A Hódmezővásárhelyi Járásbíróságon elveszítette a szülőtartásért indított pert a helyi idősotthont fenntartó kistérségi társulás. Azt akarták volna elérni, hogy az egyik lakó felnőtt gyerekei pótolják ki anyjuk kevéske nyugdíját, és így megkapja az intézmény a teljes térítési díjat. Ugyanis az Alaptörvénybe is bekerült, hogy a felnőtt gyerekek kötelesek gondoskodni rászoruló szüleikről.

Hódmezővásárhely a perrel tesztelni próbálta, mire elég a megváltozott jogszabályi környezet. Ha nyertek volna, hasonló perek százai indulhattak volna az országban. A kudarc után sem adják fel, most úgy tűnik, törvénymódosítást fognak kezdeményezni.

Amikor az Alaptörvény készült, sokan csodálkoztak rá a belefoglalt szülőtartási kötelezettségre. Újdonságnak hitték, hogy jogszabály mondja ki: „A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.” Pedig a családjogi törvény rokontartás címen már ezelőtt is szabályozta a kérdést, és a nehéz körülmények között élő időseknek minden lehetőségük megvolt arra, hogy akár perrel kényszerítsenek ki anyagi segítséget felnőtt gyerekeikből.

Sokáig úgy tűnt, hogy a szülőtartás Alaptörvénybe emelésének csak szimbolikus jelentősége van, gyakorlati következménye nincs. Idén januárban derült ki, hogy Hódmezővásárhelyen viszont meglátták az alaptörvényi paragrafusban annak a lehetőségét, hogy megoldják a helyi idősotthon régi problémáját. A Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás (HTKT) pereskedni kezdett szülőtartásért az otthon két lakójának felnőtt gyerekei ellen.

A Kovács-Küry Időskorúak Otthona pénzügyi szempontból nehéz helyzetben van. 2012-ben 397 millió forint volt a kiadása, míg a lakók befizetéseiből és a normatív támogatásból csak 357,5 millió forint bevétel folyt be. A hiányzó közel 40 millió forint a fenntartót terhelte, miközben az idősotthoni ellátás nem segély, hanem díj ellenében biztosított szolgáltatás. A 40 milliós lyuk egy jelentős részéért a térítésidíj-tartozások a felelősek, összesen 23 millió 239 ezer forintról volt szó tavaly, tudtuk meg Hódmezővásárhely sajtóreferensétől, Göbl Vilmostól.

Az idősotthon térítési díja most havi 99 300 forint. A szociális igazgatásról szóló törvény szerint az ellátást igénylőtől legfeljebb a jövedelme (jellemzően a nyugdíja) 80 százalékát lehet elkérni térítési díjként, a maradék 20 százalékot meg kell hagyni nála, kvázi zsebpénzként. Az átlagnyugdíj ma körülbelül 95 ezer forint, ennek a 80 százaléka 76 ezer forint. A Kovács-Küry Időskorúak Otthonában 197-en laknak. Nem csoda, hogy csak minden harmadik lakónak, 66 embernek van annyi jövedelme, hogy saját maga ki tudja fizetni a teljes, 99 300 forintos összeget.

Vannak olyan lakók, összesen 51-en a fenntartó tájékoztatása szerint, akiknek a saját jövedelmük ugyan kevés, de hozzátartozóik önként kipótolják a hiányzó pénzt, így ők is kifizetik a havi 99 300 forintot. Az itteni idősek közel negyedének, 44 embernek se elég pénze, se rokona nincs. Az ő esetükben "magától értetődően" az önkormányzat tömi be a lyukat. A fenntartó összesítése szerint 36-an vannak az olyan lakók, akik nem tudják egyedül kifizeti a teljes havi összeget, és hiába vannak hozzátartozóik, ők nem járulnak hozzá a térítési díjhoz.

Felülír mindent az Alaptörvény?

Ha a kistérségi társulás reményei valóra váltak volna, akkor ezeket a rokonokat lehetett volna az Alaptörvényre és a 2011-es családvédelmi törvényre hivatkozva, peres úton fizetésre kényszeríteni. A fenntartó korábban, az Alaptörvény hatályba lépése előtt is próbálkozott ilyen perrel, de nem járt sikerrel. Most annak ellenére tettek új kísérletet, hogy az Alaptörvény és a családjogi törvény is csak a szülőtartási kötelesség alapelvét fekteti le, a részletszabályok, amelyek a régi családjogi és szociális igazgatási törvényben vannak, maradtak a régiek. A kistérségi társulás abból indult ki, hogy „az Alaptörvénybe foglalt felelősség új tartalommal tölti meg az egyénnel szemben elvárt kötelezettségeket”.

A HTKT szerint a régi jogszabályok nem képesek az Alaptörvény rendelkezéseinek érvényt szerezni, nem alkalmasak arra, hogy a gyakorlatban számon kérhető legyen az Alaptörvény által megkövetelt felelősségvállalás, mert csak egy szűk körben teszik lehetővé a hiányzó térítési díj kifizettetését a felnőtt gyerekekkel. Amennyiben pedig az Alaptörvény és a régi jogszabályok ütköznek, és az Alaptörvény áll a jogi hierarchia csúcsán, a magasabb szintű szabályozás alkalmazandó az alacsonyabb szintű helyett, vezette le a fenntartó logikai gondolatmenetét kérdésünkre Hódmezővásárhely sajtóreferense.

A régóta meglévő jogszabályok szerint felnőtt gyerek csak akkor kötelezhető az apja, anyja idősotthoni térítési díjának kifizetésére, ha a saját megélhetését ez nem sodorja veszélybe. A jogszabály egész pontosan úgy fogalmaz, hogy az a felnőtt gyerek kötelezhető fizetésre, „akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét”. A nyugdíjminimum most 28500 forint, tehát a limit 71 250 forint. Egy egyedül élő, 98 ezer forint minimálbért kereső felnőtt gyerektől tehát például legfeljebb 26 749 forintot lehet elkérni az anyja idősotthoni térítési díjára.

A cikket teljes terjedelmében itt olvashatja!

Forrás: index.hu