Szombat, 2013. április 13. 10:09
Csak az egyház indíthat vizsgálatot
A hittanoktató tabu, az iskola tehetetlen
Mit tehet egy szülő, ha megtudja: gyermekét molesztálta az egyik tanár
az iskolában? Mielőtt a rendőrségre rohan, persze jobb lenne előbb
tisztázni mi is történt az iskolában. Ám az új köznevelési törvény
szerint erre már nincs mód: csakis a Klebelsberg Intézményfenntartó
Központ elnöke indíthat vizsgálatot. Ráadásul az eljárás attól is függ: a
zaklatás „világi órán” vagy hittanon történt. A hitoktatókra ugyanis
teljesen más szabályzat vonatkozik: nekik az egyházukon belül kell
elszámolniuk a tetteikről. Így viszont szinte lehetetlen őket
felelősségre vonni. Nemrég egy vidéki általános iskolában – hírek
szerint – „Bugyira vetkőztette a gyerekeket egy hittantanár.”
Utánajártunk, hol tart az ügy. A szálak Rómáig vezettek. SÁNDOR
ZSUZSANNA írása.
Április elején írt a sajtó arról, milyen „különleges
módszerekkel” tanítják a katolikus hittant Mélykúton, a Szvetnik Joachim
Általános Iskolában. A hírek szerint P. Lajos hitoktató egyik óráján a
paráznaság bűnét akarta szemléltetni játékos helyzetgyakorlatokkal.
„Lajos bácsi” bugyira és gatyára vetkőztetett egy kislányt és egy
kisfiút, akiknek meg kellett puszilniuk egymást” – mesélte a
„tananyagról” aztán otthon az egyik gyerek. Kirobbant a botrány, s a
hittanos diákok szülei Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyéhez fordultak
panaszukkal. Az érsekség ideiglenesen felfüggesztette P. Lajos
hitoktatói tevékenységét. A tanár az újságíróknak kijelentette: a
vizsgálat végéig nem nyilatkozik.
Vajon hol tart most az ügy? Felhívtuk a mélykúti általános iskola igazgatóját, Vojnics-Rogics Antalnét.
– A tankerület jóváhagyása nélkül semmiről nem nyilatkozom – szögezte le az iskolavezető.
– Annyit megtudhatnánk, hogy történt-e feljelentés az ügyben?
– Köszönöm a hívást, viszonthallásra – bontotta a vonalat Vojnincsné.
A szeptembertől hatályos új köznevelési törvény szerint az
iskolaigazgatók csakis a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK)
jóváhagyásával nyilatkozhatnak a médiának. Így hát felhívtuk a KLIK
sajtófőnökét, Lővei Tündét, aki elmondta: ha egy pedagógus iskolai
magatartásával kapcsolatban bejelentés érkezik hozzájuk, akkor a KLIK
elnökének van kizárólagos joga eldönteni: indít-e fegyelmi eljárást, s
hogy a tanár vétségének milyen következménye legyen.
Magyarországon 11 ezer általános iskola van, amelyben 123 ezer pedagógus
tanít. Vajon a KLIK elnöke, Marekné Pintér Aranka hogyan tudja
kivizsgálni és megítélni, hogy pontosan mi zajlott le egy tanintézetben?
(Mivel a kérdéseinket a KLIK sajtóosztályának e-mailben is el kellett
küldenünk, levelünkben erre is választ kértünk. De nem kaptunk.)
Azelőtt, ha egy szülőnek problémája akadt egy tanárral, az iskola
igazgatójához fordulhatott, aki belső vizsgálatot rendelhetett el, akár
fegyelmit is indíthatott. Ám ezt a jogkört a fideszes köznevelési
törvény elvonta az iskolaigazgatóktól.
Olasz plakát az iskolai hittanoktatás ellen
A jelenlegi szabályzat szerint szülő gondjával bemehet az
iskolaigazgatóhoz, aki az ügyről jelentést írhat a KLIK illetékes
tankerületének. Onnan az aktát továbbítják a központba, ahol Marekné
Pintér Aranka kompetenciája teljes tudatában dönt.
Ennél is bonyolultabb a helyzet, ha az iskolai atrocitás nem valamelyik
„világi órán” történt, hanem a hittanon. Ebben az esetben ugyanis a KLIK
elháríthatja a vizsgálatot arra hivatkozva: ez egyházi ügy. A mélykúti
esettel sem foglakozik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Azt
tanácsolták nekünk is: forduljunk a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyei
Hivatalhoz.
Aáry Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa lapunknak megerősítette: hitoktató ellen csak az egyháza indíthat vizsgálatot:
– Ettől függetlenül a KLIK munkatársai felkereshették volna az iskolát.
Beszélgethettek volna a pedagógusokkal, szülőkkel, hogy feltárják az
esetet. De más szabályok vonatkoznak például egy matematikatanárra, mint
a hitoktatóra. Ez utóbbinak ugyanis kizárólag a saját egyházán belül
kell számot adnia a tetteiről.
Felhívtuk a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyét, hogy megtudjuk, hol tartanak a „felderítésében”. Az irodavezető közölte:
– Itt az egyházon belül is hierarchia van. A felsőbb döntéshozók azt mondták: nem nyilatkozhatunk.
– Kik a felsőbb döntéshozók?
– Először és mindenképp Kalocsa-Kecskemét érseke.
– Tettek feljelentést a hitoktató ellen?
– Tőlünk ne tessenek információt várni. A nagy médiaérdeklődésre való
tekintettel a főegyházmegyének az véleménye, hogy nem kívánjuk igénybe
venni a sajtót. Amíg az ügy le nem zárul.
– Mikor zárul le az ügy?
– Ha megjön a válasz Rómából.
– Tessék?
– Igen. Rómához fordultunk, tőlük várunk útmutatást és jóváhagyást, hogy miként döntsünk.
Teljes abszurditás ez vagy valóság? Lehetséges, hogy P. Lajos bácsi
ügyében a pápa fog ítélkezni? Kérdésünkön csak nevetett Jakab Attila
vallástörténész.
– Fölösleges volt Rómához szaladni. Ilyen esetekben a megyés püspök
teljes jogkörben eljárhat. Az, hogy Rómához fordultak, csupán arról
szól: le akarják rázni a sajtót. És amíg nem jön válasz a Vatikánból,
semmiféle retorzió nem érheti a hittantanárt.
– Mennyi idő, amíg a Vatikán válaszol?
– Egy-két év. Talán.
– Na de a Vatikánban ki látja át, hogy mi történt Mélykúton?
– Senki. A püspök által leírtakra reagál majd valamit a vatikáni kongregáció.
Egyébként P. Lajos Mélykúton diakónusként szolgál. A papi hierarchián
belül ez a legalacsonyabb tisztség. Ezért is meglepő elvárás, hogy a
Szentszék vele foglalkozzon.
Már csak az a kérdés: amíg a klérus várja Vatikánból az útmutatást,
mitévők legyenek a molesztált gyerekek szülei? Kitől várhatnak
segítséget?
Trencsényi László oktatáskutató, a Hálózat a Tanszabadságért alapító
tagja szerint nem igaz, hogy a mélykúti iskola igazgatója és a KLIK
semmit sem tehetnének.
– Elsősorban az iskolaigazgató felelős mindenért, ami az iskola
területén történik. Ha ő vagy a felettesei bármi olyat tapasztalnak, ami
a gyerekeket veszélyezteti – a gyermekvédelmi törvény értelmében –
kötelesek bejelentést tenni a hatóságnál, a gyermekvédelmi
szolgálatoknál.
Kérdeztük e-mailben a KLIK-től azt is, hogy a diákok levetkőztetése miatt tettek-e feljelentést? Erre sem kaptunk választ.
Persze elsősorban a szülőknek kell eldönteniük, hogy akarnak-e a
rendőrséghez fordulni. Ha magánvádas eljárást indítanának, nekik kell a
bűncselekményt bizonyítaniuk, s ezzel a gyerekeiket is hosszú, lelkileg
megterhelő procedúrának tennék ki. Nem véletlen, hogy kiskorúak
zaklatása miatt ritkán indul nálunk nyomozás.
Az ártatlanság vélelme pedig mindenkit megillett. Kerestük P. Lajos
hittantanárt is, aki nekünk sem akart nyilatkozni. Annyit mégis
elmondott:
– Semmi nem igaz a vádakból. Nem tudom miért rágalmaznak ártatlanul.
Kommentáld!