldalt egyedül a Jobbik képviseli. Az első vitaindító felszólalást Kövér László házelnök tartotta. A Fidesz választmányi elnöke Széchenyi idézettel nyitott, majd az ország kettészakadásáról és a harmadik évezredbe való csatlakozás szükségességéről értekezett.

A házelnök elismerte, hogy alkotmányozási kényszer valóban nincs, de szerinte a választók akarata kényszeríti őket rá az új alaptörvény megalkotására. Ebben az MSZP és az LMP is elmondhatja a maga álláspontját, Kövér szerint a vita végéig erre bármikor lehetőségük lesz. A fideszes politikus botrányosnak nevezte az MSZP viselkedését, de meg is nyugtatott mindenkit azzal, hogy a Fidesz képviselni fogja a baloldali szavazók érdekeit is a vitában. Kiemelte például, hogy az új Alkotmány foglalkozik a nemzeti kultúrával, a fenntarthatósággal, a természeti kincsekkel, de szerepel benne az adósságplafon is, amivel megálljt lehet parancsolni az állami eladósodásnak. Utóbbit természetesen a szocialistáknak köszönheti az ország. Kövér végezetül ismét Széchenyit idézte, beszédét a Jobbik nem tapsolta meg.

Szili Katalin volt szocialista politikus, jelenleg a Szociális Unió elnökeként független parlamenti képviselő volt a másik felszólaló. Szili elmondta, hogy az új alaptörvény akkor lesz legitim, ha az mindenki alkotmánya lesz, vagyis széles támogatottságot élvez majd. Ezért a politikus azt javasolta, hogy ügydöntő népszavazás erősítse majd meg a szöveget.

Szili szintén elismerte: alkotmányozási kényszer nincs, de a bénult állapotot egy új alaptörvény fel tudja oldani. Hozzáteszi, hogy listás szavazati jogot biztosítana minden határon túli magyar állampolgárnak, lakhelyi megkötöttség nélkül.

A független képviselő a magyar alkotmányos örökség legfontosabb elemének nevezte a kétkamarás törvényhozást, és kifejtette: Magyarország úgy szabadulhat meg végérvényesen "a hazánkat az európai népek közösségéből hosszú évtizedekre kitaszító kommunizmus árnyékától", ha visszatér a kétkamarás parlament nemzeti hagyományoknak megfelelő, de korszerűsített modelljéhez. A delegatív felsőház kiszámíthatóbbá, megfontoltabbá tenné a gyakran törvénygyárként működő parlamentet - tette hozzá.

Kövér hamar kiosztotta a távol maradó szocialistákat, utódpárti kormányzást emlegetve és rámutatva: 1998-ban lehetett az ország újra szabad, de a Fidesz négy éves kormányzása után újabb nyolc év következett, ami Kövér szerint biológiailag is tönkre tette az országot, a szocialisták pedig még most is ott tesznek keresztbe, ahol csak tudnak.

A Fidesz vezető politikusa szerint az MSZP-sek mindenkit lenéznek, akik nem úgy gondolkodnak, mint ők. Sőt, szerinte 2002-ben a választásokat elcsalták, 2006-ban pedig titkosszolgálati módszerekkel és eszközökkel zavargásokat provokáltak. Úgy vélte, hogy az elmúlt húsz év után teljesen újjá kell építeni az országot, minden rendszert felül kell vizsgálni, így az alkotmányt is. Azt az alkotmányt, amely szerinte a kommunista diktatúrának adott egyfajta keretet. Közbevető taps fogadta, amikor Kövér arról beszélt, az új alkotmány érvényteleníteni fogja az 1949-es „kommunista” alaptörvényt.

A házelnök elismerte, hogy alkotmányozási kényszer valóban nincs, de szerinte a választók akarata kényszeríti őket rá az új alaptörvény megalkotására. Ebben az MSZP és az LMP is elmondhatja a maga álláspontját, Kövér szerint a vita végéig erre bármikor lehetőségük lesz. A fideszes politikus botrányosnak nevezte az MSZP viselkedését, de meg is nyugtatott mindenkit azzal, hogy a Fidesz képviselni fogja a baloldali szavazók érdekeit is a vitában. Kiemelte például, hogy az új Alkotmány foglalkozik a nemzeti kultúrával, a fenntarthatósággal, a természeti kincsekkel, de szerepel benne az adósságplafon is, amivel megálljt lehet parancsolni az állami eladósodásnak. Utóbbit természetesen a szocialistáknak köszönheti az ország. Kövér végezetül ismét Széchenyit idézte, beszédét a Jobbik nem tapsolta meg.

Szili Katalin volt szocialista politikus, jelenleg a Szociális Unió elnökeként független parlamenti képviselő volt a másik felszólaló. Szili elmondta, hogy az új alaptörvény akkor lesz legitim, ha az mindenki alkotmánya lesz, vagyis széles támogatottságot élvez majd. Ezért a politikus azt javasolta, hogy ügydöntő népszavazás erősítse majd meg a szöveget.

Szili szintén elismerte: alkotmányozási kényszer nincs, de a bénult állapotot egy új alaptörvény fel tudja oldani. Hozzáteszi, hogy listás szavazati jogot biztosítana minden határon túli magyar állampolgárnak, lakhelyi megkötöttség nélkül.

A független képviselő a magyar alkotmányos örökség legfontosabb elemének nevezte a kétkamarás törvényhozást, és kifejtette: Magyarország úgy szabadulhat meg végérvényesen "a hazánkat az európai népek közösségéből hosszú évtizedekre kitaszító kommunizmus árnyékától", ha visszatér a kétkamarás parlament nemzeti hagyományoknak megfelelő, de korszerűsített modelljéhez. A delegatív felsőház kiszámíthatóbbá, megfontoltabbá tenné a gyakran törvénygyárként működő parlamentet - tette hozzá.