Selmeczi Gabriella szerint a magánnyugdíj-pénztárak
nem csak eltőzsdézték az emberek pénzét, de egyenesen életveszélyes volt
a rendszer. A nyugdíjvédelmi miniszterelnöki biztos szerint, ha a
manyupok állampapírba fektettek volna minden pénzt, ma 700 milliárd
forinttal több lenne a számlákon.
Úgy állította mindezt 2011. augusztus 8-án Selmeczi, hogy semmiféle
konkrétummal nem támasztotta alá ezt az összeget. Mi utánanéztünk,
számoltunk helyette is.
Végeredményként azt kapjuk, hogy a Selmeczi Gabriella biztosan hazudott a
pénztárak által termelt veszteségről. Különösen mert az a Ténytár
számítása szerint valójában nyereség. A részvényeket is tartalmazó
portfoliók eredményeként közel 400 milliárd forinttal volna több a
magánnyugdíjpénztár-tagok számláján, mintha tisztán állampapírban lett
volna a befektetésük.
A kormány dumál
A kormány kommunikációja szerint, amennyiben a jelenlegi nyugdíjpénztári
vagyon összes befizetését a rendszer fennállása alatt folyamatosan
magyar állampapírba helyezték volna el, akkor az most mintegy 3860
milliárdot érne. Azaz 700 milliárd forinttal többet az idei év március
végi összesítésnél, amikor is 3160 milliárd forint volt a számlákon.
A sajtótájékoztatón Selmeczi Gabriella hozzátette, hogy a pénztárak a
mintegy 13 év során 150 milliárd forintot fordítottak működésükre.
A Ténytár számol
A működési költség valójában még ennél is több volt, inflációval
számolva (ahogy Selmeczinek nem sikerült) 196 milliárd forint, azonban
ez nem érte el a tagonkénti havi 500 forintot. Ez pedig semmiképpen sem
nevezhető magasnak.
A nyilvánosságra hozott adatokból tudható, hogy a pénztárak vagyonuk
jelentős részét (jellemzően 70% körül) eddig is állampapírban tartották.
Így a fenti állításban szereplő 700 milliárddal magasabb hozamot csakis
a maradék 30%-on lehetett volna elérni.
Az alábbi számításban feltételeztük, hogy ilyen arányban osztják meg
befektetéseiket a pénztárak, és a nem állampapír-piaci részt vizsgáltuk
meg, mennyi lett volna a hozam, ha részvénybe vagy kötvénybe fektetik.
Ezt javasolja egyébként a PSZÁF is: „Ha például egy pénztár 30% magyar
részvénybe és 70% magyar állampapírba kíván befektetni, akkor
referencia-indexnek részvények esetén a BUX index, állampapír esetén a
MAX index lehet.”
Az írás folytatása itt olvasható: Ténytár: A nyugdíjvagyon el-nem-tőzsdézéséről
Korábbi cikkeink a rovatban
Kommentáld!