Ma, 05:00

Az államfő aláírja Magyarország alaptörvényének negyedik módosítását. Áder János kötelességének, méghozzá alkotmányos kötelességének érzi, hogy szentesítse az alkotmányellenes rendelkezéseket. Eközben lassan már követhetetlen, hogy "nyilvánvaló félreértésről", a nemzetközi "baloldal összeesküvéséről", vagy egy újabb, "Magyarország elleni lejárató kampányról", netán a "kettős mércéről" van-e szó az alaptörvény negyedik módosítása ügyében.

"Egyértelmű alkotmányos kötelezettségem, hogy az alkotmánymódosítást aláírjam és kihirdessem. Függetlenül attól, hogy a módosítás kinek az ízlésével találkozik, és függetlenül attól, hogy ez tetszik-e nekem, vagy sem" - fogalmazott Áder János államfő a Sándor-palotából, felvételről sugárzott beszédében, melyben bejelentette: engedi hatályba lépni az alkotmányellenes alaptörvény-módosítást.

Áder közölte: annak figyelembevételével hozta meg döntését, hogy megfogadta, Magyarország köztársasági elnökeként maradéktalanul viselni fogja az alaptörvényben rá rótt felelősséget. "Mostani döntésemet is ennek figyelembevételével hoztam meg" - tette hozzá. "Mert ha az államfő úgy döntene, hogy megengedhető az alkotmányellenesség útjára lépni, annak csak egyetlen következménye lehetne. Amit egyikünk sem kíván. Káosz. Zűrzavar. Törvénytelenség" - mondta Áder.

Az államfő annak ellenére döntött így, hogy az alkotmánymódosítás ellen az elmúlt napokban több ellenzéki párt, civilek, külföldi politikusok és uniós intézmények is tiltakoztak, s ők is kérték Ádert, kérjen a módosításról előzetes normakontrollt. Sólyom László volt államfő, Szabó Máté ombudsman, a TASZ, a Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet, a Transparency International, tegnap pedig az Amnesty International is azon az állásponton volt: az alaptörvény alapján egy köztársasági elnök megteheti, hogy az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul, amennyiben egy alkotmánymódosítás veszélyezteti az államszervezet demokratikus működését.

Márpedig az alaptörvény negyedik módosításának hatályba lépése valós veszély, hiszen több tucat alkotmányellenes szabályt tartalmaz. Miután - hamarosan - hatályba lép, az Ab többé tartalmi szempontból már nem vizsgálhatja majd az alkotmánymódosításokat, s a mindenkori államfő sem kérhet, csak formai normakontrollt ezekre. Mindez azt jelenti, a Fidesz-KDNP, illetve a mindenkori parlamenti kétharmad gyakorlatilag bármilyen alkotmánysértő szabályt az alaptörvénybe foglalhat.

De a módosító hatályba lépésével már most is tartalmilag alkotmányellenes rendelkezésekkel bővül az alaptörvény, hiszen hamarosan alkotmányos szabály lesz az egyetemi hallgatók röghöz kötésének lehetősége, az egyetemek gazdasági autonómiájának felszámolása, a hajléktalanok hatósági üldözésének lehetősége, az élettársként élő és az azonos nemű párok kirekesztése a család fogalmából, a szólás- és véleményszabadság korlátozásának lehetősége, a választási kampány, illetve a tisztességes pártverseny korlátozása, a független igazságszolgáltatás további korlátozása, valamint az egyházi elismerésre vonatkozó alkotmánysértő parlamenti jogkör.

Eközben ismét a nemzetközi sajtó címlapján szerepel Orbán Viktor, Magyarország alaptörvényének negyedik módosítása pedig a ma kezdődő EU-csúcson is napirendre kerülhet. Többedszer is felszólította ugyanis José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság (EB) elnökét az Európai Parlament (EP) liberális frakciójának belga vezetője, hogy az uniós országok állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozóján vesse fel a magyar alkotmánymódosítás ügyét, és az uniós alapértékek sérelme esetére kidolgozott eljárásrend jegyében kezdeményezzen vitát a kérdésről. Guy Verhofstad szerint nincs szükség vizsgálatra sem, már most egyértelmű, hogy a magyar alkotmánymódosítás sérti azokat az unió alapértékeit, s így a tagállam jogai korlátozhatók.

Az alaptörvény módosítását elítélő közleményt adott ki az Európai Szakszervezeti Szövetség (European Trade Union Confederation, ETUC) is, a szervezet szerint ugyanis Magyarország a totalitarizmus felé sodródik. Mint írták: az alaptörvény hétfői módosítása komoly hatással van a magyarországi demokráciára, és fenyegetést jelent a hatalmi egyensúlyra. Eközben itthon az Amnesty International Magyarország hívta fel a figyelmet: a módosítás korlátozhatja az alapvető emberi jogokat, így "nincs összhangban Magyarország nemzetközi emberi jogi kötelezettségeivel".

A kormánypártok az utóbbi hetekben folyamatosan változtatták véleményüket arról, mi lehet az oka a fokozott nemzetközi felháborodásnak. Először "nyilvánvaló félreértésen" alapuló ítéletnek nevezték az aggályokat, néhány nappal később pedig már azt közölték: "nincs jogi alapja a nemzetközi kritikáknak, (...) kizárólag politikai oka lehet a külföldi támadásoknak". 

Sőt, noha a Fidesz eddigi szövetségesei is kifejezték aggodalmukat, Kövér László házelnök "Magyarország-ellenes világméretű összeesküvésről" beszélt, a kormányfő pedig azzal állt elő, az egész nemzetközi felháborodás annak köszönhető, hogy csökkenteni akarják a rezsiköltségeket, s ezzel multinacionális cégek érdekeit sértik. A minap Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke is ezt a teóriát erősítette, mikor az ATV-ben közölte: "az alaptörvény ellenes kampányt már látták néhányszor", és ez az egész "egy hecckampány", mert "konkrét bírálatok sosem hangzanak el", sőt, "senki sem fogalmazott meg tartalmi ellenvetéseket, érveket".

Kósa Lajos az interjúban foglalkozott a rezsicsökkentés ügyében hozott bírósági döntéssel is és - több párttársához hasonlóan - azt közölte, a bíróság ítélete botrányos, bár azt megengedte, hogy azért lehet jogszerű. Arra is hivatkozott, hogy amikor "a móri gyilkosság kapcsán egy ártatlan embert ítéltek el", ugyanilyen botrányos volt, s úgy vélte, "sajnos nem egy, kettő, hanem rengeteg botrányos döntés született már a magyar bíróságokon".

A bírósággal szembeni bírálatot Orbán Viktor miniszterelnök indította el hétfői parlamenti beszédében. Ezzel az ítélkezés függetlenségét megsértve beleavatkozott egy folyamatban lévő bírósági ügybe, így megsértette a hatalmi ágak szétválasztásának elvét. Minderre tegnap a Kúria elnöke is reagált. Darák Péter szerint a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. 

A főbíró emlékeztetett: a bíróság a rezsicsökkentés ügyében zajló jogvitát véglegesen még nem döntötte el, "a bíróság ítéletének megalapozottságáról a felsőbb bíróság dönthet." Kiemelte: "a Kúria tiszteletben tartja az alsóbb fokú bíróságok döntéseit, és tartózkodik attól, hogy azokról a jogorvoslati eljárás keretein kívül véleményt nyilvánítson. A bíróságok iránti közbizalom csak akkor őrizhető meg, ha a bíróságok munkájával kapcsolatos véleménynyilvánítás tárgyilagos, szakszerű, és a tények pontos ismeretén nyugszik. Az eljárási kereteken kívüli reagálások, vélemények az ítélkezést nem befolyásolják".

Mint ismert: a bíróság egy peres eljárásban az energiaszolgáltatóknak adott igazat a rezsicsökkentést kötelezővé tévő kormánnyal szemben. Erre a Fidesz még rezsicsökkentési kampányba is kezdett, aláírásokat gyűjt, hogy bebizonyítsa: a közvélemény nem ért egyet a bírósági ítélettel. A párt közleménye szerint: "a kormánypárt kitart a rezsicsökkentés mellett, minden eszközzel megvédi azt a baloldaltól és a külföldi nyomástól". Csakhogy az ítélkezésben nem szempont a közvélemény, a bíró kizárólag a törvényeknek van alárendelve. Épp ezért kérte nyílt levélben Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét az MSZP-s Bárándy Gergely, hogy utasítsa vissza a kormányfő bíróságoknak, bíráknak szóló "burkolt fenyegetést". 

"Úgy vélem, ha azt szeretnénk, hogy a bírók félelem nélkül dönthessenek, az OBH elnöke, annak ellenére, hogy baráti kapcsolat fűzi Orbán Viktorhoz, ki kell, hogy álljon a miniszterelnöki nyomásgyakorlással szemben" - fogalmazott Bárándy. Csakhogy a hvg.hu kérdésére a bírósági igazgatási szervnél azt közölték: nem kommentálnak semmilyen tartalmi kérdést.

A Magyar Bírói Egyesület szerint Orbán "szokatlan módon súlyos szavakkal minősítette" a gázárakkal kapcsolatos bírósági döntést, pedig a hatalommegosztás és a bírói függetlenség követelményének csak a bíróságokról alkotott tárgyilagos vélemény felel meg. Az egyesület szerint alkalmas a bíróságok iránti közbizalom csorbítására más hatalmi ágak képviselőinek minden olyan megnyilvánulása, amely azt a látszatot kelti, hogy a bírák befolyásolhatók, döntéseik meghozatalakor nem kizárólag szakmai szempontokat tartanak szem előtt.

Uniós fellépést követelnek

- "Sok ellenség, sok dicsőség", ez lehet Orbán Viktor jelszava - írta a német konzervatív, a kormányzó kereszténydemokrata CDU-hoz közelálló Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). Hogy a lap mekkora jelentőséget tulajdonít a magyarországi eseményeknek, jelzi: két írást is közölt a témában, egyiket a címlapon, közvetlenül a pápaválasztás megkezdéséről szóló összefoglaló mellett. A cikk felveti, mintha Orbán csak arra törekedne második kormányzása idején, hogy magára haragítsa a világot. Orbán "nem magyarázkodhat dölyfösen azzal, hogy bírálatok csak a rosszul értesült külföldi politikusoktól és politikai ellenfeleitől érkeznek", miközben "még a jó barátai is elhatárolódnak tőle és szankciókat fontolgatnak" - fogalmazott a FAZ.

- Szintén két cikkben foglalkozott Magyarországgal a Süddeutsche Zeitung. "Európában már elmúlt az az idő, amikor az unió illetékesei azt gondolhatták, hogy elég csak egy kicsit dohogni a magyar belpolitikai ügyek miatt" - írták kommentárjukban. "A nacionalista Orbán Viktor alkotmánybírósággal szembeni fellépése ugyanis az európai értékközösség alapjait támadja". A lap szerint "Európának világos választ kell adnia" a magyar jogsértésekre. Orbán ugyanis átlépett egy határvonalat, ami mögé csak akkor térhet vissza, ha az uniós csúcson ultimátumot adnak neki: vagy "korrigálja eddigi kurzusát, vagy végleg elszigetelik politikailag". 

- A berlini Die Tageszeitung (Taz) portrét közölt a német fővárosban járt Áder János köztársasági elnökről. Megállapítja, a jogalkotás szakértőjeként most megmutathatja, mit tart fontosabbnak: a professzionális ítélkezést vagy a párthoz való lojalitást.

- A Spiegel Online cikke kiemelte: az alkotmánymódosítás körüli vita "megterheli Magyarország és Németország viszonyát", s emlékeztet: Angela Merkel kancellár komoly aggodalmát fejezte ki a fejlemények miatt.

- A Handelsblatt című német gazdasági lap szerint egyre több európai teszi fel a kérdést, hogy merre tart ma Magyarország, a válasz pedig az aktuális politikai fejlemények tükrében nem lehet más, mint az, hogy elszigeteltség felé.

- A Neue Zürcher Zeitung című svájci lap "Orbán missziója" című jegyzete szerint az alkotmánybíróság megkerülése a jogállami alapelvek megsértését jelenti és csapást mér a hatalmi ágak elválasztására.

- A La Libre Belgique című belga lap szerint Orbán Viktor miniszterelnök úgy interpretálja a kormányát ért bírálatokat, hogy az árral szemben evez, a széllel szemben hajózik Magyarország az EP-ben, miközben Joseph Daul, a Fideszt is tagjai között tudó Európai Néppárt EP-frakciójának vezetője lehetetlennek nevezte, hogy magyar tagjaikat kizárják a csoportból, és arra számít, hogy az Európai Bizottság és a tanács "megfelelő módosításokat" javasol, s a magyar kormány biztosan együttműködőnek mutatkozik majd. A lap szerint azonban a néppárt annak a veszélynek teszi ki magát, hogy olyan tagja mellett áll ki, amely gúnyt űz a jogállamiság elveiből.

- A Mladá Fronta Dnes című liberális cseh lap "Orbán győz, a magyarok szenvednek" című írása a legújabb alkotmánymódosítást "a bosszúállás és a kicsinyesség" megnyilvánulásának tartja, ami csak a Fidesz hatalmának a hosszú távú bebiztosítására szolgál.

"Önök a székházukat védik, mi a jogállamot"

Valódi alkotmányt követelt és az alaptörvény negyedik módosítása ellen tiltakozott tegnap a Képviselői Irodaház előtt az a néhány tucat fiatal, akik múlt héten elfoglalták a fővárosi Lendvay utcai Fidesz-székház udvarát. Az alkotmány nem játék nevű Facebook-csoport azután tartott sajtótájékoztatót, hogy Selmeczi Gabriella bejelentette: feljelentést tesznek a múlt csütörtöki akció miatt. A Fidesz szóvivője szerint "a tüntetők megtámadták a kormánypárt székházát, erőszakosan behatoltak az épületbe, betörték az ajtót, az üveget, felmásztak az erkélyre, megrémítve mindezzel az ott dolgozókat". Selmeczi úgy fogalmazott: "a demokratikus intézményrendszert támadták meg".

A székház-foglalók nevében Papp Gáspár alaptalannak nevezte Selmeczi vádjait, hiszen a fiatalok békésen, erőszakmentesen tiltakoztak, s a kárt sem ők okozták. Felolvasott egy nyilatkozatot is, amely szerint a Fidesz-KDNP elnyomó rendszert épít, "a rezsim hároméves rombolása után Magyarországon ma az alkotmányosság, a jogállamiság és a társadalmi szolidaritás legalapvetőbb követelményei sem érvényesülnek". Azt mondta, a kormánnyal szembeni ellenállásuk immár lelkiismereti kérdés, ezért élnek a polgári engedetlenség eszközeivel. 

Kiemelte: az egyoldalúan megalkotott alaptörvényt nem tartják legitim alkotmánynak, mert "nem az alkotmányosság és az emberi jogok védelmét, hanem a Fidesz-KDNP hatalmi érdekeit, a jogfosztást és a diszkriminációt szolgálja". Ezért Áder János köztársasági elnöktől azt követelik, ne írja alá az újabb alkotmánymódosítást.

Tovább hitegetik Jaglandot

A magyar kormány törvénymódosítást javasol, hogy kizárja az Országos Bírósági Hivatal elnökének, valamint a médiatanács valamennyi tagjának az újraválaszthatóságát. Erről Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter tegnap levélben tájékoztatta Thorbjorn Jaglandot, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) főtitkárát. A módosítási javaslatokat a kormány "be fogja terjeszteni" a parlament elé - közölte Navracsics az MTI rendelkezésére bocsátott levélben.

Távoznának a jogvédő alkotmánybírák?

Több, névtelenséget kérő alkotmánybíróra hivatkozva a ma megjelenő 168 óra azt állítja: lesz olyan tag, aki rövidesen távozik az Alkotmánybíróságról (Ab) azért, mert képtelen belenyugodni a Fidesz-KDNP által elfogadott újabb alkotmánymódosításba. Az egyik bíró úgy nyilatkozott: ahhoz, hogy európai értelemben vett Ab működjön Magyarországon négy feltételnek kellene teljesülnie, ám ma "egyik feltétel sem adott". Véleményével és távozási szándékával nincs egyedül, ám ellenzéki politikusok próbálják visszatartani a lemondást tervezőket - írja a hetilap.

Biró Marianna / Népszava