2012. november 29. csütörtök, 04:26 |
A
Das Parlament, a német parlament lapja Kottra Kata cikkét közölte
hétfőn Szavazás csak bejelentkezés után címmel. A kormányzó Fidesz a
választójog korlátozását tervezi. Csak az szavazhat, aki előzőleg
regisztráltatja magát.
Magyarország 2014 tavaszán új parlamentet választ. Orbán Viktor
nemzeti konzervatív miniszterelnök kormányának akkor szembe kell néznie a
polgárok szavazásával. Ám a választásokon való részvétel az eddiginél
bonyolultabb lesz. Mostantól ugyanis csak az szavazhat, aki legkésőbb 15
nappal a választások előtt regisztráltatja magát. A vonatkozó törvényt
még ma elfogadja a magyar parlament a kormányzó Fidesz párt kétharmados
többségével.
A választókat más államokban is regisztrálják, de rendszerint olyan
államokban történik ez, ahol nincs bejelentkezési kötelezettség, mint
például az Egyesült Államokban. Másutt, például Franciaországban akkor
kell a választásokra jelentkezni, ha a szavazó elköltözött korábbi
lakhelyéről, vagy betöltötte 18. életévét. Magyarországon azonban,
akárcsak Németországban, működő nyilvántartási rendszer van, s eddig
ennek alapján készültek a választói listák.
A magyar kormány szerint a reform azért szükséges, mert 2011 óta a
Romániában, Szerbiában vagy Ukrajnában élő magyar kisebbségek tagjai is
szavazhatnak a magyarországi parlamenti választásokon, amennyiben
kérvényezték a kettős állampolgárságot. Őket eddig nem tartották nyilván
a magyar hatóságok. Ellenzéki politikusok, mint Karácsony Gergely, a
zöld-alternatív LMP párt választási szakértője kétlik, hogy a
regisztrálási kötelezettséget ki kellene terjeszteni a belföldi
magyarokra is. Bírálatokat vált ki az a körülmény is, hogy a külföldi
magyarok kényelmesen, levélben is regisztrálhatnak, míg a magyarországi
magyaroknak személyesen fel kell keresniük a jegyzőt. Interneten a
bejelentkezés csak abban az esetben lehetséges, ha valaki rendelkezik a
megfelelő aláírással, amelyet szintén csak személyesen lehet intézni.
Ezért a reform bírálói, mint László Róbert, a budapesti Political
Capital intézet munkatársa, feltételezik, hogy a kormányzó Fidesz a
regisztrálással a frusztrált szavazókat távol akarja tartani a
voksolástól. Amerikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a regisztrálás
különösen a fiatalok, a szegények és a kisebbségek tagjainak részvételét
csökkentik. Magyarországon ez a romákat is sújthatja.
A lakosság körében a választói regisztrálás rendkívül népszerűtlen.
Öt magyar közül négy elutasítja a tervezett változtatásokat, és még a
nemzeti konzervatív Fidesz támogatóinak a fele is így gondolkodik. Igaz
viszont, hogy az ő körükben a regisztrálásra való készség 71
százalékos, magasabb, mint az ellenzéki pártok szavazóinál. Ezen felül a
kormányzó pártnak az egész országban jól kiépített aktivistahálózata
van, amelyre a mozgósítási kampányban támaszkodhat. Ez ugyan érvényes a
legnagyobb ellenzéki pártra, a posztszocialista MSZP-re is, de a kisebb
ellenzéki pártoknak alighanem problémát okoz, hogy szavazóikat az ország
minden táján regisztrálásra biztassák.
Sólyom László, aki sok éven át volt az Alkotmánybíróság elnöke és
2010-ig Magyarország államfője, azon a nézeten van, hogy a választójogi
reform alkotmánysértő. Áder János hivatalban lévő államfő bejelentette,
hogy az Alkotmánybírósághoz fordul, ha egy törvény kapcsán „akár csak a
legkisebb gyanú is mutatkozik, hogy nem felel meg az alkotmánynak”.
Mindazonáltal a Fidesz a regisztrálással kapcsolatos legfontosabb
szabályokat máris rögzítette az alkotmányban kétharmados többségével – a
bíráknak tehát az kellene vizsgálni, hogy alkotmányos-e maga az
alkotmány.
Ezért José Manuel Barrosóhoz, az Európai Unió Bizottságának az elnökéhez
szándékozik fordulni a Demokratikus Koalíció (DK) ellenzéki párt, amely
múlt héten a parlament épülete körüli élő lánccal tiltakozott a
regisztrálási kötelezettség ellen. Azt akarja kérni a párt, hogy
Brüsszel vizsgálja meg: összeegyeztethető-e a választójog korlátozása az
európai alapértékekkel – mondta Molnár Csaba, a párt alelnöke.
Kommentáld!