A Generali Biztosító 2009 és 2011 után ismét reprezentatív felmérést készített a felnőtt hazai lakosság körében arról, hogyan változott nézőpontjuk aktív éveik utáni anyagi helyzetükkel kapcsolatban. A korábbi és a jelenlegi kutatások eredményeit összevetve az a tendencia látható, hogy bár a lakosság egyre fontosabbnak tartja az öngondoskodást, és egyre inkább foglalkoztatja őket a nyugdíjkérdés is, konkrét lépéseket nehezen tesznek, hiszen az elmúlt évekhez képest kevesebben és kevesebbet tudnak félretenni.

Amikor 10-ből csak 4-en dolgoznak

A hazai demográfiai számítások szerint 2050-re 4 aktív korúra már 6 eltartott jut, ennek hatása is tükröződhet a nyugdíj összegével kapcsolatos várakozásokban. A jelenlegi kutatás szerint a felnőtt magyarok kétharmada arra számít, hogy a várható nyugdíja sokkal kevesebb lesz, mint jelenlegi jövedelme: a lakosság csaknem fele (47%) úgy véli ez egyáltalán nem lesz elegendő a megélhetéshez, további 22 százalék szerint pedig a kívánt színvonalú életvitelt sem fogják tudni fenntartani. A legtöbben (47%) a jelenlegi fizetésük legfeljebb felével számolnak nyugdíjasként, de a megkérdezettek 32 százaléka szerint is csak a mostani fizetésük felét-háromnegyedét kapják majd kézhez. Aktív éveik utáni anyagi helyzetükért legjobban a most harmincas, negyvenes korosztály tagjai aggódnak, valamint a diplomások, akiknek majdnem háromnegyede (73%) számít jelenlegi bevételeinél jelentősen kisebb összegre nyugdíjazása után.

Tudjuk, hogy baj van, de nagyon kevesen léptek

Ugyanakkor a nyugdíj célú megtakarítási szándék és a konkrét tettek között egyre inkább nőtt a szakadék: míg 2011-ben 40% volt azok aránya, akik valamilyen formában már megtakarítottak ezzel a céllal, 2013-ban csupán 18%-uk tett bármilyen lépést az ügyben.

A Generali kutatásában megkérdezettek válaszaiból kiderült, hogy a nyugdíj célú megtakarítások tekintetében a férfiak (21%) előrelátóbbak, mint a nők (15%), és a kor előrehaladtával egyre nő azok aránya, akik felkészülnek erre az időszakra, de még az 50 éven felüliek körében is csupán 30 százalékos ez az arány. A felsőfokú végzettségűek és a magas jövedelműek jóval tudatosabbak, utóbbiak körében 48 százalék az aktívan előtakarékoskodók aránya.

Mit választunk?

A nyugdíjra tudatosan készülők az esetek majdnem felében (48%) önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseket tesznek, minden negyedik válaszadó nyugdíj célú életbiztosítást kötött, 17 százalékuk pedig a bankszámláján spórol idős korára. Mindez összhangban van a lehetséges nyugdíj célú megtakarítási formák ismertségével is: a legtöbben (78%) a magán- és az önkéntes nyugdíjpénztári (71%) befizetéseket említették, ezt követte a nyugdíj-előtakarékossági számla (43%) és az otthon félretett pénz (41%). Az idősebb korosztály ennél szélesebb körben ismeri a nyugdíj célú életbiztosításokat: az 50 év felettiek közel fele (47%) említette ezt a lehetőséget.

Idén már a nyugdíjbiztosítás is szóba jöhet

„Várakozásaink szerint a nyugdíjbiztosítások a nyugdíj célú megtakarítások között egyre népszerűbbek lesznek, hiszen az adójóváírás lehetőségével végre megszűnt az a versenyhátrányuk, ami a legismertebb nyugdíj célú megtakarítási formák (önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ) esetében már eddig is sem volt (2014-ben újra 20 százalékos adókedvezmény jár a nyugdíjcélú életbiztosításokhoz - a szerk.). Ez a hosszú távú befektetés – mint a kutatásunk is mutatja – elsősorban a 40 év feletti aktív munkavállalók számára lehet vonzó alternatíva, de az ennél fiatalabb korosztály számára is ajánlott, hiszen minél korábban kezdjük el a pénzügyi öngondoskodást, annál nagyobb biztonságban lehetünk nyugdíjas éveinkben is” – mondta Schaub Erika, a Generali Biztosító személybiztosítási igazgatója. Az ideális eset azonban a több lábon álló öngondoskodás: így akár a NYESZ, az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések, a nyugdíjbiztosítás és az egyéb nyugdíj célú életbiztosítások jól kiegészíthetik egymást.