Az ATV nemrég megismételte a Magánbeszélgetés tavaly áprilisi adását, melyben Juszt László vendége Mihályi Péter volt. A neves közgazdász egyebek mellett kijelentette: Magyarországon 120 év után megszűnt a társadalombiztosítás. Már a kifejezés sem szerepel az Alaptörvényben. A Facebook-ra is felkerült a műsor videója, amit több tízezren osztottak meg és kommentáltak felháborodva. Úgy látszik, sokan csak most szembesülnek azzal, hogy az egészségügyi és nyugdíjellátás nálunk már nem alkotmányos jog. Lehet, hogy a törvénykezési dömpingben egyre kevésbé értjük, mi történik velünk? Alapjogaink durva csorbítását sem vesszük észre? SÁNDOR ZSUZSANNA írása.
A rendszerváltás demokratikus alkotmánya alapvető jogként ismerte el a szociális biztonságot. A szövegbe 1989-ben bekerült: „A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz: öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.”

A Fidesz-kormány 2011-ben új Alaptörvényt alkotott, s az előbbi passzust törölte a rendelkezésekből. Helyébe ez került: „Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának biztonságot nyújtson.” A különbség nem csupán stilisztikai! Az államnak már nincsenek szociális kötelességei, a „törekvéseket” pedig nyilvánvalóan nem lehet számon kérni a hatalmon. Korábban Alkotmánybírósághoz fordulhatott, aki úgy érezte: szociális jogai sérülnek. Erre a Nemzeti Együttműködés Rendszerében már nincs lehetősége.

NÉGYMADÁR KARIKATÚRÁJA – http://negymadar.blog.hu/

A húsz évig hatályos alkotmány azt is előírta: „A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg.” A Fidesz alaptörvényéből a társadalombiztosítás kifejezése is eltűnt.

Miért fontos ez? Mihályi Péter közgazdász szerint a társadalombiztosítás állami felelősségvállalás arra, hogy a befizetett járulékokért egészségügyi ellátás és nyugdíj jár. A rendszer alapelve az arányosság: aki jobban keres, többet fizetett be például a nyugdíjkasszába, annak több lesz a nyugdíja. Ám a szisztéma csak akkor működőképes, ha a befizetett járulékok felhasználásába és elosztásába a politika nem avatkozik be. Ha a kormány önérdeke alapján dönt arról, hogy kinek a megtakarításait vegye el, és kit jutalmazzon lojalitásáért kedvezményekkel, ott a társadalombiztosítás megszűnt.

Mihályi Péter állítja, a Fidesz tudatos koncepciója, hogy kihagyta az Alaptörvényből a társadalombiztosítást. Így elhárult az alkotmányos akadálya annak, hogy például lenyúlhassák a magán nyugdíjpénztárak 3000 milliárd forintos vagyonát. A társadalombiztosítás alkotmányos felszámolása teszi lehetővé a jelenlegi „Varga-csomag” végrehajtását is, miszerint a banki kamatok után is egészségügyi adót kell majd fizetnünk. Másfelől a Fidesz tb csökkentésekkel támogatja a saját klientúráját: „Az új trafiktulajdonosoknak a felvett alkalmazottak után kevesebb tb járulékot kell fizetni.” – szögezi le a közgazdász.

De az új Alaptörvény alapján volt végrehajtható 400 ezer rokkant eddigi járandóságainak a megvonása, valamint az is, hogy visszamenőleges hatállyal megszüntették a rendvédelmi dolgozók korkedvezményes nyugdíját.

Az állam öncélúan dönt arról is, hogy a befizetett járulékokat mire fordítja. A munkaadók korábban 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot fizettek minden alkalmazottjuk után. Ezt a pénzt a központi büdzsében nem lehetett más célokra felhasználni. Két éve a Fidesz ezt a járulékot szociális adóvá alakította át. És nem csak a név változott! A beszedett adóval ugyanis a kormány szabadon rendelkezhet. Nem kötelessége azt a munkavállalók ellátására költeni.

Miközben az állam senkiért nem vállal szociális kötelezettséget, annál több kötelességet hárít át az állampolgárokra. Az Alaptörvény azt is kimondja: „Mindenki felelős önmagáért lehetősége és képessége szerint köteles az állami közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni.”
Nem lenne ezzel gond, ha olyan társadalombiztosítási rendszer működne nálunk, mint például a németeknél. Mihályi Péter említi: ott az állam kevés járulékot szed be, és alacsony nyugdíjat fizet. Általában az össznyugdíj értékének csupán 30 százalékát. A többit az emberek a magán megtakarításaikból gyűjtik össze.

Tegyük hozzá: nálunk nem csak az a baj, hogy a társadalombiztosításra befolyt pénzekkel az állam önkényesen hazardíroz. Az unortodox gazdaságpolitika az öngondoskodás esélyétől is megfoszt milliókat. Nemcsak a magán nyugdíjpénztárak, vagy most éppen a takarékszövetkezetek államosítása példa erre. A sorozatos banki adóemelések terheit a pénzintézetek az ügyfelekre hárítják át. Így történhet meg az az abszurd helyzet, hogy a bankfióknál lekötött pénzünk csökken: a teherköltségek levonása után kevesebbet kapunk vissza, mint amennyit befizettünk.

Az Orbán-kormány azonban ezekkel az intézkedésekkel teremti meg a rezsicsökkentéshez, és a többi kampány-osztogatásokhoz szükséges forrásokat. A választási győzelemnek, a hatalom megtartásának minden mást alárendel. Miközben szociális bomba ketyeg. Ha az állam nem garantálja a szociális biztonságot, ugyanakkor öngondoskodásra képtelenné teszi az embereket, annak beláthatatlan következményei lehetnek. Gazdasági, morális csődhöz vezet, ha generációk tanulják meg: az államra nem szabad pénzt bízni, mert abból nem lesz sem egészségügyi ellátás, se nyugdíj.

forrás:168 óra.hu