2012. szeptember 16., 

Szerző: hvg.hu

Teljes foglalkoztatás, a munkanélküliség teljes felszámolása, és olyan munkahelyvédelmi akcióterv, amely átüti a vasbetont – ezekkel az ötletekkel szórakoztatott minket a nemzetgazdasági miniszter. Az IMF-megállapodás eközben eltűnt az őszi ködben, szaporodnak az elbocsátások, és egyre többe kerül a megélhetés. 

Matolcsy György már nem egy, hanem másfél millió új munkahelyet, teljes foglalkoztatást és a munkanélküliség felszámolását akarja elérni 2020-ig. A nemzetgazdasági miniszter szerint ez már el is kezdődött, hiszen 120 ezerrel nőtt a munkavállalók száma hazánkban. A baj csak az, hogy döntő többségük közmunkás, és ez az államnak nagyon sokba kerül. Matolcsy Györgynek mégis meggyőződése, hogy ha a piac nem teremt munkahelyet, akkor az államnak kell, így jövőre még több, 300-400 ezer közmunkás lesz, az ideinek másfél-kétszerese.

Fontos lépés a teljes foglalkoztatottság felé a kormány 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi akcióterve is, ami olyan ösztönzést jelent a munkáltatóknak, hogy „átüti a vasbetont” – véli a miniszter. Bár ez a legbizonytalanabb pontja a jövő évi büdzsének, abban is teljesen biztos, hogy a programhoz szükséges pénz meglesz a tranzakciós illetékből és az állampapírok kamatának csökkenéséből.

Túlzott optimizmus

Pedig egyelőre úgy tűnik, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték jó nagy része, mintegy 110 milliárd forint nem fog befolyni a büdzsébe. Ezt ugyanis a kormány a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) szedné be, az Európai Bizottság viszont emiatt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Hogy az MNB-t nem sikerül megadóztatni, Matolcsy György is valószínűsítette a héten, így helyette valószínűleg másnak kell majd befizetni a kiesett összeget.

Valószínűleg túl optimista a miniszter abban is, hogy az állampapírok kamatcsökkenéséből vár jelentős megtakarítást. Elemzők szerint ugyanis nem sokat spórolhat az állampapírokon. Ráadásul Matolcsy György az IMF-megállapodástól várja azt, hogy a piaci bizalom erősödése miatt csökkennek majd a kamatok, viszont azt is mondja, hogy bárhogy alakulnak a tárgyalások a nemzetközi szervezetekkel, a munkahelyvédelmi akcióterv mindenképpen benne lesz a büdzsében. Így azonban a megállapodásra még nem nagyon lehet számítani.

A nemzetgazdasági miniszter csütörtökön végül előállt egy magyarázattal arról is, miben gyökerezik az optimizmusa. A Heti Válasznak írt cikkében hosszan elemzi, hogy a kormány nem logikátlanul, csak szokatlanul cselekszik, és éppen ez a siker titka.

Mi lesz az IMF-megállapodással?

Annyi biztos, hogy az IMF-tárgyalásokat is elég szokatlanul kezeli a kormány. Múlt héten a miniszterelnök bejelentette, hogy nem kell az IMF-hitel olyan feltételekkel, amit a nemzetközi szervezetek támasztottak. Csakhamar kiderült azonban, hogy az úgynevezett IMF-lista, amire a miniszterelnök gondolhatott (és valószínűleg a kormánypárt közvetítésével jutott el a Magyar Nemzethez), több pontján hamis. Ezt követően a héten Orbán Viktor már arról beszélt a parlamentben, hogy az Európai Unió betegségei miatt kell és lesz is IMF-megállapodás.

Varga Mihály a héten azt mondta, a tárgyalások októberben folytatódhatnak, ami azt jelenti, elhúzódik az újrakezdés a korábban ígért szeptemberi időponthoz képest. Egyelőre még az októberi dátum is kérdéses. A héten ugyanis Gerry Rice, az IMF külkapcsolatokért felelős igazgatója közölte, nincs még időpontja a hivatalos tárgyalások folytatásának.

Szaporodnak az elbocsátások

Miközben a gazdaságpolitikában tart az ingadozás, a reálgazdaságban úgy tűnik, mélyül a válság és szaporodnak a tömeges leépítések. A Dunaferr 800 fős elbocsátása csak a kezdet volt, a héten a Flextronics is 600 fős leépítést jelentett be Zalaegerszegen. A zalai településen ötezer embert foglalkoztat a cég, és tavaly decemberben már volt egy közel ezer fős létszámú leépítés, majd idén tavasszal egy újabb közel 600 fős. A szingapúri székhelyű elektronikai vállalat Magyarországon körülbelül tízezer embert foglalkoztat.

Kapuváron a négyszáz embert foglalkoztató húsgyár állt le, és a dolgozók szerint a gyulai húsgyár is veszélyben van. A kapuvári húskombináttal kapcsolatban egyébként komoly pénzügyi visszaélések gyanúja merült fel, és a kormány kiemelt jelentőségű vállalattá nyilvánította a céget, hogy megvédje a csődeljárástól. A borús képet ugyanakkor valamelyest árnyalja, hogy az IBM viszont 180 fővel bővítette munkavállalói számát Székesfehérváron.

Még drágább az életünk

A rossz gazdasági helyzet mellett a lakosságnak Európa legmagasabb inflációjával kell megbirkóznia: az általános mutató augusztusban elérte a 6 százalékot. Az alacsony jövedelműek jártak a legrosszabbul, számukra ugyanis 6,6 százalékos a pénzromlás üteme, és ők veszítettek a legtöbbet a személyi jövedelemadó-rendszer átalakításával is. Viszont ma már mindenkinek, még az adóváltozások tavalyi nyerteseinek, a családoknak is csökken a reáljövedelme. A helyzet a következő időszakban ennél valószínűleg csak rosszabb lesz, az élelmiszerek ugyanis nagyon megdrágulhatnak a nyári szárazság miatt. A kenyér már szeptemberben 15-20 százalékkal drágul a Magyar Pékszövetség bejelentése szerint.

Jövőre viszont valószínűleg nem lesz nagy béremelés. Jóllehet Orbán Viktor a béremelések kormányának nevezte saját kabinetét a héten, egyúttal hangsúlyozta, hogy a gazdaságnak kell megteremtenie a szükséges forrásokat. A miniszterelnök kijelentése mögött az áll, hogy a kormány és a munkaadók megállapodtak, utóbbiak támogatják a munkahelyvédelmi akciótervet, de jövőre legfeljebb a hivatalos infláció mértékével emelkedhet a minimálbér.