A 2010-es adóváltozások az alacsony jövedelműeknek tovább csökkentette, míg
a magas jövedelműeknek tovább növelte a bevételét. A háztartások egy főre
jutó nettó jövedelmét tekintve az alsó kategóriába tartozók 9 ezret buktak,
míg a felsőbe tartozók 314 ezret nyertek 2010-ben - derül ki a KSH
adataiból.
Magyarországon az egy főre jutó nettó jövedelmek 2005-ig tartó növekvő
tendenciája az évtized közepén megfordult, 2007-ben még csak reálértéken,
2008-tól pedig már nominálértéken is csökkent a lakosság átlagos jövedelme.
Ez a kedvezőtlen helyzet 2010-ben az adóváltozásoknak köszönhetően
valamelyest javult: a háztartások 2009-hez képest éves szinten már több mint
72 ezer forinttal magasabb nettó nominális jövedelemmel rendelkeztek, amely
a fogyasztói árak 4,9 százalékos növekedése mellett 3,2 százalékos
reáljövedelem-emelkedést jelentett - állapította meg a KSH a Statisztikai
Tükör című kiadványában.
Jelentős javulást hoztak a tavalyi adóváltozások
Ez tételesen azt jelenti, hogy 2010-ben a háztartások egy főre jutó bruttó
jövedelme 1,145 millió forintot, a nettó jövedelem pedig 939 ezer forintot
tett ki. A nettó jövedelem aránya (2000-2010 között) a bruttó összeghez
viszonyítva 2001-ben volt a legmagasabb (83,2 százalék), ezt követően szinte
évről évre romlott a nettó jövedelmi pozíció. 2010-ben az adóváltozásoknak -
a szuperbruttó bevezetése, a csökkenő adókulcsok és kitolódó alsó sávhatár,
a kedvezőbb adójóváírás - köszönhetően jelentős javulás következett be, a
nettó bér ekkor az összes jövedelem 82 százalékát tette ki. Bár az adózók
zömének emelkedett a jövedelme az előző évhez képest, elsősorban a magasabb
jövedelműek jártak jobban.
A legalacsonyabb jövedelműek 9 ezret buktak, a legmagasabbak 314 ezret
nyertek
Az alsó jövedelmi decilisben élők (a lakosság alsó tizede) jövedelmi
helyzete romlott 2010-ben, egy főre jutó éves nettó jövedelmük mintegy 9
ezer forinttal volt kevesebb az előző évinél. A felső kategóriákba tartozók
helyzete ugyanakkor látványosan javult, leginkább a tizedik decilisbe
tartozók nettó jövedelme emelkedett (314 ezer forinttal). A lakosság
jövedelmi egyenlőtlenségeit tükröző mutató alapján a két szélső tizedbe
tartozók jövedelmi különbsége 2010-ben 7,2-szeres volt.
A bruttó jövedelmek szerkezetében a munkajövedelmek képviselik a legnagyobb
arányt, amelyet a társadalmi jövedelmek követnek. A munkajövedelmek
részesedése 2005-től (71 százalék) 2010-ig (66 százalék) folyamatosan
csökkent, ugyanezen időszak alatt az egyéb jövedelmeké 1 százalékponttal, a
társadalmi jövedelmeké pedig közel 3 százalékponttal nőtt. Ez utóbbiban a
nyugdíjasok számának emelkedése mellett a gazdasági válság generálta
munkanélküliség növekedése játszott szerepet. A válság hatására a
munkavégzéshez kötődő jövedelmek már nemcsak az alsóbb jövedelmi
kategóriákban élőknél estek vissza, hanem a középső és a magasabb
decilisekbe tartozóknál is.
A háztartási jövedelmek negyedét a nyugdíj teszi ki
2010-ben a háztartási jövedelmek negyedét a társadalmi jövedelmek legnagyobb
(és évről évre növekvő súlyú) tétele, a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások
tették ki, amelynek egy főre jutó összege mintegy 2,9 százalékkal haladta
meg az előző évit. A gazdasági válságból adódó bizonytalanság következtében
továbbra is a nyugdíjasok jövedelmi helyzete a legstabilabb, a nyugdíj
rendszeressége és kiszámíthatósága miatt.
Tavaly a gyermekes háztartások évi átlagos egy főre jutó nettó jövedelme 752
ezer forintot tett ki, ami az országos átlag négyötöde. A két felnőttből és
két gyermekből álló családok az országos átlagos jövedelem 83 százalékából
gazdálkodhattak.
Yahoo! Groups Links
Kommentáld!