A modernkori régészet egyik legnagyobb felfedezésére, a kínai agyaghadseregre, 1974-ben a Lisan hegységben helyi földművesek kútásás során bukkantak rá. Az agyaghadsereget az első kínai császárral Qin Shi Huangdi együtt temették el, hitük szerint a hadsereg védte a császárt és hatalmát a túlvilág démonaival szemben.

A régészeti feltárás során a gödörrendszerben több mint 8000 alakot találtak, mindegyiküknek egyedi, finom részletekig kidolgozott arckifejezése, testtartása, részletesen kimunkált öltözete és fegyverzete van.  Az élethű terrakotta figurák testrészeit a feltételezések szerint helyi mesteremberek készítették, nyolc különböző fejmintából, majd utólag mindegyikőjük egyedi külsőt kapott, mintha minden egyes szobrot egy-egy valódi katonáról mintázták volna. A szobrok magassága 184-197 cm (200kg) között változik attól függően milyen szerepet töltöttek be a hadseregben minél magasabb rangban voltak annál magasabb a szobor.

A katonákból, íjászokból, lovasságból, és harci szekerekből álló szigorú katonai rendben sorakozó hadseregen kívül a feltárás során találtak parasztokat, zenészeket, akrobatákat, erőművészeket és nőket mintázó szobrokat is. A szobrok mellett hatalmas épületek maradványai is előkerültek, ebből arra következtetnek a kutatók, hogy a hadsereg mellett egy egész földalatti várost, vagyis nekropoliszt rejt a császár síremléke. A fényűző palotát, hivatalokat, csarnokokat tartalmazó hatalmas épületegyüttest egy várfal veszi körbe. A jelenlegi becslések szerint a három nagy részre tagolható árokrendszer körülbelül 8000 katonát, 130 harci szekeret, 520 lovat és 150 lovast rejt.

Az építkezés i.e. II. században kezdődött 700 ezer munkás részvételével Qin Shi Huangdi császár parancsára (egyes elméletek szerint a császár egyik felmenője az 55 évvel korábban elhunyt Hszüan (Xuan) császárnőhöz köthető a hadsereg), aki 13 évesen trónra kerülése után rögtön utasítást adott ki a gigantikus síremlék elkészítésére. A legenda szerint mintegy 40 esztendőn keresztül épülő sír falai közé az építőket élve temették el, hogy sohase derüljön fény a sír pontos helyére és kincseire.

Az agyaghadsereg Qin Shi Huangdi sírjának csupán külső védelmezője. A sír maga még feltáratlan (valószínűleg rengeteg kincset rejt), a mauzóleum teljes területe 57 négyzetkilométerre tehető. A hadsereg nagy része még mai napig a földalatt van, régészek napjainkban is dolgoznak a feltáráson. Az ásatások során eddig négy másfél kilométer hosszúságú és öt méter mély téglákkal kirakott, gerendákkal alátámasztott árkot találtak. Ebből háromban sorakoznak az uralkodó sírját védelmező agyagkatonák, míg a negyedik üres, befejezetlen maradt. Ennek tükrében a síremlék valódi méreteiről csak becslések állnak rendelkezésre. A síremlék külső falai kb. 6km hosszan húzódnak a föld alatt. Szakértők szerint az eddig feltárt leletek csupán egy töredékét jelenthetik a hadsereg és a nekropolisz valódi méreteinek.

A terrakotta hadsereg rögtön a császár halála után egy hatalmas tűzvész áldozata lett, természetesen agyagból lévén nem pusztultak el, de a hadsereget körülvevő építményeknek nem tett jót a nagy hő.  2200 évig a föld mélyén a nedves talajban, biztonságban voltak, ám felfedezésük óta kikerülve a szabad levegőre, a páratartalom változás és a megemelkedett hőmérséklet a katonákat borító festékréteget károsítja.  A régészek és restaurátorok mindent megtesznek, hogy konzerválják a hadsereget az utókor számára.

Felfedezésük óta a katonák tökéletes másolatai folyamatosan járják a világot, 2008-ban nálunk is jártak. Az agyagkatonák és a síremlék további részei 1987 decemberében felkerültek az UNESCO világörökségi listájára, és Kína egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetességévé váltak.