Telente sokan panaszkodunk fáradékonyságra, lehangoltságra, sőt vannak, akiknél a rövid, borongós nappalok miatt téli depresszió alakul ki.

Ma már tudományos kutatásokkal alátámasztott tény, hogy a fényhiány erősen hat a belső, azaz biológiai óránk működésére és a hormonrendszerünkre. A szemünk retinájára vetődő fény hatására egy borsó nagyságú, a koponyalap mélyén lévő szervünk, a tobozmirigy alakítja át a szerotonin nevű anyagot (amelyet boldogsághormonnak is neveznek) melatoninná.

A tobozmirigy aktivitása, vagyis a melatonin termelődése nagymértékben függ a napszakok – sőt az évszakok! – váltakozásától.

Az utóbbi években egyre több tudós kutatóteam foglakozik azzal, milyen hatással van ez a hormon a szerveztünkben zajló különféle élettani folyamatokra, legyen szó a növekedésről, a termékennyé válásról, a szaporodásról, a nemi aktivitásról, vagy akár az öregedés „üteméről”.

A tudósoknak mára sikerült bizonyítaniuk, hogy a melatoninszint kritikus szerepet játszik az alvás és az ébrenlét ritmizálásában, így a bioritmusunkat, a hangulatunkat, a fizikai és szellemi teljesítőképességünket, de a testhőmérsékletünket, a zsíranyagcserénket is szabályozza, s hat a hormonháztartásunk egészének működésére, valamint az immunrendszerünk állapotára is.

Míg alszol, a tobozmirigy dolgozik

Furcsa ellentmondásnak látszik, hogy a nappali fény hatására a melatonintermelés csökken, míg napnyugta után, az éjszaka folyamán a tobozmirigy egyre nagyobb mennyiségben állítja elő: csúcsteljesítményét hajnali 3-4 óra körül éri el. Szervezetünk tehát tudatunktól és akaratunktól függetlenül érzékenyen reagál mind a fényre, mind a sötétségre.

A nyári hónapokban, amikor a napsütéses órák száma háromszor annyi, mint télen, az alacsony melatoninszintünk miatt fittebbnek érezzük magunkat, a hosszabb nappalok miatt később álmosodunk el. Napfény hiányában viszont nappal is megnövekszik a melatonintermelés, ez az oka, hogy a borongós téli napokon álmosnak, fáradtnak érezzük magunkat, sőt hamarabb kívánkozunk ágyba is.

Amikor gyenge a fényhatás, az agyunk olyan üzenetet küld a tobozmirigynek, hogy indítsa be az alváshormon, azaz a melatonin termelését, vagyis készítse fel a szervezetünket az alvásra.
Ha ez valamilyen okból nem történik meg – gyakran éjszakázunk, mesterséges fényforrás (pl. utcai fény világít be a hálószobánkba) ingerli tartósan a „vezérlőművünket”, az agyunkat, vagy váltott műszakban dolgozunk, a jet-leg (hosszabb utazás miatti időeltolódás) zavarja meg a bioritmusunkat stb. –, akkor átmeneti vagy krónikus zavar támadhat az alvás mennyiségében, minőségében, vagyis nem tudjuk kipihenni magunkat.

A krónikus kialvatlanság pedig a szervezet kimerüléséhez és korai elöregedéséhez vezethet.

Tudtad?

• Nemcsak a sötétségnek, hanem a napfénynek is fontos szerepe van a test biológiai órájának beállításában.
• Hogy meddig tudunk ébren maradni, jócskán befolyásolja a napfényes órák száma egy adott napon belül, valamint a fény intenzitása is. Míg a legtöbb antioxidáns a sejtek egy-egy speciális területét veszi célba, a melatonin – melyet szintén antioxidánsként tartanak számon a tudósok – a sejtek teljes területén képes mozogni, széles körű védelmet nyújtva a szabadgyökök ellen.

A „baglyok” veszélyeztetettek!

Sajnos, életkorunk előrehaladtával az éjszakai melatonintemelés is egyre akadozik, majd időskorunkra szinte teljesen alábbhagy. Ez a magyarázata annak, hogy a korosabb emberek kevesebbet alszanak, mint a fiatalok vagy a középkorúak, vagyis előbb-utóbb alvásdeficitük lesz.

Ez önmagában is káros lehet, mert a nem elégséges időtartamú, vagy nem elég mély alvás a szervezet kimerüléséhez és az idősödéssel járó negatív folyamatok „beindulásához”, az öregedési folyamat felgyorsulásához, egy sor betegség kialakulásához vezethet. A szervezetünk számára létfontosságú pihentető alvás hiányában ugyanis megnő az „esélyünk” olyan betegségekre, mint például a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a szövődményeként kialakuló szív- és érrendszeri problémák, vagy az autoimmun- és anyagcsere-betegségek, hiszen az éjszakai melatonintermelődés segíti a szervezet regenerálódását, megszabadulását a méreganyagoktól.

Ráadásul ez a hormon, ha megfelelő mennyiségben állítja elő „éjszakai műszakban” a tobozmirigyünk, természetes, „házilag előállított” nyugtatószer is. Aki éjszaka kipiheni magát, jobban tűri a negatív stresszt, a lelki, érzelmi megterhelést.

Nem véletlen, hogy mostanában az alvásmedicinával, az alvászavarok okának feltárásával és gyógyításával foglalkozó szakemberek, sőt a gerontológusok közül is sokan javasolják az alvászavarban szenvedőknek – amennyiben szervi ok nem áll e probléma hátterében – a melatotinin pótlását.

Mindazonáltal, mielőtt a melatonin mesterséges pótlására határoznád el magad, próbáld meg az alvásproblémáidat életmódváltással, a táplálkozási szokásaid megváltoztatásával magad rendezni. Ha ez nem sikerül, kérd házi- vagy kezelőorvosod segítségét, esetleg keress fel egy alvásmedicinával foglalkozó szakrendelést.