A forráskivonás diktálja az egyetemi reformot A mostani 29 állami fenntartású felsőoktatási intézmény helyett mindössze 16 maradna.

A kutatóegyetemek rektorai szerint az ország hosszabb távú jövőjét szolgáló új felsőoktatási törvény koncepciója több vonatkozásban is a Széll Kálmán Terv rövid távú törekvéseinek kíván megfelelni, így a forráskivonásnak alárendelten ír elő strukturális átalakításokat.

Meggyőződésük, hogy a hatékonyság növelése megköveteli az intézményi szerkezet átalakítását, az átalakítás során szükségessé váló intézményi integrációk azonban csak akkor hozhatnak tartós eredményeket, ha azokban a gazdasági megfontolások és szakmai szempontok egyenlő súlyt kapnak - emelte ki Péceli Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; Fábián István, a Debreceni Egyetem; Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem; Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem és Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora az MTI-hez eljuttatott közös, csütörtöki keltezésű állásfoglalásában.

Álláspontjuk szerint az új felsőoktatási törvény csak akkor képes az ország érdekeit tartósan szolgálni, ha garantálja a felsőoktatás meglévő értékeinek - beleértve a magas színvonalon biztosított térítéses képzéseket is - megőrzéséhez szükséges feltételeket.
Fontosnak tartják, hogy a felsőoktatás rendszere legyen minőségközpontú és kiszámítható, a finanszírozás pedig minden szereplő számára átlátható.

A rektorok szerint ugyanakkor nem meggyőző a kormány elkötelezettsége az ország kutatóegyetemei mellett sem, pedig ezeken az intézményeken múlik a hazai K+F+I jövője. Kitértek arra is, hogy a felsőoktatás finanszírozásának GDP-hez viszonyítottan egyre csökkenő mértéke hosszabb távon Magyarország nemzetközi versenyképességének jelentős visszaeséséhez vezet. Az államilag finanszírozott hallgatói létszám tervezett erőteljes csökkentése veszélyezteti a diplomás munkavállalók szükséges arányának elérését és az ezzel kapcsolatos eu-s vállalásaink teljesítését - fejtették ki.

Alapfeladataikat a felsőoktatási intézmények csak akkor képesek hatékonyan ellátni, ha az oktatási és kutatási autonómia mellett megfelelő gazdálkodási jogosítványokkal is rendelkeznek. Az állam tulajdonosi/fenntartói funkcióját a szükséges mértékű és tartalmú ellenőrzési rendszer kiépítésével képes a legjobban ellátni - mutattak rá.

A felsőoktatási intézményrendszer átalakításáról az origo.hu írt szerdán a birtokába került koncepcióra hivatkozva. Eszerint a mostani 29 állami fenntartású felsőoktatási intézmény helyett mindössze 16 maradna (12 egyetem és 4 főiskola). A hírportál úgy tudja, az oktatási államtitkár a múlt héten egyeztetésre hívta a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Pannon Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Semmelweis Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a gödöllői Szent István Egyetem vezetőjét. A 12. egyetem a még nem létező Nemzeti Közszolgálati Egyetem lenne.

Információi szerint a tíz állami főiskolából négy maradna meg: a tanár- és a tanítóképzés centrumává váló egri, a nyíregyházi, a Budapesti Gazdasági Főiskola és egy egyelőre meg nem határozott központú kelet-magyarországi intézmény. A többi egyetem, illetve főiskola karainak egy része beolvadna a megmaradók valamelyikébe. A hírportál hozzátette, hogy az egyetemi-főiskolai struktúra átalakítása a Széll Kálmán Terv miatt szükséges.

Az átalakítások miatt szerdán fórumot tartottak a Budapesti Corvinus Egyetemen, amely nem szerepelt az egyeztetésre meghívott intézmények között. Mészáros Tamás, az egyetem rektora az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy az intézményt nem keresték meg, konzultációt velük nem folytattak. Azt feltételezik, hogy a felsőoktatási törvény készítési folyamata során felvetődő sok-sok ötlet egyikéről van szó. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a nem minőség alapú változtatások, fejlesztések sem az európai értékrenddel, sem vállalásainkkal nem összeegyeztethetőek, rontják az ország versenyképességét - fogalmazott a rektor, aki kiemelte: a Budapesti Corvinus Egyetem népszerűsége, eredményei, nemzetközi elfogadottsága inkább fejlesztendő, mint eltörlendő érték. Szeretnék ezt még hosszú ideig így, a mai formában megőrizni - tette hozzá Mészáros Tamás.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szerdán azt közölte, hogy a kormány várhatóan május végén tárgyalja a felsőoktatási koncepciót. A tárca cáfolta, hogy a kabinet már döntött volna felsőoktatási intézmények bezárásáról. A nap folyamán több rektor is megerősítette ugyanakkor az MTI-nek, hogy az oktatási államtitkárság a múlt héten egyetemi vezetőkkel egyeztetett a felsőoktatási intézmények új struktúrájának koncepciójáról.

Államitkári reagálás
Hoffmann Rózsa az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című hírmagazinjának csütörtök reggel nyilatkozva ennek úgy fogalmazott, jelenleg csak ötleteket és javaslatokat gyűjtenek a racionalizálás mikéntjéről, és egyáltalán nem biztos abban, hogy bármilyen integráció lesz a felsőoktatásban, de ha ez megtörténne, akkor az szerinte nem jelentené feltétlenül az önállóságukat elvesztő intézmények bezárását.
Az államtitkár szükségtelennek nevezte azon karok további támogatását, amelyeken kevés a hallgató, illetve munkaerő-piaci problémákkal küzdenek, de arra is felhívta a figyelmet, hogy az állami segítségtől esetleg eleső egyetemek vagy főiskolák magánintézményként folytathatják működésüket. A Corvinus egyetem állami támogatásának esetleges megszüntetésére vonatkozó kérdésre reagálva úgy fogalmazott, az "nagyon messze van attól, hogy javaslat legyen", erre a kérdésre csak egy-két hónapon belül születhet meg a válasz.

Kiemelte: a rektorokkal korábban megkezdett konzultációt folytatva csütörtökön négy intézmény vezetőjével tanácskozik arról, hogyan lehet "a legkisebb fájdalommal" elvégezni a szükséges racionalizálást.

2011-05-05 08:47 Forrás: MTI -Origo